Baracska

Megy a gőzös V: Muki, aki Lóré névre is hallgatott

Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›

Megy a gőzös…

Megszokott eszköz a vasút, ami „A”-ból „B”-be visz. Nem élmény már; infrastruktúra. Emberi életút léptékével „mindig” volt. Ez a „mindig” Velencén legfeljebb 161 év, akkor haladt át sín először Velencén (még ha a vonat talán egy ideig nem is állt… Bővebben ›

Önblog: Ahogy születtem

Születésnapomra, vagy jeles ünnepekre ajándékként receptet vagy történetet kérek Édesanyámtól. Így volt ez most is. A születésem történetét kértem –nem véletlenül- és kaptam meg. Olvasd, ha van kedved! szerző: Fehér Györgyné   „Árpi fiamnak! A Veled kapcsolatos történet 1964 nyarán… Bővebben ›

Lipszky János Magyarország-térképe (1806.)

Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet  (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›

Önblog: „Gyüttünk” … és maradtunk

Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›

A katona halála

Ungváry Krisztián 2016. februárjában publikált egy rövid szakmai cikket az 1945. februári, német-magyar kitörési kísérletről a várban. Látszólag kevés köze van ennek a velencei katonai áldozatokhoz. Ez azonban csak látszat.   Kedves Olvasó! Ha teheted, először olvasd el a cikket… Bővebben ›

1935: Új autóút Gárdony felé?

Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)

A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›