„Akkor hát hol létezik a múlt, ha egyáltalán létezik? – A feljegyzésekben. Le van írva. – A feljegyzésekben? És? – Az emlékezetben. Az emberek emlékezetében. – Az emlékezetben. Akkor rendben van. Mi, a Párt uralunk minden feljegyzést, s mi uraljuk az emberek emlékezetét. Tehát… Bővebben ›
Hónapok óta már előttem van két fotó, valahonnan a XX. századból. Mesélek róluk egy keveset, ha érdekel. Az első az 1930-as évekből származik. Tóth Lászlóné Zsuzsa néni hagyta rám pár évvel ezelőtt. A Tóth házaspár 1938-ban Édesapját, Tóth Józsefet és… Bővebben ›
Biciklilánc Nem megy mostanában az írás. Ez van! És ott vannak a szerzőtársak, akiknek szerencsére nagyon megy! Szentai Gyuri valami gyönyörűt írt most, ajándékozd meg Magad vele! Szentai György: Biciklilánc Ötvenhat éve történt. Már az is idősnek számít, aki… Bővebben ›
Nagyra értékelem egyes földijeim mély gondolatait a fajmagyarságról, a nagyon sokadiziglen genetikai tisztaságról. Páratlan eszmefuttatások ezek, amik mögött valamiféle pálinkafőzési megfontolásokat vélek fölfedezni, miszerint az egyneműség valamiképpen nemesebb a sokfélénél. Komoly vevőköre van ennek régóta. A magam génállománya számomra nem… Bővebben ›
A Nagy Háború épp, hogy végetért. A Parlament egyik legerősebb, Horthyék által eleinte méltán rettegett pártja a Nagyatádi –féle kisgazdapárt volt. Fő programja a földosztás. Velence számos tekintetben megosztott volt, az okok egyike pedig pont a földtulajdon. Az I…. Bővebben ›
szerző: Szentai György Gyerekkoromban az Adventet Kőbányán, a Karácsonyt meg Velencén töltöttem. Boldogok, akik a gyökereiket megtarthatták, nekem nem sikerült, hosszú ideje sem itt, sem ott már nem lehetek. Még jó, hogy gondolataimnak nincsenek ilyen korlátai, most is egy régi-régi… Bővebben ›
Merengés a fotózásról erős idegzetűeknek. Jópár éve fotózok már, meg gyűjtök fotókat, képeslapokat. Látványt. Sokáig, részben még ma is, nem tudtam, miért. Itt az ideje, hogy írjak erről egy keveset. Úgy kezdődött, hogy Máté fiam születésekor sokmindenre ügyeltünk Macskával,… Bővebben ›
A Hajdu Testvérek az 1920-as, ’30-as években sokak társaságában az úttörői voltak Velence és a tókörnyék üdülőtelepüléssé válásának. Kanyargós sorsukat megírtam már egy pár bejegyzésbe. Hajdu Klára asszony hozzásegített, hogy egy apró részletre is fény derüljön: hogy volt a vége… Bővebben ›
Velencének számos harangja volt. Ezek közt azonban van egy kivételes. 1554-ben készült, jó eséllyel protestánsok öntették. Ezen kívül azonban nem tudunk róla semmit! A Meszleny család emlékezete[1] szerint: „A katolikus templomban van az ország [2] legrégibb harangjai közül a… Bővebben ›
Hatásvadásznak tűnhet a cím, de így pontos. Egy 174 éves újdonsággal szolgálhatok: Velence a szerencsejátéknak köszönheti egykori toronyóráját! Szerző: Kárpáti Miklós A római katolikus templom épülete 1830-ra készült el, január 18-án szentelték fel, de felszereltsége bizony messze volt a teljestől…. Bővebben ›
