1939-1945

Két pár

Hónapok óta már előttem van két fotó, valahonnan a XX. századból. Mesélek róluk egy keveset, ha érdekel. Az első  az 1930-as évekből származik. Tóth Lászlóné Zsuzsa néni hagyta rám pár évvel ezelőtt. A Tóth házaspár 1938-ban Édesapját, Tóth Józsefet és… Bővebben ›

Tansegédlet: “A 10. gárda-lövészhadtest támadóharcainak megszervezés és végrehajtása a “Margit-vonal” áttöréséért”

Szerencse, hogy szerzőtársamnak, Berta Kristófnak tájékozott, sokat megélt felmenői vannak. Kristóf írása egy katonai akadémiai tananyag alapján született, amit magad is letölthetsz, megismerhetsz.  Ez kellő távolságból írja le az itteni II. világháborús  harcok egy rövid, intenzív szakaszát. Érdemes összevetni mindezt… Bővebben ›

Gyüttmentek a XIX-XX. században: Káplárok, Vonosilovszkiak

Nagyra értékelem egyes földijeim mély gondolatait a fajmagyarságról, a nagyon sokadiziglen genetikai tisztaságról. Páratlan eszmefuttatások ezek, amik mögött valamiféle pálinkafőzési megfontolásokat  vélek fölfedezni, miszerint az egyneműség  valamiképpen nemesebb a sokfélénél. Komoly vevőköre van ennek régóta. A magam génállománya számomra  nem… Bővebben ›

Hat lábnyira a föld alatt

Szerző: Berta Kristóf „Hat lábnyira a föld alatt… a mécsek gyéren égnek” -kezdi sorait Gyóni Géza az 1915-ös Végvári sáncok című versében, s azt gondolom ő igazán tudta is, amiről beszélt, két szempontból is: Abban az időben a lövészárkok valóban… Bővebben ›

-Katonasírok, hősi halottak..-

Berta Kristóf  írása   Halottak napján, ahogy a temetőt járjuk, azon a hideg, szeles novemberi napon, “kívül” ugyan fázunk, de belül azért melegség tölt el, mert a mécsesek által sejtelmesen megvilágított fák, virágok és sírkövek közt lépdelve már-már érezzük, hogy… Bővebben ›

A velencei katonatemető felújítása

Szerző: Berta Kristóf   Ahogy jó beszámolóhoz illik, kezdem a legelején, hogy kiderüljön, honnan is jött a felújítás ötlete és hogy valósult meg ez a nagyszerű munka. Igyekszem nem kisregényt írni.   Tavaly Halottak Napján testvéremmel, Gyulával ellátogattunk a velencei… Bővebben ›

Náci bácsi három nyírfája

Pár napja elhunyt Meszleny Ignác, Náci bácsi. Róla szól ez a bejegyzés. Nekrológféle, de nem csak az. Náci bácsi ugyanis jelenség volt, mégpedig történelmi, kertészeti és emberi jelenség, és ez előbbi kettő is szót érdemel. Meszleny Ignác 1925-ben született. A… Bővebben ›

A SÉDI KÁROLY-“REJTÉLY”

Dr Sédi Károly története, sorsa érdekes és viszontagságos. Egyrészt ott a vitathatatlan szakmai érdem, aminek az első jelentős tóleírásunkat köszönhetjük. Másrészt a Sédi nevéhez kötődő politikum, melynek az első időkben haszonélvezője lett, végül pedig kerékbetörte a szakmai pályáját. Harmadrészt e… Bővebben ›

Hajdu Testvérek: a velencei időszak vége

A Hajdu Testvérek az 1920-as, ’30-as években sokak társaságában az úttörői voltak Velence és a tókörnyék üdülőtelepüléssé válásának. Kanyargós sorsukat megírtam már egy pár bejegyzésbe. Hajdu Klára asszony hozzásegített, hogy egy apró részletre is fény derüljön: hogy volt a vége… Bővebben ›