1782-1785: Magyarország Első Katonai Felmérése

A munkát még Mária Terézia rendelte el, de Magyarország felmérésére II. József idején került sor. Története rövid változatát a Wikipedia -n éred el. Ha belemelegednél, keresd Jankó Annamária idevágó könyvét, vagy az Arcanum Kiadó témához kapcsolódó DVD-jét!

EKF nagyobb

Az atlasz XII/22-es lapja, ami a tavat ábrázolja. Ezt egy 68*48,5 cm-es lapon kell elképzelni

Mint írtam, Mikovinytől (1749) már más a térképek és felmérések jelentősége Velence szempontjából, mint az előtt. A Habsburg Birodalom egyfelől használható katonai térképeket akart, másrészt egyre többet tudni az alattvalókról-immár messze többet az adóviselő képességnél.  Végül persze, erős központi hatalmat akart, akár a nemesi vármegyék ellenében is.

Az I. Katonai Felmérés jelentősége Velence szempontjából hármas.

Először is: ez az első, viszonylag nagy felbontású, ismert térkép a tóról. 1:28.800-as méretarányú lapok készültek, ami a mai jobb turistatérképek méretarányával azonos (azok többnyire 1:20.000-1:40.000 közé esnek). A térképen a tó alapja pontos, ma is nagyjából ezt az alakzatot ismerjük.

Másodszor az, hogy elfogadhatóan mutatja a falu akkori településszerkezetét. A nagyobb, feltűnőbbre rajzolt objektumok többnyire kőépületeket jelentenek (amik a katonák elszállásolására és harcászati célra jobban alkalmasak)

EKF Velence prep

A térképszelvény kinagyított része a településrészekkel-akkor

Megkülönböztethető a (balról haladva) pincesor, a Főszeg (a mai Északi Strand feletti rész), az Ófalu központja (a templomok, keresztekkel jelölve, a katolikus templom rossz helyen), a későbbi zárda környékén egy nagyobb épület, aztán a tóparton a Tóbíró köz környéki halászházak. Aztán egy üres rész (még nincs meg se a ma a Polgármesteri Hivatalnak helyt adó egykori Wenckheim II. kastély, se a valahavolt Wickenburg kastély –ma panzió, és hiányzik a ma a városi könyvtárnak otthont adó Wenckheim kastély is.

Építményként 139 objektumot azonosíthattam, ebből 19 számít nagyobb objektumnak (templom, birtokközpont (vagy ahhoz tartozó épület) elemnek. Nagy kérdés, hogy ez mennyire tekinthető pontosnak-és itt jön az érdekesség! A II. József által 1782-87 közötti népességösszeírás 147 házat rögzít (beleértve immár a nemeseket és papságot is), tehát az adatok közötti szórás kb 5% !

Ami a precizitást illeti, nem árt visszatekinteni Mikoviny térképének kimunkáltságára, az általam “pióca-formájúnak” aposztrofált tóval!

Hídként jelölnek már valamit, ami a majdani Nagyhíd helyén állt a Bágyom-ér felett, és megvolt már a Meszlenyiek rezidenciájának épületcsoportja.

A mai Újtelep-Velencefürdői részt épületek szórványos rajza jelzi.

A harmadik szempont az, hogy némi, erősen katonai ihletettségű információt is megadnak a településekről, amit a Fejér Megyei Levéltár 11. Történeti Évkönyvéből magyar nyelvű fordításban is ismerhetünk, s melynek fordítója és gondozója Eperjessy Kálmán volt. Érdemes utánanézni, különösen, ha más települések is érdekelnek!

Az Évkönyv 155. oldalán olvasható Velencéről a következő:

„Velencze

  1. 1.       Pázmánd 1, ¼; Nadap ¾; Baracska (Paracska) 1 óra.
  2. 2.       Néhány nemesi udvarház és a templom szilárd épületek.
  3. 3.       Egy nagy tó kezdődik itt, amelybe a Pázmándból jövő patak ömlik.
  4. 4.       A rétek szárazak.
  5. 5.       A Székesfehérvár-Buda út jó állapotban van.
  6. 6.       A falu egy magábanálló dombon és több szelíden emelkedő halmocskán fekszik.”

Hadászati szempontból akkoriban nagyjából ennyit jelentett Velence. A felsorolásból kimaradtak a vízvételezési helyek.

Ezek után néhány mondat a nagyszabású mű szakembereiről:

Egy kb. 60 fős mérnökcsapatot rendeltek Magyarország feltérképezésére a Birodalom sokféle területéről.  Ők már térképészek, szakemberek voltak!  Önálló térképészeti szervezet akkor még nem épült fel. (Majd nemsokára!)  A kirendelt magyarországi csoport vezetője Neu ezredes volt. Mivel a derék vitézek mind a Dél-Erdélyi Fehér vármegyét, mind Fejér vármegyét „Fehér”-ként illették, nem derül ki pontosan, hogy a 9, Fehér vármegyé(k)kel foglalkozó tiszt melyike készíthette valójában ezt a munkát Velencéről. Nemzetközi vállalkozás és csapatmunka volt, az biztos. Neveik: Abaffy főhadnagy, Bosch főhadnagy, Chaveau alhadnagy, Dedovics alhadnagy, Gautier alhadnagy, Geiger alhadnagy, Lietzscha főhadnagy, Münischmayer főhadnagy, Nigel zászlós.  Frissítés 2014. január 17-én: Jankó Annamária könyvében leírja, ki volt konkrétan a XII/22-ik szelvény készítője. Bosch báró, főhadnagy, a Modena-i ezred tisztje.

Dícsértessék a „gyüttment” térképészek neve!

Források:

–          A Bécsi Hadilevéltár Térképgyűjteményéből készült „eredeti” másolatot a Hadtörténeti Múzeum őrzi, ahhoz aligha férsz hozzá.

–          A térkép „átnézeti”, tehát kis felbontású változatát ITT találod meg.

–          A részletes térképet valószínűleg meg kell venni, pl. az Arcanum Kiadónál. Nem tudok arról, hogy a WEB-en ingyenesen hozzáférhetők a szelvények.

–          A magyarra fordított Fejér megyei leírás a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. számában olvasható, ami némi kotorászás után a Magyar Levéltárak Kiadványai –portálon kereshető elő.

–         Jankó Annamária: Magyarország katonai Felmérései (Argumentum, 2007.)



Kategóriák:Habsburg Birodalom, térképészet, történelmi térkép, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XVIII. század

Címkék:, , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: