(Az életút vonala) Bevezetés Ezelőtt 78 évvel Velencén magyar, szovjet, német katonák gyilkolták egymást. Velük pusztult a lakosság. Az első hónapban a szovjetek a tó déli részéről, a magyar tüzérség az északi oldalról lőtte, bombázta a másikat. Aztán karácsonytól minden… Bővebben ›
(Bocsánat, ez a szöveg nehézkesebb lesz az illendőnél!) Ma a vasúti élmény többségünk fejében elsősorban a személyszállításé. A hajnali, reggeli, vasúti úté a munka, iskola, vagy bármi más felé. Persze, sohasem volt egészen így, eleinte különösen nem. Ebben a bejegyzésben… Bővebben ›
Szerencse, hogy szerzőtársamnak, Berta Kristófnak tájékozott, sokat megélt felmenői vannak. Kristóf írása egy katonai akadémiai tananyag alapján született, amit magad is letölthetsz, megismerhetsz. Ez kellő távolságból írja le az itteni II. világháborús harcok egy rövid, intenzív szakaszát. Érdemes összevetni mindezt… Bővebben ›
A Szent István Király Múzeum 1980-ban egy kis könyvnyi közleményt adott ki a Mezőföld történetéről, benne sok művészi-és esetenként ritka- képpel, s jópár információval.Kárpáti Miklós megtalálta, így most bemutathatom. Az alábbiakban a kötetecskéből közlök egy szerény részletet, melyhez néhány kiegészítést… Bővebben ›
A Rétiföldek Velence szántóterületének legdélebbi, nagyon jó minőségű része. E bejegyzés az 1884-ben e területet birtokló parasztoknak állít egy kis emléket. A Rétiföldek a déli, értékesebb földterületek legkisebb darabja. A velencei összes terület 4%-át jelentette ez a 242,7 kataszteri holdas… Bővebben ›
Az Alsó Nyéki (és Felső Besnyői) dűlő a település délkeleti részén található határterület. Mérete a birtokkimutatások alapján szűk 175 kataszteri hold. Kicsit kisebb a Felső Nyék (ki a határra) dűlőnél, de azzal azonos a művelési ága (jórészt szántó). A két… Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
A sorozat II. részével 1941-ig jutottunk el Tükrös történetében. A következő három rész Tükrösről szóló emlékirat, interjú, illetve Jancsó Mózes pályafutásának bemutatása révén mutat valamit a pusztáról és környezetéről. Most az 1942-től a ’90-es évekbeli ledózerolásig foglalom össze az információk… Bővebben ›
Malomvári Tiborné emlékirata az 1950-es évektől 1971-ig követte nyomon Tükröspuszta általa megélt életét. Galambos György hozzávetőleg akkor kezdte szakmai pályafutását, amikor Malomváriék és diákjaik immár Velence belterületére költöztek, vagy ott tanultak, tehát a folytatás forrása. Galambos Györgyről ITT olvashatsz rövid… Bővebben ›
Amint arra Tükröspusztai sorozatom első bejegyzésében utaltam, fontos lenne tudni, ki volt az, aki Tükröspusztából, Tükrössy Pick Richárd pénzéből, saját tehetségéből, sokak verejtékével öntözve mintagazdaságot épített fel a XX. század huszas-harmincas éveiben. Ezt az embert Jancsó Mózesnek hívták. Kedves Olvasó!… Bővebben ›
Velenceblog 