A karanténos hónapokban rákaptam a képeslapok nézegetésére. Kárpáti Miklós barátom bőven szolgáltatott hozzá ihletet. Licitáltam is eladó darabokra, így került hozzám a most ismertetett emlék. A lap nem volt ismeretlen számomra. A Magyar Képeslap Katalógus (jelenleg a Hungaricana gyűjtemény része)… Bővebben ›
történetek
Itthon
Miből van az Otthon? Pár napja, egy egyébként boldogtalan hírt kommentálva írtam le, otthon vagyok Velencén. Azóta azon gondolkodom, mi az! Akkor lennék otthon, ha van telkem, rajta házam, a házamban szoba, abban kis sarok, benne szék, asztal, rajta… Bővebben ›
Fügeségek: A füge és a gyüttmentség közötti titkos kapcsolatról
Idén rengeteg fügém termett. A két kis jövevény cserje, meg az „öreg” együtt kétszer is letermett. A száraz, forró nyárnak van előnye is! Úgy esett, rengeteg gyümölcs maradt a nyakamon, ajándékba is kaptam, így fügelekvárt főztem. Kétfélét is. Az… Bővebben ›
Önblog: Macsák Icuka szakácskönyve
Bejegyzés, melyben a szerkesztő fellebbenti a fátylat egy kétlelkű hölgyről, és némely irományairól. 1964-ben Anya huszonhárom éves volt. Friss tanítói diplomával, első kis otthonukban Apával a háziasszonyságot kóstolgatta, ideértve a főzés tudományát is. Gyakran hibázott. Ilyenkor Macsák Icukát korholta, azt… Bővebben ›
Velence esete a faktoiddal-másodszor: A valóság és annak égi (?) mása (Fiktív napló egy velencei újságcikk keletkezéséről, valamint a sajtómunkások módszereinek változtathatatlanságáról – 1956-ban)
Egy hónapja komolykodva próbáltam értelmet adni egy 1956-os újságcikknek, ami talán érdekes próbálkozás volt részemről, de lehet, hogy nem. A forrás eredeti megtalálója, Kárpáti Miklós barátom, most más oldalról, ifjúkori személyes élményei, a szépirodalom – a groteszk – eszköze, alkotás… Bővebben ›
Velence esete a faktoiddal
„Akkor hát hol létezik a múlt, ha egyáltalán létezik? – A feljegyzésekben. Le van írva. – A feljegyzésekben? És? – Az emlékezetben. Az emberek emlékezetében. – Az emlékezetben. Akkor rendben van. Mi, a Párt uralunk minden feljegyzést, s mi uraljuk az emberek emlékezetét. Tehát… Bővebben ›
Két pár
Hónapok óta már előttem van két fotó, valahonnan a XX. századból. Mesélek róluk egy keveset, ha érdekel. Az első az 1930-as évekből származik. Tóth Lászlóné Zsuzsa néni hagyta rám pár évvel ezelőtt. A Tóth házaspár 1938-ban Édesapját, Tóth Józsefet és… Bővebben ›
Biciklilánc
Biciklilánc Nem megy mostanában az írás. Ez van! És ott vannak a szerzőtársak, akiknek szerencsére nagyon megy! Szentai Gyuri valami gyönyörűt írt most, ajándékozd meg Magad vele! Szentai György: Biciklilánc Ötvenhat éve történt. Már az is idősnek számít, aki… Bővebben ›
Gyüttmentek a XIX-XX. században: Káplárok, Vonosilovszkiak
Nagyra értékelem egyes földijeim mély gondolatait a fajmagyarságról, a nagyon sokadiziglen genetikai tisztaságról. Páratlan eszmefuttatások ezek, amik mögött valamiféle pálinkafőzési megfontolásokat vélek fölfedezni, miszerint az egyneműség valamiképpen nemesebb a sokfélénél. Komoly vevőköre van ennek régóta. A magam génállománya számomra nem… Bővebben ›
Velence 1922-ben: Kisgazdák és az egyház
A Nagy Háború épp, hogy végetért. A Parlament egyik legerősebb, Horthyék által eleinte méltán rettegett pártja a Nagyatádi –féle kisgazdapárt volt. Fő programja a földosztás. Velence számos tekintetben megosztott volt, az okok egyike pedig pont a földtulajdon. Az I…. Bővebben ›