Kápolnásnyék

Biológus Ágyúval VIII: Gyerekszemmel

Ritka lehetőség, amikor egy gyerek emlékeivel sikerül a „háborúsdi” történeteit kiegészíteni. Ezúttal így van. Ahogy azt Kárpáti Miklós a sorozat második bejegyzésében írta, Woynárovicz Eleket, a fotós-kutató -katona főszereplőt évtizedes barátság kötötte össze Tóth Kálmán velencei tóbérlővel. Kárpáti Miklós kiegészítésével… Bővebben ›

Megy a gőzös VII: Távírós történet

Talán Lázár Ervin írta, a Világ ott vár a kert végében, balra. (Néha, sajnos „balkézről”.)  Ezt e bejegyzés is bizonyítja. Kárpáti Miklós (legalább két) és Asztalos Endre kiegészítéseivel Történt, hogy a Darabanth árverési ház két fotót hirdetett, amin munkások állítanak… Bővebben ›

Megy a gőzös VI: “Utánlövés”

A vasutas történet első pillanatától ott volt a háttérben a nagyipar, meg az iparosok versenye, a hajtóerő. Ahogy múlóban az európai tömegtermelés, úgy alakult át vele a vasút. Egy családi esemény révén Ercsin keresztül vezetett a bicikliutam. Kedvesemmel betévedtünk  a… Bővebben ›

Megy a gőzös V: Muki, aki Lóré névre is hallgatott

Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›

Megy a gőzös…

Megszokott eszköz a vasút, ami „A”-ból „B”-be visz. Nem élmény már; infrastruktúra. Emberi életút léptékével „mindig” volt. Ez a „mindig” Velencén legfeljebb 161 év, akkor haladt át sín először Velencén (még ha a vonat talán egy ideig nem is állt… Bővebben ›