A Magyar Néprajzi Múzeum Velencével foglalkozó gyűjtései közül az első, általam ismert fotók Schmidt Tibold nevéhez köthetők. Ennek körülményeiről a gyűjteményt ismertető Fogarasi Klára így írt: „A gyűjtemény gyarapodásához nagyban hozzájárult, hogy 1910-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya[1] tisztviselői… Bővebben ›
Keszi Kovács László időben harmadik, Velencei-tóval kapcsolatos filmje a téli nádvágás egy különleges módját mutatja be. Miközben a jég alóli halászatot már gyerekkoromban sem láttam, a tolókaszás nádávásra még a nyolcvanas évek keményebb telein is volt példa. aztán jött… Bővebben ›
Az ötvenes években a MNM munkatársai révén több kisfilm készült a kihalófélben lévő népi mesterségekről, eszközhasználatról. Velencét, illetve a Velencei-tavat három esetben filmezték ekkor. Időben a középső a címben jelzett, 9 perces felvétel, mely Gárdonyban készült. A felvétel 1958-ban készült,… Bővebben ›
A Magyar Néprajzi Múzeum az elmúlt években számos anyagát digitalizálta. Ezek megtekinthetők az archívumában. A következő bejegyzésekben az ott megtalálható video és fotóanyag egy részét ismertetem a múzeum hozzájárulásával. A dolog Berta Kristóf szerzőtársam üzenetével kezdődött. Kristóf arra hívta… Bővebben ›
Miből van az Otthon? Pár napja, egy egyébként boldogtalan hírt kommentálva írtam le, otthon vagyok Velencén. Azóta azon gondolkodom, mi az! Akkor lennék otthon, ha van telkem, rajta házam, a házamban szoba, abban kis sarok, benne szék, asztal, rajta… Bővebben ›
Idén rengeteg fügém termett. A két kis jövevény cserje, meg az „öreg” együtt kétszer is letermett. A száraz, forró nyárnak van előnye is! Úgy esett, rengeteg gyümölcs maradt a nyakamon, ajándékba is kaptam, így fügelekvárt főztem. Kétfélét is. Az… Bővebben ›
Mikoviny Sámuel (1700-1750) vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés Évekkel ezelőtt írtam már Mikoviny Sámuelről. Most ismét nekirugaszkodok. Mikovinyt a magyar tudományos térképészet meghatározó alakjának tartja a térképész-szakma. Pályafutása elválási pont a térképészet művészeti és a szakmai megközelítése között…. Bővebben ›
Egy hónapja komolykodva próbáltam értelmet adni egy 1956-os újságcikknek, ami talán érdekes próbálkozás volt részemről, de lehet, hogy nem. A forrás eredeti megtalálója, Kárpáti Miklós barátom, most más oldalról, ifjúkori személyes élményei, a szépirodalom – a groteszk – eszköze, alkotás… Bővebben ›
Szerencse, hogy szerzőtársamnak, Berta Kristófnak tájékozott, sokat megélt felmenői vannak. Kristóf írása egy katonai akadémiai tananyag alapján született, amit magad is letölthetsz, megismerhetsz. Ez kellő távolságból írja le az itteni II. világháborús harcok egy rövid, intenzív szakaszát. Érdemes összevetni mindezt… Bővebben ›
Nagyra értékelem egyes földijeim mély gondolatait a fajmagyarságról, a nagyon sokadiziglen genetikai tisztaságról. Páratlan eszmefuttatások ezek, amik mögött valamiféle pálinkafőzési megfontolásokat vélek fölfedezni, miszerint az egyneműség valamiképpen nemesebb a sokfélénél. Komoly vevőköre van ennek régóta. A magam génállománya számomra nem… Bővebben ›
