Mikoviny Sámuel (1700-1750) vármegye-térképei, ezen belül is Fejér vármegyéé-részleges forrásismertetés Évekkel ezelőtt írtam már Mikoviny Sámuelről. Most ismét nekirugaszkodok. Mikovinyt a magyar tudományos térképészet meghatározó alakjának tartja a térképész-szakma. Pályafutása elválási pont a térképészet művészeti és a szakmai megközelítése között…. Bővebben ›
Szerencse, hogy szerzőtársamnak, Berta Kristófnak tájékozott, sokat megélt felmenői vannak. Kristóf írása egy katonai akadémiai tananyag alapján született, amit magad is letölthetsz, megismerhetsz. Ez kellő távolságból írja le az itteni II. világháborús harcok egy rövid, intenzív szakaszát. Érdemes összevetni mindezt… Bővebben ›
(a latin szövegek fordítása Fehér Dorka és Egerfai Borbála munkája Köszönet érte!) Jó a változást megélni. A változásban ott a régi kifinomultsága, meg az új dinamikája, friss tudása. E kettő ott van ebben a térképben. A magyar térképészet egyik ilyen… Bővebben ›
Kárpáti Miklós szerzőtársam pár napja meglepett ezzel az írással. Egy malomról, az emlékéről szól, ami egykor velencei volt. Sokszor kockázatos emlékezni, de most nem. Ha kedved van egy érdekes történethez, hajrá! szerző: Kárpáti Miklós Nincs szerencsénk a velencei malmokkal, ahány… Bővebben ›
Pár hete Kárpáti Miklós egy árverésre bocsátott régi árjegyzékre hívta fel a figyelmem. Az Anna – gőzmalom díszes, kétnyelvű árlistájára 1867-ből. Szép év lehetett az 1867-es. Szabadabb szellők fújtak akkor egy időre. A gazdaság levegőt kapott, talán Velence is. Mi… Bővebben ›
Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›
Harmadik alkalommal szervezett kulturális kalandtúrát a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (GÉM). Ezúttal 2015. szeptemberében, az agárdi „Nádasdy uradalom” helyén. Jópárszor írtam már a GÉM-ről, vagy tagjairól, tagjaitól valamit. 2013-ban-első alkalommal- kerékpárral járták be környezetük építészeti nevezetességeit az érdeklődőkkel. Tavaly Velencén,… Bővebben ›
Csekés Kápolnásnyék északi dűlője, a pázmándi Szőlőheggyel határosan. Valahol a XIX. század végén, a XX. század hajnalán itt temetkeztek a dabasi Halászok. Olvastam már a síremlékről, mégpedig Csordás Lajos 2012-es írásából (8.oldal). Csak éppen nem tudtam, hol keressem a Csekést… Bővebben ›
Szerző: Kárpáti Miklós Velence történetének egyik érdekes és jelentős ipari emléke az 1857 körül alapított kisvelencei Anna gőzmalom. A mai szakrendelő mögötti dombvonulat lankáján, a Régiposta, Dévér és Malom utca által határolt területen álló, a tó keleti sarkának egykori… Bővebben ›
Pár napja, a Meszleny temető ápolásának egyik résztvevője, Bárány Károly, egy bekeretezett szöveget mutatott 1856-os dátummal. Erről szól ez a bejegyzés. Károly elmondása szerint régi házuk 1986-os bontásakor a falba épített mészkővájuban egy palackba zárt levelet és jópár 1816-os… Bővebben ›
