Velence-Tükröspuszta IV: Ki volt Jancsó Mózes?

Amint arra Tükröspusztai sorozatom első bejegyzésében utaltam, fontos lenne tudni, ki volt az, aki Tükröspusztából, Tükrössy Pick Richárd pénzéből, saját tehetségéből, sokak verejtékével öntözve mintagazdaságot épített fel a XX. század huszas-harmincas éveiben.

Ezt az embert Jancsó Mózesnek hívták.

Kedves Olvasó! Légy Társszerző! Jancsó Mózes történetének hiányzik az eleje. Nem tudom biztosan, hol született Jancsó Mózes. Nem tudom azt sem, 1918-ban biztosan ő volt –e a sepsiszentgyörgyi 24-esek frissen előléptetett zászlósa. Azt sem tudom, hogyan, miért települt hozzánk.    Hiányzik a történet vége is. Mi lett vele 1939 után? Ha tudsz erről, tisztelt meg vele, hogy megírod (mail: arpad.feher1@gmail.com) vagy felhívsz (+36 20 439 56 48)!

Nevét Kupi László Velence-könyvében két helyen is olvashatod. A 108. oldalon Tükrössy Richárd intézőjeként, másrészt az 1937-ben megalakult Velencei Gazdakör szervezőjeként és elnökeként. Ezek ellenére nem sejtettem, hogy elég nagy formátumú ember volt ehhez a teljesítményhez.

Ma úgy tűnik, tévedtem!

Jancsó Mózesről nemigen lehet információt találni. Levéltárban eddig nem akadtam nyomára vele kapcsolatos adatnak, miként közvetlenül az erdélyi Jancsók leírásaiban sem.

Távolabbra kellett menni egy kicsit. Jancsók Erdélyben, Kovászna megyében, Kézdivásárhely tág környezetében fordulnak elő nagy számban. Családfájukat ITT lehet megtekinteni. Ebből persze, nem következik, hogy a mi Jancsónk is erdélyi származású.

1911: Azonban az akkor még vélhetően ifjú gazda (jó eséllyel 24 éves lehetett), az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (továbbiakban OMGE) lapjában, a Köztelekben fontosnak tartotta hozzászólni a lapban kibontakozott, gazdaképzést boncolgató vitához. A hozzászólás hangütése egyértelműen képzett emberre vall. Az idézett cikk egy részlete  szöveghűen:

„Jancsó Mózes –Uzonból- a következőkben adja elő véleményét: Az akadémia (már tudniillik a Gazdaképző-FÁ) nem óvoda, ahol a gyermek összes cselekedeteit irányítják, hanem egy életpályára előkészítő magasabb tanintézmény, amelyben-in idea- komoly, érett, vagy legalább is érettségizett, törekvő és tudásvágyó fiatal emberek törekszenek a gazdasági tudományos ismeretek elsajátítására. Ha most már in natura, éppen ugy, mint a többi felsőiskolákon, a tanulóknak alig 25%-a ilyen komoly, törekvő fiatal ember és csak ennyi törekszik komolyan a tudományos kiképzésre, azért a felsőbb oktatási rendszert hibáztatni nem lehet…”

A cikk e részlete három fontos információt ad: Egyrészt a szerző Uzonból, Kovászna megyéből, Kézdivásárhelytől talán 30, Sepsiszentgyörgytől kb. 10 km-re élt hozzászólása írásakor. Másrészt az idézett cikkrész és a továbbiak jó elemzőkészségű, értelmes illetve képzett ember benyomását adják. Harmadszor: olvasta az OMGE lapját és fontosnak tartotta a hozzászólást-szerencsénkre.

Jancsó Mózes Tükrösről ugyanis a további harminc évben az OMGE egyik aktív gazdatisztje, tagja lett. Más Jancsó Mózes nem fordult elő ekkoriban az OMGE-ben. További Köztelek-publikációkban és a rá való hivatkozásokban már Tükröspuszta is említésre került. Jancsó tehát igen nagy valószínűséggel Kovászna megyéből került Tükrösre –valamikor.

Sajnos, fotót  egyelőre nem találtam róla. Azonban számos hosszabb-rövidebb cikk örökíti meg szakmai pályafutását-elsősorban a Köztelek-lapban.

Ezekből az alábbi információk állnak össze:

1914-18 között: Pick Richárd birtokát-miként a Hajdu Testvérek is- az I. világháborúban szerezte meg, kihasználva a háborús ipari konjunktúrát és a nyomott földárakat. (Az ilyen birtokot nevezték később „háborús birtoknak” -a témáról a hyperlinken találsz korabeli cikket) A Jancsó Mózes -név feltűnik a Nagy Háborúval kapcsolatban, mint kitüntetett hadapród (1916)-vélhetően belőle lett 1918-ban már népfölkelő zászlós a sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi 24. Honvéd Gyalogezredben. Itt egyrészt megadják a születési dátumát (1887.), másrészt azt lehet tudni, hogy 1918. május 1-én még katonai szolgálatot teljesített.

1918. decemberében már egyértelműen OMGE-tagként lehet olvasni róla. 1918. december 15-én megjelent az OMGE közgyűlésén. Legkorábban tehát 1918-tól lehetett Tükröspuszta gazdatisztje, intézője. Innentől kezdve Jancsó egyrészt mint OMGE-tag- másrészt mint tükröspusztai gazdatiszt mutatkozott meg egészen 1939 júniusáig.

1919-től az OMGE „évidíjas”-rendes tagja lett.

Az 1919-es, tükröspusztai szövetkezet-szervezési kísérlet kapcsán nem olvasható a neve- szemben Picknével. Ez vagy azért történt, mert még nem volt ott, vagy azért, mert nem bírta a helyiek bizalmát, vagy azért mert nem volt kedvére a dolog.

1921. októberétől az „Adonypusztaszabolcs Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezet Pusztaszabolcs község” igazgatósági tagja 1926. júliusáig.

1924. márciusában a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete tagjaként olvasható a neve. Ekkor 200.000, korona adományt adott a Bujanovics internátus (nőtlen gazdatisztek szervezett szállása) céljára.

iskolások Tükrösön

1.kép: Tükröspusztai gyerekek a harmincas években (forrás: Tóth Lászlóné Tóth Zsuzsa néni)

1927-ben hosszabb cikket publikált „Tejprobléma-lét vagy nem-lét” címmel (a hyperlinkre kattintva olvashatod el), ebben a korábban már írt módszeres gondolkodás olvasható ki a soraiból.

1928. márciusában ugyanott „A magyar falu” –címmel írt cikket (a hyperlinkre kattintva olvashatod el), amiben ismét meglehetős szociális érzékenységet mutatott. Ugyanekkor miint az OMGE állattenyésztési és a növénytermesztési szakosztályának névsorában is felbukkan a neve.

1930. júniusában a „Fejér és Tolnamegyei Gazdatiszti Kör” választmányi tagjává választotta.

1933-ban (már biztosan) az OMGE Tejgazdasági bizottságának tagja.

1935-ben részt vett az OMGE közgyűlésén (egyébként a „telekszomszéd” Hajdu Leó, Hajdu Géza és Hajdu József társaságában)

OMGE

2.kép: Az OMGE 1935-ös közgyűlésének protokollképe. Valahol köztük van Jancsó Mózes és ott vannak  a Hajdu testvérek is. (forrás: Arcanum-Köztelek)

1936-ban mint gazdahét –szervező, konferencia-részvevő olvasható az OMGE rendezvényein.

1939-ben kápolnásnyéki lakosként, terménykereskedőként, továbbá egyéb mezőgazdasági eszközök kereskedőjeként olvasható a neve a Központi Értesítő 1939. június 15-i számában.

JM1939

3.kép: Jancsó Mózes cégbejegyzése a Központi Értesítőben (forrás: Arcanum-Köztelek)

Sem Kupi László Kápolnásnyék-könyvében, sem a Buzási-Dani-féle Kápolnásnyék-történetben, sem az OMGE dokumentumaiban nem fordul elő többet a neve. További pályafutásáról egyelőre nem tudok semmit.

Eddig a sajtóban való kutakodás. Most érdemes megvizsgálni, hogyan emlékezett rá-közvetve- a gyereklány Tóth Lászlóné Tóth Zsuzsanna, a tükröspusztai gépészkovács, Tóth József kislánya.

1932. végén édesapját Jancsó Mózes vette fel a pusztára. A tükrösi emberek életviszonyait kimondottan nyomorúságosnak írta le. Megemlékezésében éles kontrasztban van a mintagazdaságként megélt mezőgazdasági üzem, és az ő tengődésük (mely a környék többi cselédjééhez volt hasonlatos).

A puszta alkalmazotti népességét így adta meg:

„A Tükrösben lakó népek, illetve cselédek fele gazdasághoz értőek voltak, úgymint 12 fő kocsis, 10 fő tehenész, 10 fő sertésgondozó, 2 fő baromfitenyésztő. Aztán volt gépész-kovács, bognár, kertész, vadőr, gazda- és intéző meg a kedves tanítókisasszony az édesanyjával.”

Iskola

4.kép: A valamikori Intézőlak, Jancsó Mózes otthona 1939-ig, a későbbi iskola (Malomvári Tiborné családi albumából)

Ezeket az arányokat figyelembevéve a puszta állandó lakossága 100-110 fő körül lehetett. Őket és az idénymunkásokat igazgatta Jancsó úr. Ehhez vezetői képességek kellettek. Jancsó az Intézőlakban (a II. világháború után ez lett az iskola) lakott, Zsuzsa néni szerint öttagú családjával és egy házvezetőnő (meg talán egy mindenes) dolgozott neki.

Zsuzsa néni megemlékezett a tehén és borjúistállóról, a disznótelepről, a baromfitelepről és a fejlett kertészetről. Itt érdemes megjegyezni, hogy míg a Hajdu Testvérek Kisvelencén és Gárdony Alfréd és  Pál Velencén és a somogyi Pusztaberényben (ma: Lengyeltóti) hoztak össze elsősorban élenjáró sertésüzemeket, addig ez a telep inkább presztizscég volt. 1929-ben a Tükrössy birtok díjat nyert az itt tenyésztett “német yorskshire” -kannal, de az előbbiekkel szemben alig van hír kereskedelmi következményekről, engedélyekről, kivitelről, míg a másik kettőnél nagyonis.

Zsuzsa néni leírta a nyomorgók mindennapi túlélési harcát és benne a az élelem és fűtőanyag-lopásokat, amiért aztán csendőri verés járt. Számos alkalommal ír az általános, brutális megfélemlítésről, ami Tükrösön (is) jellemző volt.

Nem tudom, a gazdatisztnek mekkora beleszólása lehetett mindebbe akkoriban. Mégis, egyfelől tény Jancsó Mózes írásainak embersége, és ezzel szemben áll az általa igazgatott puszta gyakorlata.

Jancsó Mózes ebből a képből számomra mint technokrata, mezőgazdasági szakember látszik elsősorban. Egészen biztosan intelligens ember volt, akinek a gazdálkodás lehetett az igazi közege.

1939-es eltűnése azt sejteti, kereskedőként talán nehezebben boldogulhatott. Eltűnésének azonban lehetett más oka is, például a korai halál.

***

 

Lapzártakor: Ungvári Barna-András tiszteletes úr Uzonból hamarosan utánanéz, maradt-e nyoma ott Jancsó Mózesnek. Talán a kápolnásnyéki temetőkataszter kezelője segít megtudni, nyugszik-e ott Jancsó. Ennek a történetnek még hiányzik az eleje és a vége!

 

Források:

–          Kupi László: Város volt, város lett – Velence, Velence, 2004-digitális változat

–          Arcanum Tudásbázis

–          Köztelek- OMGE periodika 1911-1940-es lapszámai

–          Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára (1915-18.)

–          Központi Értesítő lapszámai (1920-40)

–          Kupi László: Kápolnásnyék története Kápolnásnyék, 2000.-digitális változat

–          Buzási János-Dani Lukács: Kápolnásnyék –Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. sz. 1991.



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, Adatok, Emberek, Fotók, képek, történetek, Gazdaság, Kápolnásnyék, Légy Társszerző!, Pusztaszabolcs, Tükröspuszta, Településszociológia, Velence, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: