Beszélgetés Oláh Farkassal a Mauthner családról, egy eltűnt kastélyról és a huszadik század töréseiről Egy rosszul azonosított családi fényképből indultunk ki, majd néhány óra alatt eljutottunk Tükrös puszta elpusztult kastélyáig, a kitelepítés elől megmentő leányfalusi házig, a velencei növényvédelmi állomás… Bővebben ›
Fotók
Mese málnáról, türelemről, szatírról, meg akik szeretnek szeretve lenni.
„…Hittem én, ifjan, hajdanában, málnát főzni könnyedén fogok…” Cukorral, fűszerrel, festékkel kevertem. Kutyultam, kevertem, kevély bűnökbe estem. Rá kellett jönnöm -akár Süskind regényében- az illat ellopható. Csakhogy a szüzekkel szemben a málnáé illékonyabb. Ha cukor, ha fűszerek, ha pektin, ha… Bővebben ›
Boszorkánykör
Ez a gondolatmenet félig lopott, ahogy sokminden az életemben. A minap kedves barátném látogattam meg. Sosem jártam még Nála, a kissé bonyolult épületszerkezetben mégis, otthon éreztem magam. De miért? 1. Múlt Mire a bejárathoz értem, rájöttem, ismerős. A lakáshiány nem… Bővebben ›
Hadtörténeti „huszárvágás”: Megkerült az I. Honvéd Huszárhadosztály iratanyaga! (és ez a velenceieknek is érdekes lehet)
1944. december 8-ára Velencére ért a Nagy Háború. Hónapok óta építették már az itteni védvonalat, amit Margit Vonalnak kereszteltek el. Laikus lehetőségeimhez mérten történetét bő évtizede megírtam az akkor rendelkezésre álló információk alapján. A védők első vonalának főerejét az addigra… Bővebben ›
A titokzatos Süszmann, meg G.I., a tüzér
A képeslap „színe” Velence a lakosságszám gyarapodása tekintetében a vándorlások tartós nyertese. A XIX. század végétől eleinte polgárok és elitbe kívánkozók vettek itt földeket, “birtokot”, maradtak, vagy tűntek el aztán. Pillitz, Beck és sokan mások neve térképeken, épületek, emlékek formájában… Bővebben ›
A Velencei-tó legelső színes turista(?)térképe, 1931-ből.
A bejegyzés az 1931-es DSA látványtérképet mutatja be a velencei-tóról.
Fürdető
Volt egyszer egy Fürdető-nevű terület. Volt-nincs! Ez a bejegyzés arról szól, hogy amikor volt még, milyen volt, és hogyan múlt el a régi életmóddal együtt. 1974-ben, Velencére költözésünk évében, Apa a csónakját a „Nádüzem” (korábban Wickenburg Kúria, újabban Helios Szálló)… Bővebben ›
1941-44: Zsidó strand Agárdon
Szerző: Kárpáti Miklós (A bejegyzés kissé rövidített formában a „Velencei-tó”-magazin 2024.1.es számában jelent meg) Fotók a Fortepan-ról „Az internetes felületeken, a nyomtatott sajtóban gyakran feltűnik egy háború alatti agárdi fénykép, amin ZSIDÓ STRAND feliratú jelzőtábla mutat balra. A kép a… Bővebben ›
A Fotós Portréja
A fotós portréja jobbára nem a képmás, ami őt, magát ábrázolja. A portréja az, ami tőle megmarad. Ahogy a világot látja. Persze, mondjuk Capáról maradt portré, de a többségről nem. Bergsmann (?) Pál is ilyen figura. Vadevezős, kajakos volt, aki… Bővebben ›
Kié itt a tér IV: A „Kempinges” történet
Ha a mai Kemping utcán a tó felé fordítod a tekinteted, gyengén lejtős, majd sík területet látsz. Hol sorház-szerű épületeket látsz a tóparton, hogy nagy villákat, hol kempinget. Mindezt két kikötő, a Tóbíró-közi, meg az Északi fogja közre. Ma erről… Bővebben ›