A Velencei-tó és környezete ma ismert formájáról-forrásközlés

Galambos Mihályné, Zsuzsa, kutatótársam egészen egzotikus munkával ajándékozott meg pár hete. A „Velencei-tavi üdülőtáj általános rendezési terve, városépítési koncepció” (1976.) közel háromszáz oldalas prezentációs kötetével, meglehetős méretben, felette igényes formában. Ha érdekel, ezentúl megismerheted, kutathatod.

A terv előzményei:

A tókörnyék mezőgazdasági területből üdülőkörzetté alakulása hullámokban ment végbe a huszadik században.  

Az első időszak a húszas évek végéig tartott. Ekkor a polgárság szerényebb pénztárcájú része, akinek a már ekkor is drágább Balaton nem volt megfizethető, nyarait részben vagy egészben itt töltötte. Nevezhetnénk ezt a korszak egyfajta falusi fizetővendég-szolgáltatásának. Aki megpróbálkozott ilyennel egyáltalán akkoriban, az a libák, marhák mellett strandolhatott a korszak végéig.

A második időszak az ezerkilencszázhúszas évektől a világháború utánig tartott.              Parcellázások, a magánszféra fejlesztései jellemzik, gyenge települési kezdeményezésekkel (villamosítások, közutak) és inkább gesztus-szintű kormányzati akciókkal. (kivétel: az útfejlesztés). Fokozatosan alakult ki az üdülőterület, alakult át a hagyományos funkciójú falu, csikorgott egymáson a régi és a behozott kultúra. Ekkor még területileg is jól elhatárolódott a mezőgazdasági falu és az üdülőparcellák világa. A tópart továbbra is jellemzően a kisemberek nyaralóhelye maradt.

A harmadik korszak az ötvenes évektől a kilencvenes évekig tartott. Ekkor számos tekintetben a helyi közigazgatás és a kormányzat vette át az események feletti irányítást. Eleinte helyi, települési szintű rendezési tervekkel, parcellázásokkal folytatták, (50-60-as évek), ám a kulcskérdéseket nem lehetett települési szinten megoldani. A tó és környezete állapota számos tekintetben (szennyezettség, csatornázottság, vízellátás, szolgáltatási színvonal) kritikus volt.  Erre válaszul (központi kormányzati lépések után és közben) hozták létre  a Velencei-tavi Intéző Bizottságot 1958-ban, ami a kistérségi fejlesztéseket koordinálta a kor szakmai, kulturális és politikai színvonalán. Ezek hatása máig megosztja a közvéleményt, eredményei azonban méltányosan nem vitathatók. Tény, gyökeresen változott tőle a tó és környezete, és az is, számos tekintetben problémásan (partfal, élővilág állapota).

Ennek az időszaknak egyfajta közbenső, összefoglaló tanulmánya az itt hozzáférhető terv. Lényege, hogy megmutatja az akkori döntnökök gondolkodásmódját, szándékait, és az alkalmazott eszközöket rendszerezett, látványos, jól emészthető formában. Egyáltalán nem érdemes vele azonosulni, inkább ahhoz ad segítséget, mi a ma látható tókörnyék közelmúltbeli (?)  kialakulásának közvetlen oka.

A dokumentum *.PDF formátumú, kereshető file. Mérete meglehetős, 400 MB. Letöltése hosszabb időt igényel, javaslom, mégis, letöltés után, saját számítógépeden mélyülj el benne jobban, az sokkal gyorsabb! Készülj olyan programmal, mely a PDF dokumentumot olvasni, betöltés után menteni képes! (Elnézést az okoskodásért, sokfélék vagyunk.)

A negyedik időszakra, a jelenlegire, részben visszamagánosítás, részben helyi (bár központi és EU forrásokon alapuló) fejlesztések, a tókörnyék jelentős létszámbeli betelepülései, kisebb-nagyobb konfliktusai, kormányzatokon átívelő fosztogatási kísérletek a jellemzők. Harminc év után ismét partfal-rekonstrukció zajlik, talán maradandóbb, mint az előző.

***

A tervezetet – az azt megelőző részdokumentumokhoz hasonlóan- a VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) állította össze.

Két fő részből áll. Az első helyzetértékelés és a koncepció alapelvei ismertetése. Ebből a koncepció szintézisére (1.3.) és az összefoglaló tervlapok (1.4) néhány pontjára térek ki.

A második rész szakáganként „bontja le” a tervet.  Ez a rész minden tekintetben részletesebb, elmélyültebb elemzéseket kíván a jövőben.

Nem célom valamiféle összefogott, rendszeres értékelést adni. Ez óriási nagyképűség lenne. Szakmailag, mert számos tudományághoz nem értek. Időben, mert utólag mindenki lehet okosabb. Történelmileg, mert az adott korszak ideáit figyelmen kívül hagyva írni puszta okoskodás az egész.

A szándékom annyi: néhány kiindulópontot adni a kíváncsiaknak, és forrásdokumentumot az elmélyülőknek.

Végül pedig szándékom megköszönni Galambos Zsuzsának, aki mindezt lehetővé tette!

***

A továbbiakban a dokumentum eredeti oldalszámaira hivatkozom. Ez kis mértékben eltér a PDF dokumentum oldalszámaitól.

A szöveg 9. oldalán a VÁTI összesítette az addig elkészített (települési) terveket. E szerint a hetvenes évek elején Dinnyés, Agárd, Velence, Kápolnásnyék, Pázmánd Sukoró részletes rendezési elképzelésekkel, Gárdony, Pákozd részlegesekkel rendelkezett. Régre nyúló huzavona tartott Velence és Gárdony között a tóparti vezető szerepért. Erről és a fejlesztők ebbéli álláspontjáról később szó lesz.

44 oldal bevezetés után a 45. oldaltól a terv általános alapelveit a szerzők így írták le-olykor talán bikkfanyelven:

  • fontos, hogy a tervcélok teljesítése során az állandó lakosság életkörülményei javuljanak,
  • a térség társadalmi fejlődését befolyásoló egyéb tényezők hatása ne csökkenjen (talán valamiféle szervességre gondolhattak ?)
  • megmaradjon a természeti és történelmi környezet vonzó hatása (ha jól értem, a környezeti és épített környezet rombolása kicsi legyen)

Kijelölték a koordinációt igénylő területeket. Ezek: Székesfehérvár rekreációs igényeinek kielégítése, lakásépítés, munkaerő-forgalom, idénymunkaigény kielégítése, szolgáltatások bővítése, intézményellátás, közlekedés, környezetvédelem, városgazdálkodás.

Az 1976-os terv koordinációs területei (forrás: a tervanyag)

Ezek nagyjából azok a területek, az akkoriban eldöntött irány ma is fontos közösségi témák maradtak.

Alapfeltételként határozták meg a tó „megfiatalítását”. E szerint partszabályozási (70%-os akkori készültség), nádterület-csökkentési (70%-os akkori készültség), iszapeltávolítási (50%-os akkori készültség), vízfolyás-rendezési feladatokat írtak le.

Ekkoriban a térség egyidejű terhelhetőségét üdülőlakossággal 135.000 főben, a szálláshelyek számát 93.000-ben, a napi kirándulószám tekintetében 42.000-ben, a strandok befogadóképessége tekintetében 90.000-ben határozták meg.

Üdülőférőhelyek tervezett alakulása a dokumentumban

Az állandó lakosság számát nagyjából a jelenlegi időben 33.000, távlatosan 41.000-re becsülve adták meg. A helyi, szolgáltatószférából élő lakosság számát 12-14.000-re becsülték. E koncepció szerint a környék vízigénye meghaladja a helyben igénybe vehető szintet, ezért az ercsi kavicsterasz vízbázisára alapították a kiegészítést. (51.o.)  (Így alakult ki a jelenlegi, mennyiségileg megfelelő, minőségileg és áralakulás tekintetében hervasztó állapot.)

A tervezet a többcélú erdőtelepítést, a zöldterület arányának növelését szorgalmazta. E szerint az üdülőtáj erdőterületeit 8900 hektárra szándékozott emelni. (52.o.)

A terv készítői apró ikonokkal jelölték az egyes fejlesztések helyét és tartalmát. Korai infografika

Ugyanazon az oldalon így fogalmaz a tájépítészet kapcsán: …az épített környezet a táj értékeit ne csökkentse, lehetőleg gazdagítsa azt, az épület velencei atmoszférát adjon környezetének, az épület belső kialakítása a múlt népművészeti hagyományaira utaljon. Ez a normát akkoriban, és főleg jelenleg megcsúfolja a gyakorlat.

A tervezet 53. oldalán és más helyeken Gárdonyt és Velencét jelölték meg alközpontokként.  Pázmánd, Kápolnásnyék és Sukoró e szerint Velencéhez konvergálhatott volna. (Valami hasonló aztán, a kilencvenes évek legelejéig meg is valósult) Szándék szerint Kis-Velence, Velencefürdő Gárdony közigazgatási területe lett volna. Megjegyzem, ez a téma újra és újra előkerül, bár a mozgatórugók változékonyak. Hol a földbirtokosság, hogy a szerveződő üdülőközönség, hol a tervezők mozgatnák jelentősen a településhatárokat, vele a hatalmi és függőségi viszonyokat, fejlesztési forrásokat, figyelmet a települések között. Hol körültekintően, hol nem.

A terv közigazgatási víziója

***

Halvány emlékek maradtak ifjúkoromból, amikor ideig-óráig a VÁTI-hoz hasonló agytrösztöknek dolgoztam. Kreatív játék volt, ahogy a körülményeket, friss tudásunkat és a lehetőségeket tervekké gyúrtuk, akár az agyagot.

Emlékszem a tervek kapcsán, amikor a személyesen érintettek a tőlük gyakran távoli gondolatokkal először találkoztak. Néha ellenségesek, néha tanácstalanok voltak, ritkábban beletörődők.

Most, hogy vannak már gyökereim, borzongok ettől az élménytől. Leginkább azért, mert szívesen fogadom a támogatást, de rosszul viselem, ha a fejem fölött van, és kéretlen érkezik. Így lehettek egykor a földik is ezzel a tervvel.

Jó része azóta valósággá vált. Jelentős hányada el is avult már. Ez a háromszáz oldal tehát Velence és a tókörnyék közelmúlt -történetének oka, leirata.

Kapcsolódó bejegyzések:

– A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala I : Az úttörők kora (1930-ig)
Képeslapok: Községháza (1914.)
A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala III: A „Beck-féle mintaház”, a parcellakorszak emlékműve
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta
-A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala V : A (Gárdonyi és ) Velencei Fürdőegyletről
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VI: Votisky Antal „A Velencei-tó problémái”-röpirata 1934-ből-forrásközlés
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VII: Az első turista-zsebkönyv a tóról Polgárdy Géza szerkesztésében (1938.) – forrásközlés
A Velencei tó-parti üdülőkorszak hajnala VIII : Tóth Kálmán: Horgásszon a Velencei-tavon (1940.) -forrásközlés
„Gyüttmentek” Velencén I: Velence népességének létszáma 1880-2011 között-nameg a bevándorlók
A Votisky családról és dr Votisky Antalról, a Velencei-tó fejlesztésének apostoláról –interjú Votisky Lászlóval

A Velencei Tavi Országos Szövetségről (alapítva: 1935.)



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, Agárd, Budapest, Gazdaság, Gárdony, Hosszútávú idősorok, Kápolnásnyék, Lovasberény, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Statisztika, Sukoró, Székesfehérvár, Térképek, Település-szerkezet, Településszociológia, Uncategorized, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XX. század

Címkék:, , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: