A vidéken élők, nemesek és parasztok többségének megélhetése közvetlenül a földtulajdontól illetve a földhasználat lehetőségétől függött. Velence XIX. századi történetén a földért folytatott kemény és szívós harc húzódik keresztül. Ebből írok le néhány esetet.

A Fejér Megyei Levéltár velencei úrbéres panaszokkal foglalkozó doboza kb. 1200 oldalnyi peres anyag és adat az 1700-as évek végétől az 1800-as évek végéig. Kezdetben latin szövegűek, az első magyar nyelvű dokumentum az 1809-14 közötti. Az alábbiakban a dobozból kiválasztott pár esetet ismertetem annak bemutatására, hogy miről szóltak ezek a pörök a jobbágyfelszabadítás előtt.

Az eljárásról:

Panaszt többnyire a jobbágyok tettek. Első fokon a járási főszolgabíró volt az illetékes, másodfokon a vármegye volt a fellebbezési fórum, végül a budai Helytartótanács.

Az elsőfokú eljárás többnyire az volt, hogy a panaszt kézhez vevő vármegyei jegyző a járási főszolgabírót szólította fel arra, hogy a panaszt tárgyalja meg a helyi földesurakkal, lehetőség szerint érje el az „úrbékét” és az eredményről tájékoztassa a megyei jegyzőséget.

Másodfokon a vármegye úriszéke tárgyalás útján döntött az ügyekben. Ha ott sem született meg az a bizonyos „úrbéke” a Helytartótanács budai hivatala járt el és hozott döntést-mint az pl. az 1820-as esetben vagy az 1830-as Barátságos Egyesség” szövegében olvasható.

Az esetek:

1809-1814: Velencén azokban az időkben nagy hiány volt legelőterületben. Az úrbéres földek mellé Mária Terézia óta járó legelő és rétes területekre a földesur(ak) ráhajtották a jószágaikat, e miatt a parasztok nem tudták a vonóerőt biztosító állatállományt megfelelően etetni. A napoleoni háborúk egyrészt nagy keresletet támasztottak a húsállatok -elsősorban a birka és marha- iránt. Ezt kihasználva az országban a földbirtokosok mindenütt –ahol tudták- igyekeztek megrövidíteni a jobbágy-legelőket, így nálunk is. Ez oda is vezethetett, hogy a parasztok nem tudtak eleget tenni jobbágyi kötelezettségeiknek és elestek a jobbágyföldektől, zsellérsorba süllyedtek vagy –ha volt hova- elköltöztek (mert egy ideje már azt is lehetett).

Az 1809-es jobbágypanasz első bekezdése. Figyelemreméltó az akkor még alázatos hangnem- ennek negyven év múlva kevés nyoma marad

Másrészt: Velence ráadásul hadiút mellett feküdt. A fenti konfliktus mellett az út menti területek (Csontrét, Felső Nyék Felé Való dűlő) rétjeit és sokszor gabonáját az átvonuló katonaság lelegeltette vonóállataival. Az érintett jobbágyok azt írták, hogy még nyáron is arra kényszerültek, hogy állataikat istállóban, maradék abrakkal táplálják és nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek.

A Buda-Fehérvár hadiút (KÉK) és a katonák által túllegeltetett, érintett területek (piros)

A panaszt Marich Dávid vármegyei alispánnak nyújtották be, aki azt a járási főszolgabírónak küldte tovább ügyintézésre. Innen a konkrét ügy további sorsa ismeretlen.

1818-1826: Az 1817-18-as jobbágyfelmérést (lásd bővebben: a hivatkozott bejegyzésben) követő új velencei urbárium után a helyi földesurak a jobbágyföldeket szétszórva adták ki a jobbágyoknak- a majorsági területek kedvezőbb gazdálkodási feltételeit biztosítva ezzel. A jobbágyok ezt 1818-26 között, az összes feljebbviteli fórumon megpanaszolták és földjük egy tagban, tehát összefüggő, könnyebben elérhető módon való kiadását perelték a földesurakon. Ők ezt megígérték (1818-ban és 1820-ban) és nem teljesítették, illetve a kirendelt megyei földmérő útján részben elcsalták- a jobbágyok szerint mintegy 229 2/8-ad hold mértékben. Ez a továbbiakban be is bizonyosodott-a további dokumentumokban a mérnök tévedése szerepelt.

A jobbágyok urbariális regulatio-t – a császári rendelkezéseknek megfelelő újraszabályozást- kértek az ügyben.

1826-ban a dolog a Helytartótanácsig jutott. (Felteszem, de nem tudom biztosan, hogy az 1830-as Barátságos Egyesség e konfliktus lezárására született.)

1828-1830: Megyei majd helytartósági per, mely egyrészt az előzőekben ismertetett 1817-18-as urbárium jogorvoslati kísérlete, másrészt a megyei hadiúton való katonai közlekedés takarmány és ellátmányterhei miatt, amit döntően az út mellett élők szenvedtek meg.

A per egyezséggel zárult 1830-ban, amit az alábbiakban betűhűen közlök. Megjegyzem, hogy a jobbágyok 1830-ban még nem tudhatták, hogy pár évvel később, a jobbágyfelszabadítás után ezt az egyezséget fordítják majd ellenük az örökváltságnak érvényt szerző új úrbéri perek során a földbirtokosok.

Az 1830-as Barátságos Egyesség aláírói listája

Az egyezség szövege:

„  Alul irattak egy részrül mi Velencei Földes Uraságok más részrül mi Velencei Adozó Jobbágyok következő barátságos egyességre és kötésre léptünk:

Elöször Azon két száz huszon kilencz két … Hold szántóföld mely is N. M. Királyi Helytarto Tanács 1822. évi … … 1882. szám alatt költ … levele szerint, a Velencei Jobbágyság Urbarialis Birtokában, az eddig birt 28 7/8 Urbaliaris Sessiokhoz képest feleslegesnek találtatott és a melyhöz a Tisztelt Helytartó Tanács 7, 6/8 Sessiókat formálni kívánt, a Velenczei Jobbágyoknak mind addig, míg ők egyéb Urbarialis Földjeiket használ(t?)uk e következő és Változtathatatlan Feltételekkel alábbiakban akartatnak.

a, Megmaradván a Sessioknak eddig volt 28 7/8 számu(?) az emlitett Szölőhegy 229 2/8 Hold mostani birtokosainál megmaradjon, de úgy:

b, Hogy ezen 229 2/8 Holdak az Urbarialis telekektül elválasztatnak és a Nyéki Határra eső dülőben az … alatt … … szerint egy Tagban ki mérettessenek és Felosztassanak és az e miatt és Calcaturában eset egyenetlenség oly formán ki igazíttassék, hogy a három(?) Urbarialis Calcatura ezentul is egy forma nagyságba kihasíttasson.

c, Ezen földektül mind a mellett Réti Földek példája szerint a Jobbágyságnak előbbi B..-k szerént pedigképpen … semmi némi tized vagy kilenced ne arattasson, söt ezek a többi Urbarialis Birtokokra … álló egyesség szerint új, minden Urasági legeltetestül szabad maradván a jobbágyság szabad használata alá essenek.

d, ezen földekbül változhatatlanul egy egy Holdbul négy és igy a proportione gyalog napszámnál több Urasági szolgálat ne vétessen.

Másodszor A mostani a Jobbágyság és Földes Uraság közt folyó régi és mind két részrül … Urbariális Pör(?) végképp meg szüntetik.

Harmadszor Az Urbariális Tabellák a Kegyes (?) Urbáriumnak … és Más mérték szerént az ezen egyesség által a Jobbágyoknak változhatatlanul Bérbe ki adta 229 2/8 Holdakon kívül e többi Urbarialis birtokokra nézve(?) a … eddig … 28 7/8 száma szerént … s minden jobbágyi tartozások és szolgálatok alol mentesittetnek.

Negyedszer Ezen kölcsönös Barátságos egyessség a Fölsőbb és leg Fölsőbb helyben hagyás után … voltaképpen Foganatban addig mind a Földes Uraságok mind a Jobbágyság a Folyó Pörbéli igazukat s követeléseiket fent tartják melyeket azonban az említett jóváhagyás után, ezen egyesség szerént lemondanak.

Ezen Barátságos egyességre indították az egy… Földes Uraságokat:

1. Az Egyes Jobbágyok eránt való igaz Atyai indulat ugy mint a fiuk alázatos könyörgéssel járultak hozzájok, hogy nékik ezen egyességbeli 229 2/8 Holdak ily szókkal változtathatatlan … ki …
2. A Tekintetes Nemes Fehér Vármegye Községe eránt való nagy Tisztelet ugymint a mely még 1820 esztendő Feb. 8. tartott Gyűlés … ezen 229 2/8 Holdaknak a Jobbágyoknál lévő meghagyásának és a N. M. K. Helytartó Tanácsnak … jelentésében … javallotta.
3. A Felséges Szolgálatnak(?) és kis … elöl … melynél fogva noha Törvényeink és Szokásaink szerént semmiféle illyen terheknek hordozása meg könnyittetvén magokat kötelezettjeinek nem tartják, el nem is merik. (?) ezen egyesség által a Törvényes(?) szolgálatot az Örökös(?) katona járás által(?), …jobbágyainknak magoknak …(?)
4. Azon Zavaroktól és kilábolhatatlan nehézségektől való tartás mellett a kisbirtokosságok … Folytatói(?) Urbarialis Pörnek elválalhatatlan … következései.

Az egyes Jobbágyság pedig aki(?) esedezett ezen egyességnek ki kivittesiért(?)

Mivel csak nem elviselhetetlen levén már azon Teher is, mellet ezen Ország úton Fehér (?) Helység a leg nagyobb Széna és házi katona tartás miatt eleitül fogva szenved-bizonyos volt benne, hogy az elég reá vetett 28 7/8 … teljes kötelességéhez, meg (még?) 7 6/8 teljes terhe járul, egy általában elégtelen lesz … a Felséges szolgálat, már a Vármegye kötelesség, mint a Földes Uri tartozásoknak teljesítésére, ellenben nem mullik, hogy ha Földes Uraknak kegyességébül, a Felséges helyben hagyása után ezen Egyességbeli Földek használatához, az út elöt … változhatatlan feltételek szerént hozzá jut, ez által a Felséges szolgálatra szükséges vonós marháknak táplálása ezen szabad … birtok földek által szembetűnő enyhülést nyernek.

Ezen … Barátságos egyességük, mely a Felséges Helyben hagyás után végül végrehajtatni és a Törvények szerint authenticalni fog, ki … három egyenlő … ezen alá iratnak és élő Pöcsétjeinkel meg erösitett egyező levelünket. Költ Velencén

Junius 24 th napján 1830. estveidöben

Mi előttünk

Nádasdi Sárközy … N Fejér Vgyének Szolgabírája (pecsét)

Veghélius (?) Signozzuk n. Fejér Vgyíének esküttye (pecsét)

Ezen barátságos Egyességre nézve az alól föfiscalis szerint a … fenntartása kötelessége … a legfelsőbb Helyben hagyásig az ujjonnan kívánt 7 6/8 Sessiók iránt ovását fenn tartja, egyébként ezt, mint a mely az Egyező Jobbágyoknak valóságos hasznára és Fölséges szolgálatára szolgál, a jobbágyság fenntartására … hivatala szerént annál is inkább nem ellenzi, mivel ezt a jobbágyok önkényesen kérték kiosztását(?).

Pap Gábor T. N. Fejér Vmegyének föfiscalissa (pecsét)”

1844: Velence elöljárói megkifogásolták azt az 1843-as megyei rendelkezést, miszerint a katolikus és református iskola részére jobbágyföldből ( a velencei jobbágyság terhére) hasíttasson ki ½ – ½ jobbágyteleknyi föld-nyilván fenntartási célra. Sérelmezték, hogy az akkori főszolgabíró Vighelius Sigmond és mások falusi közfelkiáltásra hivatkoztak-a falusiak megkérdezése nélkül a tárgyban, ám azt a falu elöljárói aláírásukkal nem igazolták.

Az 1844-es irat eredetije

Tanulságos a levél hangvétele. Az addigi szövegek forma szerint meghunyászkodó, alázatos elöljárói levelek voltak. Tiszteletadás ebben a szövegben is van, alázat már alig.

***

1848 márciusában megtörtént a jobbágyfelszabadítás, majd az áprilisi törvényekben kihirdettetett a kötelező örökváltság elve, aminek konkrétumokra- földre- váltásáról szóltak a következő évtizedek úrbéri perei Velencén is. Erről egy következő bejegyzés szól.

Kapcsolódó bejegyzések:

–Velence a jobbágyfelszabadítás korában I. rész: Ahogy a történet kezdődik

–Velence a jobbágyfelszabadítás korában II: Velence népessége 1848-ban

–Velence a jobbágyfelszabadítás korában III: reformok, nyílt parancsok, sokszögelés -történelmi és földmérés-történeti gyorstalpaló

– Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

-Velence 1848 előtt V: Jobbágyperspektívából

Források:

• Fejér Megyei Levéltár Fejér Vármegyei Cs.Kir. Úrbéri Törvényszék (IV.155) 55.doboza

Kategóriák:1751-1800, Adatok, adózás, Emberek, Gazdaság, Habsburg Birodalom, történetek, Velence, XIX. század, XVIII. század

Címkék:úrbéres panaszok, úrbéres perek, Barátságos Egyesség, földtulajdon, helytörténet, jobbágyfelszabadítás, kötelező örökváltság, Velence