Talán Lázár Ervin írta, a Világ ott vár a kert végében, balra. (Néha, sajnos „balkézről”.) Ezt e bejegyzés is bizonyítja. Kárpáti Miklós kiegészítéseivel Történt, hogy a Darabanth árverési ház két fotót hirdetett, amin munkások állítanak helyre egy kidőlt távíróoszlopot állítólag… Bővebben ›
Fotók, képek, történetek
Önblog: Színekről – ahogy én látom
Szerző: Fehér Györgyné, Varga Mária Ismét karácsonyi ajándék Anyától. Azt kértem Tőle, a színekről írjon. Nehéz téma. Kivágta Magát, és megírta élete virágait, látványait! „Szinte minden írásom kicsi korom történetével kezdődik. Ez is. Elég élesek ezek az emlékeim. Amire tisztán… Bővebben ›
Mese a pákozdi szélmalomharcról
A történet szerint Pákozdon, valahol (talán a már autópálya alatt szunnyadó halászkikötő táján) állt valaha egy szélmalom. (vagy: több is.) Pákozd egy szélcsatorna szélén áll. Miért is ne? (Apró bökkenő, hogy Magyarország egyébként gondosan megszerkesztett történelmi térképei egyikén sem szerepelt… Bővebben ›
Biológus ágyúval II.rész – Hal, halászat, háború… Egy 1944-es levél és ami mögötte van -másodközlés
szerző: Kárpáti Miklós (Az eredeti publikáció megjelenése: velma.hu, 2022. július 07.) 1944 júniusának közepén a Velencei-tó környékén nem sokat lehetett érzékelni a háborúból. Vitorlások szelték a hullámokat, kezdtek megtelni a nyaralók, kinyitottak a strandok, esténként cigányzene szólt a kerthelyiségekben. Legalábbis… Bővebben ›
Biológus ágyúval I. rész– Woynarovicz Elek fotói
(Az életút vonala) Bevezetés Ezelőtt 78 évvel Velencén magyar, szovjet, német katonák gyilkolták egymást. Velük pusztult a lakosság. Az első hónapban a szovjetek a tó déli részéről, a magyar tüzérség az északi oldalról lőtte, bombázta a másikat. Aztán karácsonytól minden… Bővebben ›
A Dunánál
Szép, napos reggel volt aznap! A köd lassan felszállt, a Nap sem narancsszín, indulni kéne már! Pumpálok, megnyújtom az izmaim, indulás! Vár a Csepel-sziget! Velencét Pusztaszabolccsal régi út köti össze. Jelenleg a 6207-es számot viseli. Hogy milyen régi pontosan, nem tudhatom…. Bővebben ›
Az utolsó velencei halász
Oláh Géza bácsi jó eséllyel az utolsó velencei, és meglehet, az utolsó, még élő halász a tavon. (Ha lenne más is, az külön öröm!) Többszöri, különös megismerkedésünk rövid történetét alább olvashatod. Egyelőre talán elegendő, hogy még megszólítható velencei halászt bő… Bővebben ›
Önblog: Az „Idegen” szál
Ma egy remek tárcanovellát olvastam a Telex jóvoltából, Mécs Anna tollából. Megmozdított bennem ezt-azt! A történet szerint (bár méltó rá az írás, hogy elolvasd,ha teheted, tedd meg!) az Apa családi kirándulás pillanatán szerez tudomást arról, fia afrikai (gyaníthatóan muzulmán) lány… Bővebben ›
Megy a gőzös VI: “Utánlövés”
A vasutas történet első pillanatától ott volt a háttérben a nagyipar, meg az iparosok versenye, a hajtóerő. Ahogy múlóban az európai tömegtermelés, úgy alakult át vele a vasút. Egy családi esemény révén Ercsin keresztül vezetett a bicikliutam. Kedvesemmel betévedtünk a… Bővebben ›
Megy a gőzös V: Muki, aki Lóré névre is hallgatott
Eddig gyakran elvont, nehezen megfogható dolgokat említettem. Gazdaságtörténet, statisztika, néprajz… Ez, az utolsó rész kicsit más lesz. A Kápolnásnyék-Ercsi közti girbe-gurba kisvasútnak van még kevés nyoma, vannak élő szemtanúi, akik ültek rajta. Síndarab Apa udvarában. Egy emlék talpfaszög gyerekkori földimtől…. Bővebben ›