Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›
Fejér Megyei Levéltár
A Velencei tó-parti üdülőkorszak hajnala VIII : Tóth Kálmán: Horgásszon a Velencei-tavon (1940.) -forrásközlés
2015.01.17: Kárpáti Miklós (KM) kiegészítéseivel Már tartott a háború, de még nem fájt igazán. Még volt ember, aki hétvégente a szabadba vágyott és nem élelmiszert próbált felhajtani. Tóth Kálmán tóbérlő ekkor írta az alább olvasható reklámfüzetét, mely a horgászok… Bővebben ›
Velence Hegyközség 1915-ös szabályrendelete-forrásközlés
A Fejér megyei Levéltárban az alispáni iratok között, a világháború nyomai után kutakodva találtam a hegyközség 1915-ös szabályrendeletét-benne név szerint felsorolva az összes tulajdonost. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik keresnek valamit a hegyen. Velence történetének azokról az utolsó… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 15. rész: Amit az orvosok írtak
Velence háborús és háború előtti, községházán és orvosi rendelőkben tartott irataiból mai tudomásom szerint nem maradt meg semmi. Velence ugyanakkor azon szerencsés települések egyike, melyben legalább egy orvos kitartott a faluban a harcok alatt. Dr Lenci Rezső, a háborús évek… Bővebben ›
A velencei közbirtokosságról
A megyéről szóló, interneten publikált 1880 körüli kataszteri térkép velencei részén (már ami megvan belőle) számos helyen a következő felirat díszeleg a földterület felett: „Velenczei közbirtokosság”. Kupi László Velence -kötetében is van rá utalás. A jelenlegi magyar gazdasági jogban a… Bővebben ›
300 éve kezdődött Velence újra(le)települése
Több bejegyzésben is említettem azt a munkát, aminek célja, hogy a Velence 1714-es újrabetelepítéséhez kötődő szájhagyományt megbízható dokumentummal lehessen megerősíteni. Ez a munka a minap határkőhöz érkezett. A kutatás történetét kicsit később írom le. A lényeg: 1716-ban (meg az országos… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban-11. rész: A harcok utolsó szakasza (1945. február 3-március 22)
A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 7.rész: A harcok 1944. december 23-1945. február 2. közötti szakasza
1944. karácsonyán befejeződött a harc egy szakasza. Többszörösen is befejeződött. Katonailag azzal, hogy térségünkben tönkreverték a nagyobb, önálló harcra még képes magyar alakulatokat, amelyek innentől még inkább alárendelődtek a német hadseregnek. A többé-kevésbé stabil, áttekinthető, hagyományos hadi helyzeteknek is vége… Bővebben ›
Velence a II. világháborúban 6. rész: A harcok első szakasza (1944- december 5 és 24 között)
Velence II. világháborús eseményeinek ismertetését a háborús cselekményekkel, illetve azok közvetlen előzményeivel folytatom. Ez az időszak a legkönnyebben követhető a (magyar) kutató számára, mert ekkor még szétszórtan magyar egységek is résztvettek a küzdelmekben, így nem szükséges orosz vagy német levéltári… Bővebben ›
1768. április 14: Mária Terézia úrbéri összeírása Velencén
A Fejér Megyei Levéltár őrzi Mária Terézia Úrbéri rendezésének Fejér megye településeire vonatkozó adatait. A rendelet 1767-ben született. Lényege a jobbágyi terhek egységesítése volt, vélhető (egyik) célja a belső vándorlás fékezése. Témánk szempontjából az a jelentősége, hogy (az 1720-as után)… Bővebben ›