másodközlés Az eredeti bejegyzés Kárpáti Miklós Facebook profilján található „Több alkalommal foglalkoztam már a Velencei-tó régi térképeivel, most egy 230 éves lap kerül sorra. A korai, XVIII. század végi magyar térképészet jeles képviselője volt a hányatott sorsú pozsonyi Korabinszky János… Bővebben ›
Kárpáti Miklós barátom hívta fel a figyelmet a most ismertetett Karacs Ferenc térkép egy szép, árverés alatt lévő változatára, meg arra, akár írhatnék is róla. Tanultam, olvastam ezt-azt, és megteszem. Köszönöm, Miklós! A XVIII-XIX. század fordulóján új idők jártak Európában…. Bővebben ›
(a latin szövegek fordítása Fehér Dorka és Egerfai Borbála munkája Köszönet érte!) Jó a változást megélni. A változásban ott a régi kifinomultsága, meg az új dinamikája, friss tudása. E kettő ott van ebben a térképben. A magyar térképészet egyik ilyen… Bővebben ›
Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›
Nagyobb településeknél a helytörténész kihívása a megfelelő források kiválasztása és a közlések helytállóságának ellenőrzése, rendszerezése. Velence esetében ez máshogy van! Velence kis település, és még ennél is kisebb volt a közelmúltig. Aki Velence 1945. előtti történetével akar foglalkozni, azzal szembesül,… Bővebben ›
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
1848 után, két évtized alatt átalakult a falu politikai szerkezete. A jobbágyból paraszt, a zsellérből paraszt, iparos vagy cseléd lett. A megnövekedett számú és alaposságú nyilvántartás számos, nagy jelentőségű változást is mutatott, és a múlt addig rejtettebb gazdálkodási viszonyaiból is… Bővebben ›
A vidéken élők, nemesek és parasztok többségének megélhetése közvetlenül a földtulajdontól illetve a földhasználat lehetőségétől függött. Velence XIX. századi történetén a földért folytatott kemény és szívós harc húzódik keresztül. Ebből írok le néhány esetet. A Fejér Megyei Levéltár velencei úrbéres… Bővebben ›
Az előző bejegyzésben tisztáztam, hogy mitől indultak gyarapodásnak a Velencére vonatkozó gazdasági információk az 1800-as évek elején (és mitől maradtak néhol felette hiányosak). Most azt veszem sorra, hogy Mária Terézia kora és 1848 között nagyjából hogyan alakult a föld és… Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
Velenceblog 