Témakör

Velence a Magyar Néprajzi Múzeumban IV. Schmidt Tibold fotói (1910.)- 1.rész, Halászat

A Magyar Néprajzi Múzeum Velencével foglalkozó gyűjtései közül az első, általam ismert fotók Schmidt Tibold nevéhez köthetők. Ennek körülményeiről a gyűjteményt ismertető Fogarasi Klára így írt: „A gyűjtemény gyarapodásához nagyban hozzájárult, hogy 1910-ben a Magyar  Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya[1] tisztviselői… Bővebben ›

Itthon

Miből van az Otthon?   Pár napja, egy egyébként boldogtalan hírt kommentálva írtam le, otthon vagyok Velencén. Azóta azon gondolkodom, mi az! Akkor lennék otthon, ha van telkem, rajta házam, a házamban szoba, abban kis sarok, benne szék, asztal, rajta… Bővebben ›

Mikoviny Sámuel (1700-1750) vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés

Mikoviny Sámuel (1700-1750)  vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés Évekkel ezelőtt írtam már Mikoviny Sámuelről. Most ismét nekirugaszkodok. Mikovinyt a magyar tudományos térképészet meghatározó alakjának tartja a térképész-szakma. Pályafutása elválási pont a térképészet  művészeti és a szakmai megközelítése között…. Bővebben ›

Velence esete a faktoiddal-másodszor: A valóság és annak égi (?) mása (Fiktív napló egy velencei újságcikk keletkezéséről, valamint a sajtómunkások módszereinek változtathatatlanságáról – 1956-ban)

Egy hónapja komolykodva próbáltam értelmet adni egy 1956-os újságcikknek, ami talán érdekes próbálkozás volt részemről, de lehet, hogy nem. A forrás eredeti megtalálója, Kárpáti Miklós barátom, most más oldalról, ifjúkori személyes élményei, a szépirodalom – a groteszk – eszköze, alkotás… Bővebben ›

Tansegédlet: “A 10. gárda-lövészhadtest támadóharcainak megszervezés és végrehajtása a “Margit-vonal” áttöréséért”

Szerencse, hogy szerzőtársamnak, Berta Kristófnak tájékozott, sokat megélt felmenői vannak. Kristóf írása egy katonai akadémiai tananyag alapján született, amit magad is letölthetsz, megismerhetsz.  Ez kellő távolságból írja le az itteni II. világháborús  harcok egy rövid, intenzív szakaszát. Érdemes összevetni mindezt… Bővebben ›

Gyüttmentek a XIX-XX. században: Káplárok, Vonosilovszkiak

Nagyra értékelem egyes földijeim mély gondolatait a fajmagyarságról, a nagyon sokadiziglen genetikai tisztaságról. Páratlan eszmefuttatások ezek, amik mögött valamiféle pálinkafőzési megfontolásokat  vélek fölfedezni, miszerint az egyneműség  valamiképpen nemesebb a sokfélénél. Komoly vevőköre van ennek régóta. A magam génállománya számomra  nem… Bővebben ›