Képeslapok: Községháza (1914.)

A nyár folyamán két képeslapra licitáltam sikerrel. Az egyik 1914-es, a velencei községházát mutatja be. Mozgalmas múltú épület, ebből igyekszem megmutatni valamit.

Velence közösségi emlékezetének majdnem minden írott anyaga megsemmisült a második világháborúban, meg az azt követő időkben. Most néhány ismert töredéket írok le az általam ismert vagy sejtett múltjából a képeslap ürügyén.

Galambos Mihályné, Zsuzsa, és Erős István kiegészítésével

***

A képeslap

A képeslap 1914-es. Kiadó nem szerepel rajta. A képes oldalon a templom, rajta a régi („hagymás”) tető (még három év, és leég egy viharban)  poros utcakép,  szellős tér a házak között, és fiatal fák. Balra a makulátlannak ható községháza, amit Rózsika, a képeslap postára adója x-szel gondosan megjelölt.  A poros úton lovaskocsi, hintó inkább, mellette kis távolságban kocsis, zakóban, (trágyahordásra épeszű paraszt zakót nem hordott, tehát hintó lesz az.) Talán azt a másik kettőt fuvarozta, akik a községháza előtt, polgári ruhában a fotósnak pózoltak. Beállított, modoros kép, a korra jellemző, amikor a kép készült.

A képre kattintva a fotó élesebben látható

A képre kattintva a fotó élesebben látható

Mikor is? A hátlapon feladás napjaként 1914. június 5, péntek szerepel. Még 53 nap, és bőröndös férfiak vonulnak a vasút felé a poros úton.  Talán köztük a fotón pózolók. Ha így volt, a két lezser polgár mundérra váltott, tartásuk feszesebb lett, az életük pedig sokkal-sokkal kockázatosabb. A kocsisnak viszont nem kellett tartást váltania, csak másik egyenruhára, másnak bokáznia, és bizony, a vállán nagy teher lett a puska.

Mindenesetre június 5-én a feladó Rózsika a nyaralás közepén járt, és felrótta Annának, a címzettnek, hogy egy hónap alatt sem értek Velencére Rákosszentmihályról egy vizitre. Rózsika férje május végén már fájdalom’ befejezte egyhónapos szabadságát, és jó eséllyel visszament Budapestre, Rózsika nagysága pedig némi szórakozásra vágyva hívta Mojzisnét és kislányát vidékre. Velencén eközben lassan nőtt az út pora.

Érdemes kicsit megvizsgálni az utcaképet. Meghökkentően sivár! A fák mind fiatalok a nagyon régi utcán, sehol egy virág. A fekete-fehér fotó egyneműsít, de így is átüt a kopárság. A házak falai viszont ápoltnak hatnak. A községházának kovácsoltvas a kapuja, jómódot sugall mindez. Errefelé laktak a falu gazdagabb parasztjai.

***

Kivételesen fennmaradt a Megyei Levéltárban az a községi jegyzőkönyv, ami szerint  1910 március 17-én a község eladta a régi községházát.

Az 1884-es kataszteri térkék vonatkozó része a régi községházához Forrás: Hungaricana

Az 1884-es kataszteri térkék vonatkozó része a régi községházához Forrás: Hungaricana A képre kattintva a fotó élesebben látható

Az irat szerint a régi épület a 405-ös helyrajzi számon volt megtalálható. Az épület helye a ma Fő utca 102-104 közötti területtel egyezik meg.

Az új községháza építéséről a képviselők 1909. január 27-én hoztak határozatot. Versenytárgyalást követően, márciusban a képviselőtestület-előzetes megyei főjegyzői határozat birtokában- Szabó József székesfehérvári vállalkozót bízták meg a községháza építésével, 21.224 korona értékben, miután a főjegyző elutasította az adonyi érdekeltségű Krausz és Dénes-vállalkozás fellebbezését az eredmény ellen.

Tehát 1914-ben új, legfeljebb 4 éves épület volt a ma ismert községháza. Az előéletéről ezek után elég nehéz hitelesen beszélni.

Az 1884-es kataszteri térkép még Schmidt Ferencné telkeként jelölte a mai Fő utca 64 alatti épületet.

Az 1884-es kataszteri térkék vonatkozó része a régi községházához Forrás: Hungaricana

Az 1884-es kataszteri térkép vonatkozó része a régi községházához Forrás: Hungaricana A képre kattintva a fotó élesebben látható

Felvetődött bennem, hogy méretei és épületszerkezete miatt, az ezt megelőző évtizedekben az épület magja a szintén megyei levéltárból ránkmaradt emlékű megyeház volt. Ezt azonban a számos egyezőség ellenére sem tudom bizonyítani. A két, elütő nyom szerint az 1879-es épület értékbecslés helyszínrajza máshova jelöli a pincét, valamint az udvari kutat. Ugyanakkor a telek méretei, az épület méretváltozásának arányai a „megyeháza” nyomaira emlékeztetnek.

A kutató utódok munkáját könnyítendő, közlöm ezt a nyomot:

„Becslési kimutatás

a velenczei megyei épülés megbecsléséről, hivatkozva a becsatolt terv-vázlatra és a helyszíni szemle alkalmával tett észrevételekre.

A képre kattintva a fotó élesebben látható

I.A főépület

Ezen épület az utca felé 12,80 m, szomszéd felé 28,85 m hosszú, 3,55 m magas, részben kő, de többnyire vályogfalból van.

A képre kattintva a fotó élesebben látható

Az abban lévő 3 lakszoba hiányos padlózattal bír, a kis utczai szoba fala vakult, az udvarbani gerendás mennyezettel van ellátva. A kályhák rosszak, az ajtók és ablakok rövid időre használhatók. A kamra alatt van egy kis pince, azonban néha vizenyes, az istálló felszerelve nincsen.

A képre kattintva a fotó élesebben látható

A főépület területe … 213,84 m2 mindennel együtt  (kémény és pince kivételeivel) becsültetik 5 Ft.-1069 Ft 20 Kr

Két kémény az épület magasságán felül á 15 Ft 30 Ft

a pincze boltozata                                                          45

A főépület becsértéke                                                                   1144,20

 

  1. Az ól

Hossza 4,60 m, szélessége 3,10, magassága 1,85; többnyire vályogból áll, náddal szőve, igénytelen állapotban van, becsültérték összesen                    20

 

III. A kút

Annak átmérője 1,15 m, mélysége 7 m.

Kő és téglából kirakva, hiányosan felszerelve

Oldal:                                                                                                  1164,20

Becsültérték f.méterenként 5 Frt                              35

IV.Falkerítések

Az utczai kerítésfal, melyeken egy közönséges kétszárnyú kapu és egy külön kijáró hiányos ajtó van alkalmazva

hossza 8,40 m

az udvar hátsó részén lévő falak összes hossza 43,50

a kerítésfalak összes hossza és téglával fedve vakolás nélkül.

Becsültérték ….                                                                1,50       79,35

Összes becsérték:                                                                           1278,55

Azaz egyezer kétszázhetvennyolc forint és 55 k.

Velenczén, 1879, marcius hó 24 el.

(aláírások)”

/Forrás: MNL Fejér Megyei Levéltára/

 

***

Az épület tehát kb 1910 és 1950 (51?) között községházaként működött (aztán ez a funkció átkerült a valamikori Manndorff kúriába). Az 50-60-as évek egy szakaszán gazdasági épületeiben állítólag tenyészállat-tartás folyt. Onnantól jellemzően szolgálati lakásokként működött a kilencvenes évek elejéig, amikor is civilházi funkciót kapott és felújították.

Galambos Mihályné: “ A (Tanács átköltöztetése után-FÁ) funkcióját vesztett épület udvarán tenyészmén-tartás volt. Egy valamikor ott lakó ált.iskolai osztálytársam  (Benkő Istvánné sz. Dömsödi Rózsa, velencei lakos) közlése.

A kútról sem Horváth Károly, sem az épület udvarán álló kemencét rakó Kolonics Károly (Vereb) nem tud.

Az ötvenes években prezsgő kulturális élet folyt az épület falai között. Erről több, még élő szereplővel beszéltem. Magam is emlékszem több operett és népszínmű előadásra-Cserny Vili és Felvágner Vili voltak az aktív szereplők és rendezők.”

Erős István, gyermekkorában ottlakó velencei szerint a kút ott van, ma lebetonozva, búvóajtóval zárva az udvaron. Gyermekkorában tanúja volt, amikor takarították.

 

***

Bontják az Aranykút vendéglőt a Tóbíró-köz elején. Valamikor bádogosüzem volt, Ott lakott a csavaros multú Csík Mihály bádogos. „sogodáb lyáhiM kisC” -viccelődött velünk, meg a nevével az öregúr gyerekkoromban. Egyszer talán megírom azt is, Őt is. Az apróságok történetén keresztül jobban látszanak az idő kacskaringói.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

1867 Velencén

Apró képi történet a jegyrendszerről Velencén

– 1927: Velence (eddig előkerült) legrégebbi légifotói III. rész, az Ófalu legbelseje

1927: Velence (eddig előkerült) legrégebbi légifotói I. rész

 

Források:

  • MNL Fejér Megyei Levéltára Velencére vonatkozó, megyei szakhatósági fondjai
  • Darabanth Aukciósház anyagai
  • Hungaricana Adatbázis képeslapjai (előtte Zempléni Képeslap Múzeum anyaga)


Kategóriák:1900-1919, Adatok, Falusi épületek, Fotók, Fotók, képek, történetek, képek, Székesfehérvár, történetek, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence térkép, XX. század

Címkék:, , , ,

1 hozzászólás

  1. Nagyon jó bejegyzés, köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: