A munkát még Mária Terézia rendelte el, de Magyarország felmérésére II. József idején került sor. Története rövid változatát a Wikipedia -n éred el. Ha belemelegednél, keresd Jankó Annamária idevágó könyvét, vagy az Arcanum Kiadó témához kapcsolódó DVD-jét!
Az atlasz XII/22-es lapja, ami a tavat ábrázolja. Ezt egy 68*48,5 cm-es lapon kell elképzelni
Mint írtam, Mikovinytől (1749) már más a térképek és felmérések jelentősége Velence szempontjából, mint az előtt. A Habsburg Birodalom egyfelől használható katonai térképeket akart, másrészt egyre többet tudni az alattvalókról-immár messze többet az adóviselő képességnél. Végül persze, erős központi hatalmat akart, akár a nemesi vármegyék ellenében is.
Az I. Katonai Felmérés jelentősége Velence szempontjából hármas.
Először is: ez az első, viszonylag nagy felbontású, ismert térkép a tóról. 1:28.800-as méretarányú lapok készültek, ami a mai jobb turistatérképek méretarányával azonos (azok többnyire 1:20.000-1:40.000 közé esnek). A térképen a tó alapja pontos, ma is nagyjából ezt az alakzatot ismerjük.
Másodszor az, hogy elfogadhatóan mutatja a falu akkori településszerkezetét. A nagyobb, feltűnőbbre rajzolt objektumok többnyire kőépületeket jelentenek (amik a katonák elszállásolására és harcászati célra jobban alkalmasak)
A térképszelvény kinagyított része a településrészekkel-akkor
Megkülönböztethető a (balról haladva) pincesor, a Főszeg (a mai Északi Strand feletti rész), az Ófalu központja (a templomok, keresztekkel jelölve, a katolikus templom rossz helyen), a későbbi zárda környékén egy nagyobb épület, aztán a tóparton a Tóbíró köz környéki halászházak. Aztán egy üres rész (még nincs meg se a ma a Polgármesteri Hivatalnak helyt adó egykori Wenckheim II. kastély, se a valahavolt Wickenburg kastély –ma panzió, és hiányzik a ma a városi könyvtárnak otthont adó Wenckheim kastély is.
Építményként 139 objektumot azonosíthattam, ebből 19 számít nagyobb objektumnak (templom, birtokközpont (vagy ahhoz tartozó épület) elemnek. Nagy kérdés, hogy ez mennyire tekinthető pontosnak-és itt jön az érdekesség! A II. József által 1782-87 közötti népességösszeírás 147 házat rögzít (beleértve immár a nemeseket és papságot is), tehát az adatok közötti szórás kb 5% !
Ami a precizitást illeti, nem árt visszatekinteni Mikoviny térképének kimunkáltságára, az általam “pióca-formájúnak” aposztrofált tóval!
Hídként jelölnek már valamit, ami a majdani Nagyhíd helyén állt a Bágyom-ér felett, és megvolt már a Meszlenyiek rezidenciájának épületcsoportja.
A mai Újtelep-Velencefürdői részt épületek szórványos rajza jelzi.
A harmadik szempont az, hogy némi, erősen katonai ihletettségű információt is megadnak a településekről, amit a Fejér Megyei Levéltár 11. Történeti Évkönyvéből magyar nyelvű fordításban is ismerhetünk, s melynek fordítója és gondozója Eperjessy Kálmán volt. Érdemes utánanézni, különösen, ha más települések is érdekelnek!
Az Évkönyv 155. oldalán olvasható Velencéről a következő:
„Velencze
- 1. Pázmánd 1, ¼; Nadap ¾; Baracska (Paracska) 1 óra.
- 2. Néhány nemesi udvarház és a templom szilárd épületek.
- 3. Egy nagy tó kezdődik itt, amelybe a Pázmándból jövő patak ömlik.
- 4. A rétek szárazak.
- 5. A Székesfehérvár-Buda út jó állapotban van.
- 6. A falu egy magábanálló dombon és több szelíden emelkedő halmocskán fekszik.”
Hadászati szempontból akkoriban nagyjából ennyit jelentett Velence. A felsorolásból kimaradtak a vízvételezési helyek.
Ezek után néhány mondat a nagyszabású mű szakembereiről:
Egy kb. 60 fős mérnökcsapatot rendeltek Magyarország feltérképezésére a Birodalom sokféle területéről. Ők már térképészek, szakemberek voltak! Önálló térképészeti szervezet akkor még nem épült fel. (Majd nemsokára!) A kirendelt magyarországi csoport vezetője Neu ezredes volt. Mivel a derék vitézek mind a Dél-Erdélyi Fehér vármegyét, mind Fejér vármegyét „Fehér”-ként illették, nem derül ki pontosan, hogy a 9, Fehér vármegyé(k)kel foglalkozó tiszt melyike készíthette valójában ezt a munkát Velencéről. Nemzetközi vállalkozás és csapatmunka volt, az biztos. Neveik: Abaffy főhadnagy, Bosch főhadnagy, Chaveau alhadnagy, Dedovics alhadnagy, Gautier alhadnagy, Geiger alhadnagy, Lietzscha főhadnagy, Münischmayer főhadnagy, Nigel zászlós. Frissítés 2014. január 17-én: Jankó Annamária könyvében leírja, ki volt konkrétan a XII/22-ik szelvény készítője. Bosch báró, főhadnagy, a Modena-i ezred tisztje.
Dícsértessék a „gyüttment” térképészek neve!
Források:
– A Bécsi Hadilevéltár Térképgyűjteményéből készült „eredeti” másolatot a Hadtörténeti Múzeum őrzi, ahhoz aligha férsz hozzá.
– A térkép „átnézeti”, tehát kis felbontású változatát ITT találod meg.
– A részletes térképet valószínűleg meg kell venni, pl. az Arcanum Kiadónál. Nem tudok arról, hogy a WEB-en ingyenesen hozzáférhetők a szelvények.
– A magyarra fordított Fejér megyei leírás a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. számában olvasható, ami némi kotorászás után a Magyar Levéltárak Kiadványai –portálon kereshető elő.
– Jankó Annamária: Magyarország katonai Felmérései (Argumentum, 2007.)
Kategóriák:Habsburg Birodalom, térképészet, történelmi térkép, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XVIII. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?