Pár hete az ifjú Berta Kristóf egy kis füzettel lepett meg. Tóth Sándor cipőfelsőrész-készítő, iparosember hadinaplójával, amit 1944. novembere és 1945. áprilisa, a hadifogoly Tóth halála előtti időkig írt. Aztán hozzászólt valahavolt baka Berta unokája. Most a történet néhány történeti összefüggését írom le.
Az események leírásához Veress D Csaba hadtörténész könyvét használom fel szakmai alapnak.
Tóth Sándor, még otthon, Egerben, Berta lányával, valamikori tanítónéninkkel, Fülöp Berta nénivel
Tóth Sándor tehát 1944. november 12-én vonult be Egerben.
A szovjet tervek szerint eleinte a Duna vonalában, lendületből foglalták volna el Budapestet. Ez a törekvés azonban megbukott. Hitler hónapokig jelentős tartalékot mozgósított e törekvés megakadályozására.
Tóth Sándorék meneteléseinek területei. Összeadva 3-400 km-t menetelt több részletben. Mondhatni, nem sok. Persze, attól függ, kinek. Nagyításért kattints a képre!
Budapesttől délre számottevő elit haderők küzdöttek egymással. Ugyanakkor a magyar és német hadvezetés az utolsó tartalékokat, gyerekeket és túlkorosakat mozgósította már. Így lett katona Tóth Sándorból a legvégén. Azokban a napokban a szovjet csapatok Jászberény vonalánál tartottak. Pár nappal később, november 17-én érték el Tura-Hatvan vonalát. November 19-én Gyöngyösnél és Eger déli kapujában jártak. Pár kilóméterre Tóthéktól.
Tóth Sándor baka és sorstársai ezalatt Bükkszenterzsébeten, az arcvonaltól 30-40 kilóméterre állomásoztak, és kiegészítő feladatokat töltöttek be.
Tóthék november 22-ig a szomszéd Gömör megye déli részén, hadtápszolgálaton voltak. Ismét nagyjából 40-50 km-re a fronttól. Pár napra nyugtuk lett, a front rövid időre lelassult. November 24-én ezért Tyimosenko marsall azt a döntést hozta, hogy szétforgácsolt erőiket koncentrálja, és a Hatvan-Balassagyarmat vonalon veti be.
A sikertelen budapesti frontális támadás után megindult a szélesebb körű átkaroló hadművelet. Ennek előszeleként november 30-án kellett kiüríteni Egert. (És foglalták el a szovjet erők másnapra.)
Tóthékat ekkor (1944. november 23-24.) már átvezényelték Komárom, majd lábadozás céljából Dunaszerdahely környékére. Itt hol betegeskedett, hol kisegítő szolgálatot töltött be egészen márciusig. Februárban vezényelték át gyalogosnak, amire fizikailag teljesen alkalmatlan lehetett mind kora, mind sérültsége miatt. Gyakorlatilag bő egy hónapot lábadozott még. Katonának hasznavehetetlen volt.
A szovjetek ezalatt a Garam és Vág között hajkurászták a megmaradt hadakat. (Érdekességként megjegyzem, hogy nálunk, itthon, ekkor zajlott a harcok leggyilkosabb, gépesített szakasza.)
A Garam –menti védelmi vonalat a németek vezette erők március 28-ra ürítették ki. A viharos visszavonulás Tóth Sándor alakulata szempontjából gyenge utóvédharc feladatát és Sárkány-településnél hadifogságot jelentett feltehetően 1944. március 31-én.
A diószegi ideiglenes hadifogolytáborba 60-62 km volt a gyalogút, amit a foglyok szűk 3 nap alatt tettek meg.
Onnan egynapi tisztálkodás után gyakorlatilag visszafordították őket Magyarországra, ami hozzávetőleg további 130-160 km közöttire becsült gyaloglás Vácig. Ezt négynapos útnak írta Tóth úr. Így április 8-10 között érhetett Vácra, kb 200-220 km gyaloglás után, betegen, elnyűtten.
Nagyításért kattints a képre!
Egy hónappal később, május 10-én hunyt el tüdőgyulladásban.
***
Mi értelme ilyen hosszasan írni erről az őrült kergetőzésről bő négy hónapon keresztül?
Például azért, mert Tóth Sándor cipő-felsőrészkészítő úr, Tóth Sándor baka -és sokan mások- ebbe a végén belehalt.
Kapcsolódó bejegyzések:
Hadinapló I. rész: A napló maga (forrásközlés)
Hadinapló II: Berta, az unoka szemével
***
Velence, mint II. világháborús hadszíntér- 1. rész
Velence, a II. világháborús hadszíntér- 2. rész: Amit eddig összeszedtem
Velence, a II. világháborús hadszíntér 3. rész: A Margit Állás építésének eddig megismert körülményei
Velence, a II. világháborús hadszíntér 4. rész: Amikor a légifotó idejében előkerül…
Velence, a II. világháborús hadszíntér 5.rész: Ütegállás a Bence hegyen
Velence a II. világháborúban 6. rész: A harcok első szakasza (1944- december 5 és 24 között)
Velence a II. világháborúban 7.rész: A harcok 1944. december 23-1945. február 2. közötti szakasza
Velence a II. világháborúban 8. rész: Tisztogatás
Velence, a II. világháborús hadszíntér- 2. rész: Amit eddig összeszedtem
Velence, a II. világháborús hadszíntér 3. rész: A Margit Állás építésének eddig megismert körülményei
Velence, a II. világháborús hadszíntér 4. rész: Amikor a légifotó idejében előkerül…
Velence, a II. világháborús hadszíntér 5.rész: Ütegállás a Bence hegyen
Velence a II. világháborúban 6. rész: A harcok első szakasza (1944- december 5 és 24 között)
Velence a II. világháborúban 7.rész: A harcok 1944. december 23-1945. február 2. közötti szakasza
Velence a II. világháborúban 8. rész: Tisztogatás
Velence a II. világháborúban 9. rész: Katonabögre
Velence a II. világháborúban 10. rész: Balassa Katalin naplója (1944. december 4-1946. szeptember 15.)
Velence a II. világháborúban-11. rész: A harcok utolsó szakasza (1945. február 3-március 22)
Velence a II. világháborúban 12. rész: Kárjelentés, az újjáépítés első pillanatai (1945. április-augusztus)
Velence a II. világháborúban 13. rész: Polgári áldozatok a tó környezetében -adatközlés
Velence a II. világháborúban 14. rész: Katonai áldozatok
Velence a II. világháborúban 15. rész: Amit az orvosok írtak
Dr Lenci Rezső orvos velencei feltűnése és titokzatos eltűnése (1944-46.)
Velence, a II. világháborús hadszíntér -16.rész rész: Ahogy az egyházak emlékeznek
Velence, a II. világháborús hadszíntér-17. rész: Akik ástak
Velence, a II. világháborús hadszíntér-18. rész: Összegzés
Források:
- Tóth Sándor hadinaplója
- Veress D Csaba: Magyarország Hadikrónikája 1944-45. (Militaria 2003.)
Kategóriák:1939-1945, Adatok, Emberek, Fotók, Fotók, képek, történetek, II. Világháború, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?