Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még ilyet! Utána összeszedtünk még pár dolgot a térképről. Ezt olvashatod most.
Lipszky János portréja (az OSZK birtokában)
Lipszky János (1766-1826) korának kimagaslóan képzett, széles látókörű katonája volt. Fiatal éveiben rajzolóként résztvett Magyarország I. Katonai Felmérése munkálataiban. Később különböző katonai térképészeti és vezérkari feladatokat töltött be olyan emberek támogatásával, mint József nádor vagy Festetics György. Óriási munkát végzett azzal, hogy megalkotta az első magyar szellemi és anyagi forrásokra épülő, egységes szerkezetű Magyarország-térképet. Szakmai pályafutásáról ITT, a katonairól meg ITT olvashatsz többet.
Mi ebben az újdonság? Magyarország I. Katonai Felvétele már 1784. óta létezett! Hát: igen is, meg nem is! Az igaz, hogy az óriási munka akkorra már húsz éve készen volt, és 1:28.000 léptékével verte a nemzetközi mezőnyt, viszont a birodalom gondosan őrzött kincseként a magyarok számára hozzáférhetetlen volt. Dúltak a napoleoni háborúk, és a császáriaknak komoly előnyt jelentett a jó minőségű térkép. A magyarokban sem bíztak igazán.
A lapokat védő eredeti védőtok. Ez is ritkaság.
Más lehetőség nem lévén, saját fejlesztésű, sokkal szerényebb apparátusú fejlesztések révén igyekeztek a magyarok megfelelő térképekre szert tenni. Az előmunka Görög Demeter 1805-re elkészült megyetérkép-gyűjteménye volt. Ez a gyűjtemény azonban „nem ért össze”. A megyetérkép-készítők változatos módszertanát, mértékegységeit,szükségleteit tükrözte.
Az első lépés: Lipszky 12 év tapasztalattal a háta mögött, a jelentős csillagász személyiség Bogdanich Imre Dániellel (1762-1802) szövetkezve megalkotta azt az országosan egységes térképészeti vonatkoztatási rendszert, ami háromszögelésekkel kiegészítve lehetővé tette a térkép korának megfelelően pontos szögbeosztásának megalkotását. Ez a munka 1799-re fejeződött be.
A térképet gyönyörű metszetek díszítik. Köztük a lapalji képek a földmérő-térképész munkájáról és eszközeiről (a fotókat Kárpáti Miklós készítette a bemutatott térképről) Kattints a képre, ha nagyítva akarod látni!
Lipszky – felhasználva a rendelkezésre álló megyetérképeket, köztük a Görög-féle munka alapanyagait is- saját egységes léptékrendszere szerint átrajzolta és egységesítette a térképanyagot.
A második lépés: 1799-ben Lipszky felkérte a Helytartótanácsot, hogy e félkész munka vizsgálatát és korrigáltatását végeztesse el a vármegyékkel. A munka három évig folyt. Ennek eredményeképpen a megyék 36%-a inkább új térképet készíttetett a saját térképészével- ám az új szisztémát tiszteletben tartva- két megye pedig –közte Fejér vármegye- pedig a Görög-féle munkához nyújtott, feltehetően Csapó Benjamin-féle munkát (1799) adta át.
Harmadik lépés: Az így korrigált megyetérképeket Lipszky 1802-re összegezte. A munkát 1803-ban adta át a rézmetszőknek. A térkép adatai: 1280*1995 mm-es, összesen 9 réznyomott lapból áll (+3 közigazgatási lap), metszői: Gottfried Prixmer és Karacs Ferenc, léptéke 1: 480 000 (összehasonlításként: az I. kat. felmérés 1: 28 000-es!)
Negyedik lépés: A térkép „metszése” – mai fogalmaink szerint a „nyomólemezek készítése” 1804-ben kezdődött meg és 1806-ra készült el. Ezt a dátumot tekinti a térképész-szakma a térkép elkészülte dátumának.
Plihál Katalin könyvének fotója a kilenc térképlapról és három közigazgatási adatlapról (lásd: források) Nagyításért kattints a képre!
(Hármas jubileum tehát az idei. Lipszky 1776-os születése, a térkép 1806-os születése és Lipszky 1826-os halála a történelmi események ritka egybeesése.)
Miközben a rézmetszők szorgalmasan végezték a dolgukat, Lipszky hadakozott. 1805. decemberében Austerlitznél megsebesült. Vezetői és katonai teljesítményéért később Mária-Terézia-rendet kapott.
Ötödik lépés: 1806-tól már ismét a térképen dolgozott. 1808-ra elkészítette a térképet kiegészítő névmutatót, mégpedig korához-és sajnos korunkhoz képest is- felette toleráns módon.
Kultúr (ÉS értelmes) ember lévén figyelembe vette, hogy Magyarország soknemzetiségű ország (volt akkoriban) és a településneveket az ott élő többségi nemzetiség anyanyelvén adta meg azzal, hogy a kisebbségi elnevezések is bekerültek a mutatóba. Így alakult ki a 24 000 helynév és az összes utalás 38 000- es száma.
Részlet a közigazgatási lapok egyikéről. Komárom és Veszprém megye esetében a német megye-megnevezés, Fejér esetében a szlovák/szláv került be a magyar mellé, mivel ők voltak a jelentős kisebbség.
Hatodik lépés: 1810: A névmutató után készítette el a kisebb, 1: 440 000 léptékű „Kis Lipszkyt”, az áttekintő térképet, ami gyakrabban látható a gyűjtők szobafalán. Lipszky munkája nagyjából ezzel fejeződött be a térképen.
Az utóélet: Sok egyéb mellett 1849-ben Prágában, az eredeti nyomólemezekről újranyomták. 1854-ben magyarították a térképet. 1868-ban pedig bővítették a vasútvonalakkal.
Velence Lipszky térképén:
A tóról nagyjából helyes rajzot ad, pontosan feltüntetve rajta a települések neveit. „Velencei mocsár” –névvel szerepel a tó. Velence település és a hadiút mellett postakürt díszeleg, azaz 1799-ben, a Csapó-féle tudás szerint már működhetett az állomás. (A következő „Marton”-vásáron volt Buda felé.)
Érdekesség még, hogy a keleti oldalon ábrázolta (vagy úgy vélem, hogy ábrázolta) a vízállás függvényében mozgó partvonalat. Ha tényleg így volt, az biztosan Csapó érdeme.
Csapó földmérői és lecsapolói ambícióit figyelembe véve ebben semmi különös nincsen. Korszellem, mondhatni.
***
Lipszky térképe volt az első olyan magyar és univerzális térkép volt Magyarországról, ami a civil világ számára elérhető volt. És még szép is. Nagyon szép!
A térképet 2016. októberében kínálja fel árverésre az anonim eladó a Kárpáti és Fia Antikváriumban. Miklós, köszönöm, hogy lehetővé tetted és segítetted a bejegyzés megszülettét!
Kapcsolódó bejegyzések:
-1810 körül: Görög Demeter (és Lipszky János) Fejér vármegye-térképe
-Csapó Benjamin (Chiapo Beniaminus) tótérképe 1792-92-ból
-1782-1785: Magyarország Első Katonai Felmérése
Források:
A magyar földmérés és térképészet története I. (152-153.) Budapest, 1992.
Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken (33-37.) Kossuth, 2002.
Plihál Katalin: Magyarország legszebb térképei (208-211.) Kossuth 2009.
Szántai Lajos: Atlas Hungaricus (Akadémiai 1996.)
Kategóriák:1751-1800, Adatok, Agárd, Baracska, Gárdony, Kápolnásnyék, Martonvásár, Pátka, Pázmánd, Sukoró, Székesfehérvár, történelmi térkép, Velence, Velence térkép, XVII. század, XVIII. század
Velenceblog 
Szép munka, Árpi!
Egy idézet Lipszky Festetics Györgynek írt, a térkép szükségességét megindokló leveléből:
„Valóban szégyen hazánkra nézve, hogy erről az oly szép és érdekes országról jó térképek készítésében annyira visszamaradtunk, hogy még csak pontos trigonometriai mérést sem tudunk felmutatni országunkról, még kevésbé asztronómiait. Még az udvari haditanács térképei, és az 1785-ben elkészített Magyarország-térkép sem asztronómiai alapokon nyugszik, pedig bizonyított, hogy a legjobb trigonometriai mérések ellenére is egy ilyen nagy méretű ország, mint Magyarország a szomszédos országokkal együttvéve hiteles geometriai feltérképezése lehetetlen asztronómiai segítség nélkül.”
Miklós
A szerző lelkesedése a térképpel kapcsolatban indokolt, az összefoglaló igen érdekes. Lipszky életművéről további – esetenként az itteni adatokat pontosító – információk elérhetők a http://www.lipszky.hu oldalon keresztül.