1920-1939

Gyermeknyaraltatás Velencén

Kárpáti Miklós forrásai és írásai, memóriája felhasználásával, Kovács Mária Györgyi kiegészítő információjával Nyári, vonatról leszálló gyermektömeg. Izgatottak, kíváncsiak. Idegenek. Jó ideig azt gondoltam, ez valami új, az általam is megélt szocializmus -féle tartozéka volt itt. Hát nem! A tudatlanságomhoz képest… Bővebben ›

Megy a gőzös VII: Távírós történet

Talán Lázár Ervin írta, a Világ ott vár a kert végében, balra. (Néha, sajnos „balkézről”.)  Ezt e bejegyzés is bizonyítja. Kárpáti Miklós (legalább két) és Asztalos Endre kiegészítéseivel Történt, hogy a Darabanth árverési ház két fotót hirdetett, amin munkások állítanak… Bővebben ›

Önblog: Az „Idegen” szál

Ma egy remek tárcanovellát olvastam a Telex jóvoltából, Mécs Anna tollából. Megmozdított bennem ezt-azt! A történet szerint (bár méltó rá az írás, hogy elolvasd,ha teheted, tedd meg!) az Apa családi kirándulás pillanatán szerez tudomást arról, fia afrikai (gyaníthatóan muzulmán) lány… Bővebben ›

Megy a gőzös VI: “Utánlövés”

A vasutas történet első pillanatától ott volt a háttérben a nagyipar, meg az iparosok versenye, a hajtóerő. Ahogy múlóban az európai tömegtermelés, úgy alakult át vele a vasút. Egy családi esemény révén Ercsin keresztül vezetett a bicikliutam. Kedvesemmel betévedtünk  a… Bővebben ›

Megy a gőzös V: Muki, aki Lóré névre is hallgatott

Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›

Megy a gőzös…

Megszokott eszköz a vasút, ami „A”-ból „B”-be visz. Nem élmény már; infrastruktúra. Emberi életút léptékével „mindig” volt. Ez a „mindig” Velencén legfeljebb 161 év, akkor haladt át sín először Velencén (még ha a vonat talán egy ideig nem is állt… Bővebben ›