A Magyar Néprajzi Múzeum Velencével foglalkozó gyűjtései közül az első, általam ismert fotók Schmidt Tibold nevéhez köthetők. Ennek körülményeiről a gyűjteményt ismertető Fogarasi Klára így írt: „A gyűjtemény gyarapodásához nagyban hozzájárult, hogy 1910-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya[1] tisztviselői… Bővebben ›
Keszi Kovács László időben harmadik, Velencei-tóval kapcsolatos filmje a téli nádvágás egy különleges módját mutatja be. Miközben a jég alóli halászatot már gyerekkoromban sem láttam, a tolókaszás nádávásra még a nyolcvanas évek keményebb telein is volt példa. aztán jött… Bővebben ›
Az ötvenes években a MNM munkatársai révén több kisfilm készült a kihalófélben lévő népi mesterségekről, eszközhasználatról. Velencét, illetve a Velencei-tavat három esetben filmezték ekkor. Időben a középső a címben jelzett, 9 perces felvétel, mely Gárdonyban készült. A felvétel 1958-ban készült,… Bővebben ›
A Magyar Néprajzi Múzeum az elmúlt években számos anyagát digitalizálta. Ezek megtekinthetők az archívumában. A következő bejegyzésekben az ott megtalálható video és fotóanyag egy részét ismertetem a múzeum hozzájárulásával. A dolog Berta Kristóf szerzőtársam üzenetével kezdődött. Kristóf arra hívta… Bővebben ›
Miből van az Otthon? Pár napja, egy egyébként boldogtalan hírt kommentálva írtam le, otthon vagyok Velencén. Azóta azon gondolkodom, mi az! Akkor lennék otthon, ha van telkem, rajta házam, a házamban szoba, abban kis sarok, benne szék, asztal, rajta… Bővebben ›
Nagyjából négy éve alakult meg a Velencei Értéktár Bizottság. A dolgát jórészt elvégezte. Új feladatok jöhetnek, és legalábbis részben új emberek. Annak idején nagyon meglepett, amikor értéktári bizottsági tagságra és vezetésre kért Velence akkor fideszes vezetése. Bár politikai nézeteim messze… Bővebben ›
Idén rengeteg fügém termett. A két kis jövevény cserje, meg az „öreg” együtt kétszer is letermett. A száraz, forró nyárnak van előnye is! Úgy esett, rengeteg gyümölcs maradt a nyakamon, ajándékba is kaptam, így fügelekvárt főztem. Kétfélét is. Az… Bővebben ›
Bejegyzés, melyben a szerkesztő fellebbenti a fátylat egy kétlelkű hölgyről, és némely irományairól. 1964-ben Anya huszonhárom éves volt. Friss tanítói diplomával, első kis otthonukban Apával a háziasszonyságot kóstolgatta, ideértve a főzés tudományát is. Gyakran hibázott. Ilyenkor Macsák Icukát korholta, azt… Bővebben ›
„Tudta azért, hogy ez a krónika nem lehet a végleges győzelem krónikája. Nem tanúskodhat másról, csak arról, amit meg kellett tenni, és amit a terror és lankadatlan fegyvere ellen meg kell majd tenniök, egyéni meghasonlásaik ellenére, mindazoknak, akik, ha nem… Bővebben ›
Mikoviny Sámuel (1700-1750) vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés Évekkel ezelőtt írtam már Mikoviny Sámuelről. Most ismét nekirugaszkodok. Mikovinyt a magyar tudományos térképészet meghatározó alakjának tartja a térképész-szakma. Pályafutása elválási pont a térképészet művészeti és a szakmai megközelítése között…. Bővebben ›
