Velence térkép

A kápolnásnyéki Zsindelyes Csárda

Kárpáti Miklós barátom pár hete publikálta facebook-lapján az újságíró-humorista-politikus Rákosi Viktor írását a XIX-XX. század fordulójáról. Ebben Velence és Kápolnásnyék is előkerül. Meg a nyéki Zsindelyes Csárda. A figyelmem valójában ez a mellékszál keltette fel. Először közlöm a Miklós által… Bővebben ›

Karacs Ferenc, a „népszerű-tudományos” térképészet úttörője: Fejér vármegyei (egyházmegyei) térképe 1819-ből

Kárpáti Miklós barátom hívta fel a figyelmet a most ismertetett Karacs Ferenc térkép egy szép, árverés alatt lévő változatára, meg arra, akár írhatnék is róla. Tanultam, olvastam ezt-azt, és megteszem. Köszönöm, Miklós! A XVIII-XIX. század fordulóján új idők jártak Európában…. Bővebben ›

A Velencei-tó és környezete ma ismert formájáról-forrásközlés

Galambos Mihályné, Zsuzsa, kutatótársam egészen egzotikus munkával ajándékozott meg pár hete. A „Velencei-tavi üdülőtáj általános rendezési terve, városépítési koncepció” (1976.) közel háromszáz oldalas prezentációs kötetével, meglehetős méretben, felette igényes formában. Ha érdekel, ezentúl megismerheted, kutathatod. A terv előzményei: A tókörnyék… Bővebben ›

A velencei egykori Mercur üdülőről

Kárpáti Miklós barátom pár hónapja remek FB bejegyzést tett közzé Velence egyik „fantomjáról”, a valamikori Mercur üdülőről. Kérésemre kibővítve publikálja ebben a bejegyzésben. Köszönöm Neki és mindazoknak, akik segítették a munkában! Szerző: Kárpáti Miklós „A fényképek, képeslapok inspirálnak. Kivágott pillanatfelvételként… Bővebben ›

Képeslapok: Községháza (1914.)

A nyár folyamán két képeslapra licitáltam sikerrel. Az egyik 1914-es, a velencei községházát mutatja be. Mozgalmas múltú épület, ebből igyekszem megmutatni valamit. Velence közösségi emlékezetének majdnem minden írott anyaga megsemmisült a második világháborúban, meg az azt követő időkben. Most néhány… Bővebben ›

Velence a Magyar Néprajzi Múzeumban IV. Schmidt Tibold fotói (1910.)- 1.rész, Halászat

A Magyar Néprajzi Múzeum Velencével foglalkozó gyűjtései közül az első, általam ismert fotók Schmidt Tibold nevéhez köthetők. (Ludmann Ágota kiegészítő információival) Ennek körülményeiről a gyűjteményt ismertető Fogarasi Klára így írt: „A gyűjtemény gyarapodásához nagyban hozzájárult, hogy 1910-ben a Magyar  Nemzeti… Bővebben ›