A Magyar Néprajzi Múzeum Velencével foglalkozó gyűjtései közül az első, általam ismert fotók Schmidt Tibold nevéhez köthetők. Ennek körülményeiről a gyűjteményt ismertető Fogarasi Klára így írt: „A gyűjtemény gyarapodásához nagyban hozzájárult, hogy 1910-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya[1] tisztviselői… Bővebben ›
Keszi Kovács László időben harmadik, Velencei-tóval kapcsolatos filmje a téli nádvágás egy különleges módját mutatja be. Miközben a jég alóli halászatot már gyerekkoromban sem láttam, a tolókaszás nádávásra még a nyolcvanas évek keményebb telein is volt példa. aztán jött… Bővebben ›
Az ötvenes években a MNM munkatársai révén több kisfilm készült a kihalófélben lévő népi mesterségekről, eszközhasználatról. Velencét, illetve a Velencei-tavat három esetben filmezték ekkor. Időben a középső a címben jelzett, 9 perces felvétel, mely Gárdonyban készült. A felvétel 1958-ban készült,… Bővebben ›
A Magyar Néprajzi Múzeum az elmúlt években számos anyagát digitalizálta. Ezek megtekinthetők az archívumában. A következő bejegyzésekben az ott megtalálható video és fotóanyag egy részét ismertetem a múzeum hozzájárulásával. A dolog Berta Kristóf szerzőtársam üzenetével kezdődött. Kristóf arra hívta… Bővebben ›
Miből van az Otthon? Pár napja, egy egyébként boldogtalan hírt kommentálva írtam le, otthon vagyok Velencén. Azóta azon gondolkodom, mi az! Akkor lennék otthon, ha van telkem, rajta házam, a házamban szoba, abban kis sarok, benne szék, asztal, rajta… Bővebben ›
Idén rengeteg fügém termett. A két kis jövevény cserje, meg az „öreg” együtt kétszer is letermett. A száraz, forró nyárnak van előnye is! Úgy esett, rengeteg gyümölcs maradt a nyakamon, ajándékba is kaptam, így fügelekvárt főztem. Kétfélét is. Az… Bővebben ›
Bejegyzés, melyben a szerkesztő fellebbenti a fátylat egy kétlelkű hölgyről, és némely irományairól. 1964-ben Anya huszonhárom éves volt. Friss tanítói diplomával, első kis otthonukban Apával a háziasszonyságot kóstolgatta, ideértve a főzés tudományát is. Gyakran hibázott. Ilyenkor Macsák Icukát korholta, azt… Bővebben ›
Mikoviny Sámuel (1700-1750) vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés Évekkel ezelőtt írtam már Mikoviny Sámuelről. Most ismét nekirugaszkodok. Mikovinyt a magyar tudományos térképészet meghatározó alakjának tartja a térképész-szakma. Pályafutása elválási pont a térképészet művészeti és a szakmai megközelítése között…. Bővebben ›
Egy hónapja komolykodva próbáltam értelmet adni egy 1956-os újságcikknek, ami talán érdekes próbálkozás volt részemről, de lehet, hogy nem. A forrás eredeti megtalálója, Kárpáti Miklós barátom, most más oldalról, ifjúkori személyes élményei, a szépirodalom – a groteszk – eszköze, alkotás… Bővebben ›
„Akkor hát hol létezik a múlt, ha egyáltalán létezik? – A feljegyzésekben. Le van írva. – A feljegyzésekben? És? – Az emlékezetben. Az emberek emlékezetében. – Az emlékezetben. Akkor rendben van. Mi, a Párt uralunk minden feljegyzést, s mi uraljuk az emberek emlékezetét. Tehát… Bővebben ›
