Velence a II. világháborúban 15. rész: Amit az orvosok írtak

Velence háborús és háború előtti, községházán és orvosi rendelőkben tartott irataiból mai tudomásom szerint nem maradt meg semmi. Velence ugyanakkor azon szerencsés települések egyike, melyben legalább egy orvos kitartott a faluban a harcok alatt.

Dr Lenci Rezső, a háborús évek végétől egészen 1946-ig a faluban praktizált. Biztos, hogy sokan ennek köszönhették az életüket. A háború utolsó hónapjaiban, amikor a front közeledtével Dr Kovács Árpád ideiglenesen Németországba távozott, ez a fiatal orvos látta el a környék lakosságát. 1945. novemberi jelentésében a következőket írja: arra a kérdésre, hogy kitől kapta megbízását: „Magamtól kezdtem, mivel messze környéken más orvos nem volt” Kicsit később pedig így folytatta arra a kérdésre, hogy milyen tanácsadásra kapott megbízást: „Megbízást nem kaptam, csak érkeztek az ügyiratok, melyekre választ küldtem”.

Lenci

1.kép: Dr Lenci Rezső jelentésének részlete Dr Dinnyésnek 1945 végéről

Sajnos, sem tőle, sem Dr Kovács Árpádtól nem maradt fenn ismert napló a háborús időszakról. E miatt csak következtetni lehet a falu egészségi állapotára Dr Román József járási tisztifőorvos, valamint Dr Dinnyés Pál megyei tisztiorvos megyei összegzései alapján. Néhol konkrét velencei hivatkozás is szerepel a szövegben, ott azt többnyire jelzem.

KSH 1945 népmozg 1

2.kép: A KSH 1945-ös népmozgalmi statisztikájának (készült 1948-ban) táblázata az országos adatok összesítésével

A KSH 1948-ban, utólag állította össze Magyarország 1945-ös népmozgalmi statisztikáját, mely a Fejér Megyei Levéltárban fennmaradt. A gépelt formában olvasható anyag 7. oldalán a következő szöveg szerepel:

„ A születések és halálozások különbözete az ország nagyobb részében veszteségről számolt be, különösen súlyos ez a veszteség Budapesten, Székesfehérváron, Sopronban és Fejér megyében. ..

(…)

Az újszülöttek közül is aránylag Budapesten, Székesfehérváron,Sopronban és Fejér vármegyében haltak el 1 éves koruk előtt a legtöbben.

KSH 1945

3.kép: részlet a KSH 1945-ös népmozgalomra vonatkozó jelentéséből (a megnevezés után a férfi, nő és összesen –oszlop szerepel)

Tanulságos részleteiben vizsgálni, hogy az elhaltak számának növekedéséből milyen mértékben részesednek az egyes halálokok, amelyek ebben a háborús évben a megszokottnál több áldozatot szedtek. (…) Ezek az adatok a számszerűleg ugyan nem nagy, de fertőző voltuknál fogva annál jelentősebb diftéria, has és kiütéses tifusz, továbbá a szifilisz erősebb pusztításáról számolnak be. A háborús nélkülözések számszerűen leginkább az idősebbek sorait ritkították meg, ennek következtében igen nagy mértékben emelkedett az aggság, öregkor és szív betegségeiben elhaltak száma. A sok izgalom, az emésztőszerveket is megviselte s ezért szedett oly sok áldozatot a bélhurut. A 43. tételszám alatt az egyéb balesetek és szerencsétlenségek számát a hadicselekmények következtében elhalt polgári személyek adatai duzzasztották meg. A háború utolsó szakaszának felborult viszonyaival függ össze a gyilkosságok és öngyilkosságok száma. A pontosan meg nem jelölt vagy ismeretlen halálokok áldozatai száma megnövekedésének főképpen adminisztrációs (pl. felületes halottkémlés) okai vannak.

járási 1945

4.kép: Dr Román József járási tisztiorvos 1945-ről szóló jelentése a járás népmozgalmi adatairól-benne Velencével

1946. februárjában, a stabilizálódó járási egészségügyi igazgatás előállította a székesfehérvári járás saját, 1945-ös összegzését. Ebben Velencére 2.100, fős lélekszám, 42 élveszületés, 86 elhalálozás 13 csecsemőhalál és 6 gümőkór –halál vonatkozott. Figyelembe kell venni, hogy Velence lakossága a front előtt, 1941-ben 2.267 fő volt.. A halálozási ráta így 1945-ben 4,1% volt.

(Összehasonlításul: A 2011-es népszámlálási adatok szerint az 5.474 fő lakosú Velence élveszületései száma 10 év alatt 510, elhalálozásai 621 eset volt. A bevándorlás egyenlege +606 fő volt, ettől nőtt a város létszáma. A háború előtti születési és halálozási statisztika fentiekkel összevethető adatait sajnos nem találtam meg a KSH-ban, aminek módszertani és szemléletbeli okai voltak,vannak.)

1945 novemberében Dr Román a járás közegészségügyi állapotáról szóló első, megmaradt jelentésében a következőket írta:

„A hó folyamán a fertőző betegségek közül előfordult hasihagymáz 34(lásd: hastifusz-FÁ) torokgyík 22 (lásd: diftéria-FÁ), vörheny 6 (lásd még: skarlát FÁ), vérhas 3, Heine-Medin kór 2 (lásd: járványos gyermekbénulás-FÁ) , trachoma 2, nyílt-gümőkór 3, hörkhurut 1, gyermekágyi láz 2, malária 2 esetben. „

A jelentés kitért a megyében terjedő tifuszjárvány elleni küzdelemre, amiben egyébként nem említette Velencét.

1946. februárjában a tó egész környékéről diftéria-eseteket jelentett. A helyzetet súlyosbította a szakszemélyzet részleges hiánya. Orvos ugyan volt, hiányzott azonban a védőnő. „ Velencén, Seregélyesen és esetleg Kápolnásnyéken is szerény, az ottani viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, igénytelen, hivatásteli védőnőre lenne szükség. Az egészségvédelmi körökből hiányzó felszerelési tárgyak felkutatására újabb intézkedés történt.”-írta Dr Román.

Jelentése további részéből kiderült, hogy a községi kutakat fokozatosan igyekeztek fertőtleníteni. Első körben u.n. „zöldkeresztes” kutakat működtettek, ahol a vízvételezés viszonylag biztonságos volt.

A szakszemélyzet hiányát a már Lenci doktornál is visszaköszönő zöldkeresztes mozgalom-tagokkal igyekeztek pótolni. (A zöld kereszt mozgalom a Nemzetközi Vöröskereszt mozgalomhoz hasonlítható, de kiterjedtebb szociálpolitikai funkciókat ellátó mozgalom volt, melyet – a vöröskereszttel szemben inkább támogatott a Horthy – kurzus. –FÁ.) Szülésznőt a falu 1946. tavaszán tudott felvenni a falu Hublik Mária okleveles szülésznő személyében. Dr Kovács Árpád körorvos 1945. őszén került meg, novemberben esett át az igazolási eljáráson. Nem ment zavar nélkül. A bizottság első döntésével Öcsödre “száműzte” az orvost, majd némi politikai perpatvar után maradhatott. Lenci doktor 1946. novemberében Veszprém megyébe távozott. Talán nem véletlenül.

Helytörténetet érintő visszaemlékezések (Lásd a források között:Shvoy Kálmán naplója, Inter Arma) arról emlékeztek meg, hogy már 1944-ben is általános volt a gyógyszerhiány. Penicillin-készítményekhez kizárólag katonák vagy azok sem juthattak hozzá. A gyógyszerészek tartalékaikat élték fel, és a háború lezárultával is csak lassan javult a helyzet. Olyan fontos rovarirtó szerekből, mint a DDT csak az 1946-os évre sikerült elfogadható mennyiségre szert tenni.

Ennél is komolyabb probléma volt az alapvető népélelmezési cikkek szűkössége. A hivatkozott zöldkeresztes mozgalom, mely szervezet Velencén Dr Lenci jóvoltából viszonylag hamar működni kezdett egyik feladata, (Milyen kár, hogy egyelőre nincs feljegyzés a résztvevőiről, Te ismersz helyi aktivistáját?) a szűkös cukorkiutalás eljuttatása volt a csecsemőt szoptató kismamákhoz, vagy a sóosztás. Nem volt zsír, s mint azt korábbi bejegyzésemben írtam, kenyérgabonából is elégtelen volt a készlet a faluban. A rossz táplálkozás és az ittmaradt aknák okozta halál volt a háború utolsó, „negyedik” csapása a falusiak életében.

Számomra azonban volt ezeknél is fontosabb jele a falu általános elnyomorodottságának. A szovjet alakulatoknak szóló beszolgáltatási listákról Móder járási főjegyző Velence kötelezettségeit-szemben más, szintén nagyon nehéz helyzetben lévő településsel- szinte mindig kihúzta. Aligha oktalanul.

 

 

Források:

–          Fejér Megyei levéltár, Fejér megye tisztifőorvosának és Székesfehérvári járás tisztiorvosának anyagai 1945-50

–          Shvoy Kálmán Titkos naplója és emlékirata – Kossuth 1983.

–          Inter Arma 1944-45 -Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani levéltár Székesfehérvár 2004.



Kategóriák:1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, Egészségügy, II. Világháború, Statisztika, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: