Pár hete Kárpáti Miklós antikváriumában számos könyvet kaptam. Ezek egyike a megye II. világháború utáni első újjáépítési évének jelentése a megye akkori alispánjától.
Szirbik Ferencről, a jelentést jegyző hivatalnokról a Fejér Megyei Életrajzi Lexikon az alábbiakat írja:
„SZIRBIK FERENC, dr. (Gyula, 1911. dec. 11 – Bp., 1992.) tanár, politikus, újságíró, Fejér megye alispánja. Édesapja dr. Szirbik Bálint vármegyei aljegyző. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte angol-magyar szakon. A budapesti és a kecskeméti református gimnáziumban, illetve a sárospataki angol gimnáziumban tanított. Doktori értekezését 1941-ben védte meg Az angol nyelv terjeszkedése Magyarországon 1914-ig címmel. 1942-43 között a szovjet fronton harcolt. 1944-től illegalitásban párttitkárként dolgozott Székesfehérváron. Részt vett az MKP székesfehérvári szervezetének megalakításában, melynek első titkára volt. Áprilistól az Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja, majd 1945 és 1946 között Fejér megye alispánja. Megválasztásakor – melyre a törvényhatósági bizottság baloldali tagjainak nyomására került sor – nem rendelkezett sem jogi végzettséggel, sem közigazgatási gyakorlattal, ezért a kisgazdapárt az alispánná választása ellen fellebbezett. A közigazgatási bíróság 1946. április 9-én hozott ítéletével a panasznak helyt adott és dr. Szirbik Ferencnek vármegyei alispánná történt választását megsemmisítette. 1946. november 4-től az alispáni széket dr. Kispéter István foglalta el. 1947-48-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztályvezetője, majd propagandista. 1951-ben elbocsátották állásából. 1955 és 1958 között orosz nyelvtanári diplomát szerzett, általános iskolában tanított. 1958-tól a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanársegédjeként oroszt és angolt tanított, 1972-től docens, a Nyugati Nyelvek Tanszék vezetője. Társszerzője több mint tíz egyetemi jegyzetnek és angol tankönyvnek.
Irod.: FML. MSZMP archívum. Személyi anyag. dr. Szirbik Ferenc.; B. B.: Beszélgetés Dr. Szirbik Ferenccel. Régi ismerősök nyomában. = FMH. 1965. márc. 28. p. 2.; Piskóty Zsuzsa: Dr. Szirbik Ferenc a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. = FMH. 1968. ápr. 4. p. 3.”
Ehhez az Alba Regia kiegészítő információi az alábbiak: 1944 őszéig Kecskeméten tanított, majd a front elől menekülve került Székesfehérvárra. Itt a Könnyűfémműben alkalmazták. Nyelvtudása miatt (angol, német, orosz) a szovjetek tolmácsként alkalmazták az első időkben.
***
Dr Szirbik alispán elkötelezett kommunista volt. A dokumentum politikai és nem statisztikai munka. Az általa közölt adatokon ez talán nem változtat érdemben, a jelentés célján, hangvételén és a szöveg szerkezetén azonban meglátszik. Félreértések elkerülése céljából jelzem, véleményem szerint akkoriban, abban a helyzetben egy kisgazda jelentés is pártos lett volna!
A szöveg egyik sajátossága, hogy nem közöl –pl. százalékos- összehasonlító adatokat az eredmények arányainak pontos bemutatására. Ezért komoly kutatás nélkül a szövegből nem állapítható meg, mi tekinthető komoly eredménynek a túlélésen felül.
A jelentés teljes szövegét itt tudod letölteni (4 MB)
A jelentés talán legfontosabb megállapításai:
- Minden újjáépítéshez szükséges erőforrás (pénz és anyagok) vészes hiánya,
- Összesen 37.200 kat.hold vetésterület maradt bevetetetlen
- Új agrárszerkezet alakítása, földosztás (kb. 331 530 kat.holdon) és földműveszszövetkezetek (42) alapítása,
- Az elpusztult állatállomány pótlása a háborúval kevésbé sújtott megyékből,
- A bauxitbányák működőképes állapotba hozása sikerült, az élelmiszerfeldolgozó üzemeké részben.
- A villamos hálózat csekély része működőképes,
- Egy év alatt 22 km állami betonutat és 8 km aszfaltutat sikerült kijavítani[1].
- A megyében elvétve maradt ép híd, gát, duzzasztó és egyéb műtárgyak.
- Lisztből 80 000 embert jelölt ellátatlannak[2], a zsírellátás szinte alig létezett.[3]
- 95 községből 80-ban már működött tűzoltóság,
- 28 településen működött már óvoda,
- az éhezést téli étkeztetési akciókkal igyekeztek megoldani,
- sok szó esett a gyermekellátásról, de arról nem, hány Fejér megyei gyerek maradt árva,
- szerény mértékben működőképes állapotba hozták a Szent György közkórházat,
- A beszámoló viszonylag alapos képet fest a megye közegészségügyi infrastruktúrája állapotáról. Kimaradt azonban az a tény, hogy 1947-ig kellett harcolni a „háborús járványok” óriáshulláma ellen, ideértve a TBC-t, nemibetegségeket,a fertőzött ivóvizet, tetvességet, stb. Erről bővebben itt olvashatsz Velence viszonylatában.
Velence a következő összefüggésekben kerül elő a jelentésben:
- 9.o: A székesfehérvári járás egyik legkiemelkedőbb mezőgazdasági helyreállítóiként,
- 40.o: Új egészségvédelmi tanácsadó és egészségvédelmi kör létesült[4], 53. o: dobogós helyezett a közegészségügyi intézmények terén.
- 42.o: Nőnevelési (!) tanfolyam indult, melyből 1946 tavaszáig 16 órát tartottak
- 43.o: Falujárók tartottak nálunk kulturális műsort.
- 53.o: Élenjáró a faluban a gyümölcstermesztés
- 67.o: Kiemelt célnak írja a jelentés az Érd-Velence közötti 7-es főközlekedési út kijavítását[5]
***
Mire jó ez a jelentés?
Leginkább szerény támpontnak arról, hogy az MKP és átlagtól képzettebb főhivatalnoka mit tartott eredménynek az újjáépítés munkái között. A háttérmunkát elvégző hivatalnoki állomány ennél sokkal kvalifikáltabb jelentésre is képes volt, munkájuk anyagai fennmaradtak a megyei levéltárban.
Ugyanakkor tartalomjegyzékként biztosan alkalmas egy későbbi, komolyabb összegzéshez- ha erre szándék mutatkozna.
Kapcsolódó bejegyzések:
Velence, mint II. világháborús hadszíntér- 1. rész
Velence, a II. világháborús hadszíntér- 2. rész: Amit eddig összeszedtem
Velence, a II. világháborús hadszíntér 4. rész: Amikor a légifotó idejében előkerül…
Velence, a II. világháborús hadszíntér 5.rész: Ütegállás a Bence hegyen
Velence a II. világháborúban 6. rész: A harcok első szakasza (1944- december 5 és 24 között)
Velence a II. világháborúban 7.rész: A harcok 1944. december 23-1945. február 2. közötti szakasza
Velence a II. világháborúban 8. rész: Tisztogatás
Velence a II. világháborúban 9. rész: Katonabögre
Velence a II. világháborúban-11. rész: A harcok utolsó szakasza (1945. február 3-március 22)
Velence a II. világháborúban 13. rész: Polgári áldozatok a tó környezetében -adatközlés
Velence a II. világháborúban 14. rész: Katonai áldozatok
Velence a II. világháborúban 15. rész: Amit az orvosok írtak
Dr Lenci Rezső orvos velencei feltűnése és titokzatos eltűnése (1944-46.)
Velence, a II. világháborús hadszíntér -16.rész rész: Ahogy az egyházak emlékeznek
Velence, a II. világháborús hadszíntér-17. rész: Akik ástak
Velence, a II. világháborús hadszíntér-18. rész: Összegzés
Források:
- Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 30. 2000
- Dr Szirbik Ferenc: Fejér vármegye újjáépülése (Székesfehérvár 1946 tavasza?)
- Fejér Megyei Életrajzi Lexikon
Lábjegyzetek:
[1] Ez még az elmaradott megyei úthálózat mellett is nagyon szerény eredmény.
[2] Fejér vármegye népessége 1941-ben 297 545 fő volt, tehát a népesség 27 %-a volt ellátatlan- a jelentés szerint.
[3] Velence fennmaradt közigazgatási levelezése alapján a falusiak jelentős hányada éhezett, a túlnyomó hányad az alapvető élelmiszerek tartós hiányát szenvedte el.
[4] Amint arról Lenczi Rezső velencei munkássága kapcsán már írtam, illetve ITT.
[5] Tehát: 1946 elején még nem volt elfogadható állapotban.
Kategóriák:1945-1989, Adatok, adózás, Egészségügy, Gazdaság, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?