Velence 1848 előtt III: reformok, nyílt parancsok, sokszögelés -történelmi és földmérés-történeti gyorstalpaló

Ahhoz, hogy az 1884-es velencei kataszteri térkép a maga bonyolultságában létrejöjjön, hogy a jobbágyság helyébe a parasztság kapitalista változata kerüljön, nagyon sok feltételnek kellett teljesülnie. Leginkább politikainak, részben pedig műszakinak. Ezeket veszem most sorra.

 

Mi az, ami az 1817-es jobbágyösszeíráskor már megvolt?

A feudalizmus idején a (köz)terhek elsöprő hányadát a jobbágyok, zsellérek, polgárok viselték. Velence esetében a két első csoport létezett. A dikális adórendszerben (+úrbéri terhek) a megyei és központi közterheket az egyes falvak között a vármegye osztotta szét. A teherviselés jobbágyi és zselléri alapja az általuk használt föld mérete volt, melyet a föld minőségének figyelembevétele kellett, hogy módosítson a falu adóterhei korrekt elosztásához a gazdák között. Ezt a korrekciót a bíró és a többi falusi elöljáró végezte tapasztalati (szubjektív) alapon.

Géjóföld

Az 1817-es összeírásból Géjó Mihály jobbágy földjeinek összesítése

 

Az tehát magától értetődő volt, hogy a jobbágyokat adóztatási céllal rendszeresen összeírják, felsorolva benne, hogy az egyes gazdáknak mely dűlőben, mekkora földterület állt rendelkezésére. A felmérést a vármegye(i) jegyző és földmérő végezte. Az 1817-es Velencein történetesen a korábban már megírt Csapó Benjamin dolgozott. Ez az összeírás önmagában nem sértette az uralkodó osztály szabadságát (gazdasági érdekeit). Elméletben ez az összeírás volt az alapja a földesúri (úrbéri) terhek és a központi terhek kirovásának. Kivéve, amikor csaltak…és ez gyakori volt-például nálunk is.

CsapóB

Csapó Benjamin aláírása az 1817-18-as velencei összeíráson

 

Csakhogy: Velence (és más települések) földterületeinek legfeljebb 20-40%-a (Velencén 19%) volt jobbágyi és zsellérkézben. A döntő hányad majorsági vagy kisnemesi kezelésű birtok volt, melyek (központi hatalom általi) összeírása sértette (volna) a nemesi érdeket, mert megalapozottan vélték azt a későbbi uralkodói adóztatási ötletek alapjának.

 

II. jozsef

II. József, a XVIII. századi utópista –és jövőlátó

 

1817-előtt már történt egy kísérlet a földbirtokok teljeskörű felmérésére. II. József 1786-ban rendelte el a felmérést, ám az ötletet és a kész dokumentumhalmazt halála előtt,1789-ben eltemette a magyar nemesség általános megelégedésére.

A felmérést ugyanaz a von Neu vezette, aki Magyarország Első Katonai Felmérését pár évvel korábban. Míg azonban a katonai célú felmérés uralkodói jog volt, a nemesség zsebében való turkálás már nem. Az elkészült iratanyagot a császár halála után először eldugták, majd apránként megsemmisítették. Ma a Magyar Országos Levéltárban 2,7 folyóméternyi iratanyag maradt meg az 1833-ban (még) három kecskeméti börtöncellát megtöltő papírhegyből. Ez után évtizedekre lekerült a napirendről a nemesi földek összeírása. Az eset azonban világossá tette, hogy nincsen műszaki-technikai akadálya a föld viszonylag (!!!) pontos, adózási és jogalkalmazási célú felmérésének. A kor földmérési technikája nem volt még alkalmas igazán a földek négyszögöl-pontosságú mérésére, de bőven felette állt a dikális adókivetés mérési szükségleteinek.

Reformok

A következő lépést a reformkor magyar nemesi mozgalma tette. Értek a feszültségek a gazdasági reformot akaró nemesi kisebbség, és a nyomorgó paraszti többség oldalán. Az előbbi-pl. Széchenyi Hitel-műve (1830) foglalkozik a közös teherviseléssel és az önkéntes örökváltsággal, melyhez a tapasztalható politikai nyomást egyebek között az 1831-es kolerafelkelés is biztosította. Wesselényi, Kossuth, Táncsics a feltétel nélküli jobbágyfelszabadítás mellett állt ki nem sokkal később (nem tisztázva azonban a földbirtokosok kárpótlásának pontos módját). A harmincas évek közepén mindenesetre eleinte éppen V. Ferdinánd és kamarillája ellenállásán bukott meg az önkéntes örökváltság, de 1839-ben végül szentesítette azt.

Széchenyi

18 Széchenyi-nevezhetjük őt is utópistának- mindenesetre tudta minek kéne történnie-és mi fog következni a tulajdonviszonyok terén

 

Hogy hogyan függ ez össze a velencei kataszteri térképekkel? Mi értelme lenne a földek egységes és központi felmérésének, nyilvántartásának akkor, amikor a központi adóbefizetés arányai a vármegyék alkuján múlik, mint a dikális adórendszerben? Egységes földadó-rendszerhez „hozadék-kataszter”, azaz a földek felmérése és azok jövedelmezőségének minősítése tartozik, ahhoz meg közteherviselés, ami a polgárosodás ismérve. A feudalizmus magánokiratokban rögzített nemesi földhatár-leírásai nagyjából alkalmasak voltak a perbéli érdekérvényesítéshez, de teljesen alkalmatlanok a földpiac számára, a földpiaci nyilvántartás feltételeihez. Ahhoz „érték-kataszter” kellett, lehetőleg közhitelesen, az igazságszolgáltatás keblén belül. Ezek a feltételek majd csak később, fokozatosan teljesültek, 1855-1884. között.

F József

Ferenc-József (ifjúkorában): uralkodásának kezdetén nagy egységes birodalmat álmodott, amit Habsburg uszály takart volna be- „miatta” születtek meg a térképeim

 

1848. áprilisa, az utolsó rendi országgyűlés új helyzetet teremtett. Politikailag ugyanis a feltételek egy részét megteremtette a jobbágyfelszabadítással és a kötelező örökváltsággal. (Kötelező örökváltság esetén a jobbágyi szolgáltatások alól azok egyösszegű megváltásával a jobbágy (és az általa művelt korábbi jobbágyföld) mentesül, és az állam a kártalanítást részben magára vállalta.

BaCH

A Bach-huszár egyenruhaterve-se nem osztrák-se nem magyar-hanem Habsburg-forrás: MOL

 

Csakhát-megint egy „csakhát”: a forradalmat leverték! Ferenc-József (1848-1916.) egységesítetten működő (tehát nem osztrák, hanem nagyonis Habsburg!) birodalom tervét dédelgette. A „Bach-huszár” nem osztrák volt, hanem annak az eszménynek a megtestesítője, hogy ő Kelet-Németországtól Erdélyig a birodalom hivatalos  szolgálója. Az egységes birodalomhoz azonban engedelmes alattvalók és adózók is szükségeltettek-meg béke. Ferenc-József nyakán azonban ott lihegtek a poroszok a maguk birodalmi elképzeléseivel. A birodalmon belül mind az osztrák, mind a magyar, mind a cseh nemesség ellenállt az egységesítési vágyaknak, így a fiatal uralkodó taktikai lépése volt őket harapófogóba fogni- a nemesség által elnyomottakkal. Ennek eszköze lett volna az örökváltság Habsburg változata.

Pátensek

1849. október 20-án született meg az első uralkodói „nyílt parancs” az állandó kataszter létrehozására, az 1817-es osztrák kataszter mintájára. Ez a parancs azonban technikailag egy menetben végrehajthatatlan volt, ezért

1850. március 4-én megszületett a következő parancs az „ideiglenes kataszter” létrehozásáról. Ennek alapján először azt igyekeztek tisztázni, hogy Magyarországon 1/ ki, 2/ mekkora (és pontosan hol található) 3/ milyen jövedelmet termelő földet birtokol.

hadsereg

Egységesítést mindenáron!- itt még éppen a hadsereg egyenruhái az egységes bakaruha kora előtt

 

1853-ban született meg az u.n. „úrbéri pátens”. Ferenc-József ebben (és miniszteri végrehajtási rendeletében) úrbéres telek esetében 300-700, zsellérteleknél 50 ezüst forintban állapította meg az örökváltságot és rendelkezett a jobbágy/zsellérföld terjedelméről, a jogviták kezeléséről. Ugyanebben az évben születtek meg a földfelmérésekről szóló „helyszínelési rendeletek”.

hadsereg2

Katonai egyenruha az egységesítés után, 1898-ra

 

1855-ben keletkezett az az igazságügyi miniszteri rendelet, ami a telekkönyvi nyilvántartás felől rendelkezett.

1868-ban hozták a XXV. törvénycikket az adókataszterről.

1880-ban született meg az XLVI.tc. az elveszett telekkönyvi jegyzőkönyvek pótlása ürügyén a komoly nyilvántartási térképek elkészíttetéséről.

1885-ben fejeződött be a térképkészítés első nagy hulláma.

A végrehajtók mindehhez nagyjából nulláról indultak az 1850-es évek elején.

1/Jegyzőkönyvben rögzítették a településhatárokat.(1850-es évek eleje)

2/ Meghatározták a dűlőket és azok határait, kiterjedését, majd azok művelési ágát-sok lépésben.

3/ Leírták, hogy –a korábbi jobbágyösszeírások alapján- korábban ki hol művelt földet, tehát mi jár neki az örökváltság után. Ebből keletkeztek az úrbéres perek, melyek egyes esetekben a II. világháborút megelőző években fejeződtek be-Velencén pedig 1862-ben. A tét az volt, hogy a korábban adózási okból manipulált jobbágyösszeírásokhoz képest VALÓJÁBAN mennyi és milyen földet műveltek korábban a jobbágyok ÚRBÉRI KERETEK KÖZÖTT!-tehát 1848 után mire tarthattak igényt. A másik sarkalatos konfliktus a zsellérek földjeivel volt kapcsolatban, ahol egyebek között a legelők és más kiegészítő földterületek használati jogát vitatták el tőlük gyakran-így Velencén is.

4/ Az 1870-es évekre jutottak el a földminőség meghatározási kísérletéig, ami a jövedelmezőség meghatározásához kellett. Az osztályozások a dűlők egyes részeinek leírásából állt a műveléstechnika mélységéig. Az osztályozási jegyzőkönyvben próbaparcellákat jelöltek ki (ez tulajdonképpen mintavételezés) azon gazdák földjeivel, akik évekig jegyezték földjük jövedelmét. Egyebek mellett ezek átlagolásával alakult ki  végül az aranykoronarendszer.

osztályozás1858

Az egyes próbaparcellákat kijelölő jegyzőkönyv egy részlete Velencén, 1874-ből

 

Ennek lényege:” … a különbözõ mûvelési ághoz tartozó és különbözõ minõségû földek hozadékát, illetve tiszta jövedelmét igyekeztek meghatározni. Alapul a hagyományos gazdálkodás keretei között tartósan nyerhetõ átlagtermések értékét vették, melybõl levonták a gazdálkodás költségeit, valamint az átlagtermések alapján képezett összvagyon értékének 5 %-os kamatát, melyet minimális adómentes jövedelemnek tekintettek.” Ennek az értéknek 20%-a lett a földadó. (forrás: www.foldhivatal.hu)

5/ 1884-re végül eljutottak odáig, hogy az úrbéres perek javának lezárultával és a telekkönyvi rendszer intézményeinek megteremtésével kialakult a mai földhivatali rendszer csírája és a földnyilvántartás.

„Sokszögelés”

Magyarország Harmadik Katonai Felmérését (1869-1873.) követően 1884-ben sokszögeléssel, az addigiaknál lényegesen pontosabb mérési módszerekkel mérték fel a termőterületet és vele az immár polgári adózási szerkezet szerint-a teherviselési képességet.

***

Mindennek az a következménye Velencére, hogy 1817 és 1884 között jelentős mennyiségű adat és térképleírás keletkezett a falunkról. Minden jobbágyösszeírás egyfajta-töredékes- adatbázis. Minden kataszteri térkép mellé irdatlan adatmennyiség tartozik. Ezek egy része helytörténetileg kiválóan használható (pl. a kimutatások), míg mások, így a térképkészítéshez elengedhetetlen, és a dokumentáció többségét adó mérési jegyzőkönyvek talán másnak jelentenek örömet.

A fentiekből következően hol jelentős adatforrás áll rendelkezésre, hol szinte semmi, aminek tudatos megfontolások állnak a hátterében.

A következő részben azt veszem sorra, hogy a jobbágyfelszabadítás előtti időkben-a rendelkezésre álló töredékes adatok alapján- milyenek voltak a földtulajdonviszonyok Velencén.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

– „Gyüttmentek” Velencén I: Velence népességének létszáma 1880-2011 között-nameg a bevándorlók

– 1768. április 14: Mária Terézia úrbéri összeírása Velencén

– Statisztikai adatforrások Velencéről 1574-2000. között

– 1720: Népszámlálási fejtörő

Velence a jobbágyfelszabadítás korában I. rész: Ahogy a történet kezdődik

Velence a jobbágyfelszabadítás korában II: Velence népessége 1848-ban

 

Források:

  • Wikipédia (minden mennyiségben)
  • Raum-Winkler: A magyar földmérés és térképészet története Mikoviny Sámuel fellépésétől a XIX. század közepéig (1991.) KSH Könyvtár
  • Joó-Raum: A magyar földmérés és térképészet története –Földmérés és térképészet a XIX. század második felében (1992) KSH Könyvtár


Kategóriák:Adatok, adózás, Gazdaság, Habsburg Birodalom, Statisztika, Velence, Velencei tó, XIX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: