történetek

Pisti a vérzivatarban

Marinkay István a történelemben, fotózásban és majdnem véletlenül a Velencei-tó vizén A Darabanth egy árverésén két éve feltűnt pár aktfotó, meg egy halvány emlék kora ifjúkoromból. Marinkay Istváné. Frivol, leheletkönnyű írásnak indult ez a bejegyzés. Aztán jobbnak láttam várni valamennyit…. Bővebben ›

Tájkép a XIX-XX. századforduló Velencéjéről

Bejegyzés egy bő évszázados, velencei kötődésű képeslapról, talán az elsőről, ami kis falumról készült Kárpáti Miklós szöveges és képeslap-kiegészítéseivel (2021.07.21.) (Talán nem ez az első itteni képeslap. Talán az Anna malom képei közül lehet régebbi. Fontos?) Tehát: Kárpáti Miklós barátom… Bővebben ›

Singer Ede, meg az emancipáció

Kárpáti Miklós barátom pár hete a Facebookon publikálta az általam most másodközölt kutatását.  A szöveg helytörténet jelentőségén túl más következtetésre is okot ad. Nekem ezért is tetszik. Kárpáti Miklós bejegyzése: „A GÁRDONYI REFORMÁTUS TORONYÓRA ÉS ADOMÁNYOZÓJA. Úgy tűnik, a tókörnyéki… Bővebben ›

Képeslapok: Községháza (1914.)

A nyár folyamán két képeslapra licitáltam sikerrel. Az egyik 1914-es, a velencei községházát mutatja be. Mozgalmas múltú épület, ebből igyekszem megmutatni valamit. Velence közösségi emlékezetének majdnem minden írott anyaga megsemmisült a második világháborúban, meg az azt követő időkben. Most néhány… Bővebben ›

Képeslapok: Üdvözlet Velencéről (1900-1904)

A karanténos hónapokban rákaptam a képeslapok nézegetésére. Kárpáti Miklós barátom bőven szolgáltatott hozzá ihletet. Licitáltam is eladó darabokra, így került hozzám a most ismertetett emlék. A lap nem volt ismeretlen számomra. A Magyar Képeslap Katalógus (jelenleg a Hungaricana gyűjtemény része)… Bővebben ›

Itthon

Miből van az Otthon?   Pár napja, egy egyébként boldogtalan hírt kommentálva írtam le, otthon vagyok Velencén. Azóta azon gondolkodom, mi az! Akkor lennék otthon, ha van telkem, rajta házam, a házamban szoba, abban kis sarok, benne szék, asztal, rajta… Bővebben ›

Önblog: Macsák Icuka szakácskönyve

Bejegyzés, melyben a szerkesztő fellebbenti a fátylat egy kétlelkű hölgyről, és némely irományairól. 1964-ben Anya huszonhárom éves volt. Friss tanítói diplomával, első kis otthonukban Apával a háziasszonyságot kóstolgatta, ideértve a főzés tudományát is. Gyakran hibázott. Ilyenkor Macsák Icukát korholta, azt… Bővebben ›

Velence esete a faktoiddal-másodszor: A valóság és annak égi (?) mása (Fiktív napló egy velencei újságcikk keletkezéséről, valamint a sajtómunkások módszereinek változtathatatlanságáról – 1956-ban)

Egy hónapja komolykodva próbáltam értelmet adni egy 1956-os újságcikknek, ami talán érdekes próbálkozás volt részemről, de lehet, hogy nem. A forrás eredeti megtalálója, Kárpáti Miklós barátom, most más oldalról, ifjúkori személyes élményei, a szépirodalom – a groteszk – eszköze, alkotás… Bővebben ›

Velence esete a faktoiddal

„Akkor hát hol létezik a múlt, ha egyáltalán létezik? – A feljegyzésekben. Le van írva. – A feljegyzésekben? És? – Az emlékezetben. Az emberek emlékezetében. – Az emlékezetben. Akkor rendben van. Mi, a Párt uralunk minden feljegyzést, s mi uraljuk az emberek emlékezetét. Tehát… Bővebben ›