Tomka Emil

„Nemes tomkaházi és folkusfalvi Tomka Emil 1903. január 2-án született Budapesten. Édesapja kultuszminisztériumi műszaki tanácsos, édesanyja szamosújvári-némethi Dániel Margit, Kiss Ernő aradi vértanú honvédtábornok unokája. Tomka Emil a budapesti ciszterci gimnáziumban érettségizett, majd a Ludovika Akadémián tanult tovább, ahol 1925. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Az 1. honvéd huszárezred budapesti, ceglédi és kecskeméti alosztályainál szolgált szakaszparancsnokként 1929-ig, amikor Nyíregyházára a 4. hu­szárezredhez vezényelték. 1926. május 1-jén főhadnaggyá léptették elő. 1926-27-ben Nyíregyházán végezte el a lovastisztek számára kötelezően előírt lovastanfolyamot, az equitációt. Az 1929-31-es nyíregyházi vezény­lése idején Alagon versenylovas, 1933-ban Várpalotán századparancsno­ki lő- és fegyverszaki tanfolyamot végzett. 1933-tól 1941-ig az 1/II. hu­szárosztály osztálysegédtisztje, majd századparancsnok Kecskeméten. Az 1930-as években eredményes tagja a magyar Úrlovasok Szövetségének, számos magyar és nemzetközi verseny első helyezettje. 1937. május 1-jén századossá lépett elő. 1941-től Szabadkán az 2. huszárezredben anyagi tiszt, majd Szentesen a 2/I. huszárosztály nehézfegyver századparancsno­ka. 1942. október 1-jén őrnaggyá léptették elő. 1942-ben Várpalotán ne­hézfegyver szaktanfolyamot, 1943-ban Budapesten törzstiszti tanfolyamot végzett. A 2/I. huszárosztály nehézfegyver századparancsnokként vonult el a hadműveleti területre 1944. június 11-én, s a fronton vette át a 2/I. huszárosztály parancsnokságát. 1944. július 1-jén léptették elő alezredessé. Amerikai fogságba esett a huszárhadosztállyal 1945. május 5-én, ahon­nan szeptemberben tért haza. A harctéren a Magyar Érdemrend Lovagke­resztje a hadiszalagon a kardokkal, valamint a Magyar Érdemrend Tiszti. Keresztje a kardokkal kitüntetésben részesült. 1947. május 17-én B-lis­tázták (nyugállományba helyezték). Ezek után felelségével és két gyer­mekével előbb Szentmártonkátán élt, 1950-től pedig Gödön vasesztergá­lyosként dolgozott. 1958-ban mint volt ludovikás tisztet lefokozták. “Ki­egyensúlyozott, Istenben hívő egyéniségét az új rendszerben ért megpró­báltatások sem törték meg. Behódolni nem tudó, de alázattal tűrő lelkület­tel, a Sorstól kapott szakmájában is tökéletességre törekedett.”— írta róla fia, Tomka Péter. Tomka Emil 1977. január 23-án hunyt el Gödön.”

 

Forrás:

– Tomka Emil naplója (1944-45) szerkesztette: Németh Péter- az életrajzot tudomásom szerint Németh Péter írta

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: