Kárpáti Miklós forrásai és írásai, memóriája felhasználásával, Kovács Mária Györgyi kiegészítő információjával Nyári, vonatról leszálló gyermektömeg. Izgatottak, kíváncsiak. Idegenek. Jó ideig azt gondoltam, ez valami új, az általam is megélt szocializmus -féle tartozéka volt itt. Hát nem! A tudatlanságomhoz képest… Bővebben ›
Ritka lehetőség, amikor egy gyerek emlékeivel sikerül a „háborúsdi” történeteit kiegészíteni. Ezúttal így van. Ahogy azt Kárpáti Miklós a sorozat második bejegyzésében írta, Woynárovicz Eleket, a fotós-kutató -katona főszereplőt évtizedes barátság kötötte össze Tóth Kálmán velencei tóbérlővel. Kárpáti Miklós kiegészítésével… Bővebben ›
Woynarovicz Elek 1944-es fotosorozatának három következő, rejtélyes darabja egy lelőtt bombázó darabját mutatja, azt vizsgálgató magyar katonákkal. Körülötte a táj ezúttal semmi konkrétat nem mutat a dombokon kívül. (Ilyen lankák például Pázmánd és Nadap között vannak, de bárhol másutt is…. Bővebben ›
A bejegyzés Woynárovicz Elek azon fotóiból készült, amikor a derék tüzér 1944. decemberében éppen nem a támadó harci gépekre lövöldözött. Az ilyen időszakokban hősünknek négy témája volt: a környezet, ahol épp volt, az állatok, nők, szép számmal, valamint katonai érdekességek…. Bővebben ›
Woynárovicz Elek, a hazai halbiológia kiválósága, légvédelmi tüzér, a második világháborúban pár napig a tó környékén védte a Margit Vonalat. Woynárovicz nemcsak biológus és tartalékos katona, hanem szerencsére fotós is volt, aki fotózta, amit látott. December első napjai és karácsony… Bővebben ›
Talán Lázár Ervin írta, a Világ ott vár a kert végében, balra. (Néha, sajnos „balkézről”.) Ezt e bejegyzés is bizonyítja. Kárpáti Miklós (legalább két) és Asztalos Endre kiegészítéseivel Történt, hogy a Darabanth árverési ház két fotót hirdetett, amin munkások állítanak… Bővebben ›
szerző: Kárpáti Miklós (Az eredeti publikáció megjelenése: velma.hu, 2022. július 07.) 1944 júniusának közepén a Velencei-tó környékén nem sokat lehetett érzékelni a háborúból. Vitorlások szelték a hullámokat, kezdtek megtelni a nyaralók, kinyitottak a strandok, esténként cigányzene szólt a kerthelyiségekben. Legalábbis… Bővebben ›
(Az életút vonala) Bevezetés Ezelőtt 78 évvel Velencén magyar, szovjet, német katonák gyilkolták egymást. Velük pusztult a lakosság. Az első hónapban a szovjetek a tó déli részéről, a magyar tüzérség az északi oldalról lőtte, bombázta a másikat. Aztán karácsonytól minden… Bővebben ›
Oláh Géza bácsi jó eséllyel az utolsó velencei, és meglehet, az utolsó, még élő halász a tavon. (Ha lenne más is, az külön öröm!) Többszöri, különös megismerkedésünk rövid történetét alább olvashatod. Egyelőre talán elegendő, hogy még megszólítható velencei halászt bő… Bővebben ›
Ma egy remek tárcanovellát olvastam a Telex jóvoltából, Mécs Anna tollából. Megmozdított bennem ezt-azt! A történet szerint (bár méltó rá az írás, hogy elolvasd,ha teheted, tedd meg!) az Apa családi kirándulás pillanatán szerez tudomást arról, fia afrikai (gyaníthatóan muzulmán) lány… Bővebben ›
Velenceblog 