Egyikünk sem tudja a tuttit. Én sem. Véleményem van, amit kimondok. Te -ha kedved van- olvasd el! Legyen véleményed Neked is! A Telexben ma egy beszélgetés jelent meg, egyebek között a következő állítással: „5. Jól van a Velencei-tó Lukács Balázs… Bővebben ›
Beszélgetés Oláh Farkassal a Mauthner családról, egy eltűnt kastélyról és a huszadik század töréseiről Egy rosszul azonosított családi fényképből indultunk ki, majd néhány óra alatt eljutottunk Tükrös puszta elpusztult kastélyáig, a kitelepítés elől megmentő leányfalusi házig, a velencei növényvédelmi állomás… Bővebben ›
Ez a gondolatmenet félig lopott, ahogy sokminden az életemben. A minap kedves barátném látogattam meg. Sosem jártam még Nála, a kissé bonyolult épületszerkezetben mégis, otthon éreztem magam. De miért? 1. Múlt Mire a bejárathoz értem, rájöttem, ismerős. A lakáshiány nem… Bővebben ›
A képeslap „színe” Velence a lakosságszám gyarapodása tekintetében a vándorlások tartós nyertese. A XIX. század végétől eleinte polgárok és elitbe kívánkozók vettek itt földeket, “birtokot”, maradtak, vagy tűntek el aztán. Pillitz, Beck és sokan mások neve térképeken, épületek, emlékek formájában… Bővebben ›
A bejegyzés az 1931-es DSA látványtérképet mutatja be a velencei-tóról.
Volt egyszer egy Fürdető-nevű terület. Volt-nincs! Ez a bejegyzés arról szól, hogy amikor volt még, milyen volt, és hogyan múlt el a régi életmóddal együtt. 1974-ben, Velencére költözésünk évében, Apa a csónakját a „Nádüzem” (korábban Wickenburg Kúria, újabban Helios Szálló)… Bővebben ›
Ha a mai Kemping utcán a tó felé fordítod a tekinteted, gyengén lejtős, majd sík területet látsz. Hol sorház-szerű épületeket látsz a tóparton, hogy nagy villákat, hol kempinget. Mindezt két kikötő, a Tóbíró-közi, meg az Északi fogja közre. Ma erről… Bővebben ›
Kernya Gábor kiegészítésével Az elvesztett világháború után, a megmaradt magyar területeken arányaiban megnövekedett népesség fizetőképes részének egyebek mellett elérhető pihenési lehetőség kellett. Magyar tengerpart már nem volt, volt viszont elszegényedett tömeg. Az immár külfölddé változott területekről elmenekültek jellemzően bizonytalan egzisztenciák… Bővebben ›
Kárpáti Miklós pontosításával Ahogy az első részben (kissé máshogy) írtam, az a szándék vezet, maradjon a lehető leginkább rendszerváltás előtti időkhöz hasonlíthatóan közkincs a tópart. „Ahogy „mindig is…”-igaz? Csakhogy ez így nem helytálló. A tó valamikori, természetesen kialakult tópartja, vele… Bővebben ›
másodközlés Az eredeti bejegyzés Kárpáti Miklós Facebook profilján található „Több alkalommal foglalkoztam már a Velencei-tó régi térképeivel, most egy 230 éves lap kerül sorra. A korai, XVIII. század végi magyar térképészet jeles képviselője volt a hányatott sorsú pozsonyi Korabinszky János… Bővebben ›
Velenceblog 