Kárpáti Miklós szerzőtársam jóvoltából kölcsönkaptam a valamikori Fejér Vármegye 1918-as jogszabálygyűjteményét, ami amolyan közigazgatási kézikönyv-féle. Két lépésben ismertetem. Először magát a dokumentumot teszem elérhetővé, és néhány körülményt ismertetek róla, majd a második bejegyzésben néhány érdekesebb jogszabályról adok ismertetést. *** A… Bővebben ›
Pár hete Kárpáti Miklós antikváriumában számos könyvet kaptam. Ezek egyike a megye II. világháború utáni első újjáépítési évének jelentése a megye akkori alispánjától. Szirbik Ferencről, a jelentést jegyző hivatalnokról a Fejér Megyei Életrajzi Lexikon az alábbiakat írja: „SZIRBIK FERENC, dr…. Bővebben ›
A Szent István Király Múzeum 1980-ban egy kis könyvnyi közleményt adott ki a Mezőföld történetéről, benne sok művészi-és esetenként ritka- képpel, s jópár információval.Kárpáti Miklós megtalálta, így most bemutathatom. Az alábbiakban a kötetecskéből közlök egy szerény részletet, melyhez néhány kiegészítést… Bővebben ›
A Berta testvérek jóvoltából a maga korára jellemző kordokumentumot kaptam egy időre. Ez Tóth Sándor, valamikor Kápolnásnyék-csekési földműves beadási könyve. Tóthékról szinte semmit sem tudok. A fennmaradt töredékes dokumentumok arra engednek következtetni, hogy idős Tóth Sándornak (aki korábban „bankszolga”, (banki… Bővebben ›
Szerzők: Felletár Zsolt, Fehér Árpád, Kupi László Kárpáti Miklós 2015.októberi kiegészítéseivel A bejegyzés az Anna Malom 1866-1896. közötti időszakát ismerteti a ma rendelkezésre álló információk alapján. 1866-ban báró Balassa Antal eladta a malmot Kuhner Dávidnak. Az adásvétel dokumentumai részben másolatban… Bővebben ›
Kárpáti Miklós megjegyzéseivel- a hozzászólásokban és a szövegben keresd őket- (2015. márciusában) Nagybirtoknak az 1.000, kataszteri hold feletti, egységes kezelésben lévő birtokot tartotta a korszak szakirodalma. Nekünk a Meszlenyek birtokdarabolódása után egy ilyen jutott: Pillitzé. Cseh Viktor kiegészítésével Kápolnásnyéken több… Bővebben ›
1884-ből maradt fenn az első megbízható birtokosnévsor Velence valamilyen tulajdonnal rendelkező lakosairól. Ebben a bejegyzésben ezt és az 1817-es jobbágyösszeírást és a kor periratokban fellelhető adatait vetem egybe. Milyen családnevek voltak 1848 előtt, milyenek lettek 1884-re, melyik tűnt el és… Bővebben ›
1884-ben a velenceiek többsége még földművelésből élt. A bejegyzés az 1884-es birtokív 2622 kisebb-nagyobb birtokának összevetésével ír le valamit a falu lakóiról. A birtokrész-összeírásban 1884-ben 395 természetes személy, közösségi intézmény (pl. jegyző) és közös tulajdonos szerepel. Átfedés a természetes… Bővebben ›
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
A Rétiföldek Velence szántóterületének legdélebbi, nagyon jó minőségű része. E bejegyzés az 1884-ben e területet birtokló parasztoknak állít egy kis emléket. A Rétiföldek a déli, értékesebb földterületek legkisebb darabja. A velencei összes terület 4%-át jelentette ez a 242,7 kataszteri holdas… Bővebben ›
Velenceblog 