Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›
Megszokott eszköz a vasút, ami „A”-ból „B”-be visz. Nem élmény már; infrastruktúra. Emberi életút léptékével „mindig” volt. Ez a „mindig” Velencén legfeljebb 161 év, akkor haladt át sín először Velencén (még ha a vonat talán egy ideig nem is állt… Bővebben ›
Születésnapomra, vagy jeles ünnepekre ajándékként receptet vagy történetet kérek Édesanyámtól. Így volt ez most is. A születésem történetét kértem –nem véletlenül- és kaptam meg. Olvasd, ha van kedved! szerző: Fehér Györgyné „Árpi fiamnak! A Veled kapcsolatos történet 1964 nyarán… Bővebben ›
Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›
Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›
Ungváry Krisztián 2016. februárjában publikált egy rövid szakmai cikket az 1945. februári, német-magyar kitörési kísérletről a várban. Látszólag kevés köze van ennek a velencei katonai áldozatokhoz. Ez azonban csak látszat. Kedves Olvasó! Ha teheted, először olvasd el a cikket… Bővebben ›
Az eddigi bejegyzésekben szüleim származási gyökereiről írt édesanyám. A most következő rész édesapám és az ő fiatal és felnőttkoráról szól-benne velem és öcsémmel. A szöveget néhány ponton lábjegyzetekkel igyekszem közérthetőbbé tenni. A szövegformába nem piszkáltam bele ezúttal sem. Az Édesanyámé…. Bővebben ›
Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
Szerzők: Dr Pajor János presbiter, Biczó Pál lelkipásztor Az elmúlt időszakban a Velencei Helytörténeti Egyesület több, eddig is ismert, könyv vagy füzetformátumú helytörténeti forrásanyagot publikált digitális formában. Ennek az az előnye, hogy a keresgélő internet-felhasználó sokkal egyszerűbben és gyorsabban juthat… Bővebben ›
Velenceblog 