Mindenféléket írok ezen a blogon. Bő háromszáz történeti bejegyzés, a hozzájuk kapcsolt segédanyagok, (együtt talán ezer). (Nekem nagy munka, de az összeshez képest semmi.) Ott van a világháló Samsarája, A Minden Is, és még annál is több. Sokmilliárd szöveg. Meg… Bővebben ›
(Az életút vonala) Bevezetés Ezelőtt 78 évvel Velencén magyar, szovjet, német katonák gyilkolták egymást. Velük pusztult a lakosság. Az első hónapban a szovjetek a tó déli részéről, a magyar tüzérség az északi oldalról lőtte, bombázta a másikat. Aztán karácsonytól minden… Bővebben ›
Anya ma futórózsát ajándékozott nekem. Nem boltban vettet. Történeteset! A rózsa sorsa, akár az ágai és a családunké: girbe-gurba. Bőséggel mért fél évszázad szilánkját mutatja belőlünk ez az egy virágtő. A végén kezdem! Anya bő három éve fedezte fel, hogy… Bővebben ›
Esendő jószág a szó! Még jó, hogy a tudásnak, ismeretnek van más nyelve is. Az ízlelés, tapintás, szaglás, hallás, látás világa, azok eszközei. Ezek gyakran hűségesebben, tisztábban adják vissza a lényeget, mint az elme dolgai. Édesanyámat, egy másik kor szülöttét,… Bővebben ›
Ma egy remek tárcanovellát olvastam a Telex jóvoltából, Mécs Anna tollából. Megmozdított bennem ezt-azt! A történet szerint (bár méltó rá az írás, hogy elolvasd,ha teheted, tedd meg!) az Apa családi kirándulás pillanatán szerez tudomást arról, fia afrikai (gyaníthatóan muzulmán) lány… Bővebben ›
A vasutas történet első pillanatától ott volt a háttérben a nagyipar, meg az iparosok versenye, a hajtóerő. Ahogy múlóban az európai tömegtermelés, úgy alakult át vele a vasút. Egy családi esemény révén Ercsin keresztül vezetett a bicikliutam. Kedvesemmel betévedtünk a… Bővebben ›
Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›
Marinkay István a történelemben, fotózásban és majdnem véletlenül a Velencei-tó vizén A Darabanth egy árverésén két éve feltűnt pár aktfotó, meg egy halvány emlék kora ifjúkoromból. Marinkay Istváné. Frivol, leheletkönnyű írásnak indult ez a bejegyzés. Aztán jobbnak láttam várni valamennyit…. Bővebben ›
Kárpáti Miklós barátom pár hete publikálta facebook-lapján az újságíró-humorista-politikus Rákosi Viktor írását a XIX-XX. század fordulójáról. Ebben Velence és Kápolnásnyék is előkerül. Meg a nyéki Zsindelyes Csárda. A figyelmem valójában ez a mellékszál keltette fel. Először közlöm a Miklós által… Bővebben ›
A tó vízszintje 2021.augusztus 8-án, az agárdi vízmércénél 83 cm volt. A víz kissé büdös, túlvagyunk egy halpusztuláson, pang az idegenforgalom. A történetbe belekeveredik a politika: eleinte nagy garral megoldást ígért (valamikor) aztán elsunnyog (egyelőre), mert csak a becsült költségek… Bővebben ›
Velenceblog 