Velence, a II. világháborús hadszíntér- 2. rész: Amit eddig összeszedtem

Velence 1944. ősze és 1945 tavasza közötti időszakáról egyelőre a következőket tudom:

1944. szeptember 22-én OKH (Oberkommando des Heeres) –döntés született egy 220 km hosszú, három védövből álló állásrendszer kiépítésére, melynek tervezett funkciója a szovjet haderő déli egységeinek megállítása volt.  Részletes műszaki tervei (talán) az OKH mellé rendelt utásztábornok németországi irattári dokumentációjában találhatók, hazai földön mai tudomásom –és Számvéber Norbert őrnagy úr, hadtörténeti levéltárvezető szíves közlése szerint- nincs dokumentációja.

Az állásrendszer keleti szektora Balatonvilágos és Érd között épült meg. Velence és a Velencei tó északi része beleesett.

Építését munkaszolgálatosok és közmunkára kötelezett polgári lakosság végezte magyar katonai alakulatok irányításával.

A Margit állás 1944. decemberétől 1945 márciusáig a tókörnyéken katonai állásként szolgált. Részben ezzel, részben a terepadottságokkal indokolhatók a környék heves harcai, részben azzal, hogy Velence egyszerűen „útban volt”, mint régi földrajzi átjáró.

A harcok első szakasza 1944. december 12 és december 22(-23.) közé esik. Ekkor a védők német és magyar katonák voltak. Az összesen eddig feltalált 20(!) itt  elhunyt magyar katonából 13 (65%) ebben az időszakban halt meg. A 48 polgári áldozatból erre az időszakra esik 15 fő (31%) halála. Bár a faluból a szovjetek kiszorították a védőket, a küzdelem a hegyen és annak környékén biztosan tovább folyt, mert még legalább további 6 itt regisztrált halálú katona (30%)  december 27-30 között, legalább 8 civil lakos (16,5%) erre az időre esik.

Leírnám a szovjet veszteség vélt arányait is, csakhogy a 46 ismert katona esetében összesen 7 esetben szerepel pontos dátum a síron. (azok egy esettől eltekintve 1945-re esnek). Teljesen biztos, hogy ennek még a korábbi (magyar) adatösszefüggéseknél is kevesebb közük lehet a tényekhez. A német katonasírok adatforrásként sajnos  használhatatlanok.

A harcok második szakasza:A Konrad III. hadművelet a sorban harmadik nagyobb német ellentámadás volt. Ennek minket érintő időszaka  1945. január 21-26 és január 30. közé esett. Ez jellemzően német és szovjet gépesített katonai erők harcában mutatkozott meg. A 48 polgári áldozatból 12 ekkor hunyt el (25%). A német katonai áldozatok számát nem ismerem. A szovjet áldozatok sem ismertek ekkorról.

A harcok harmadik szakasza március közepére esett. A Tavaszi Ébredés hadművelet, német ellentámadás (1945. március 6-16.) az utolsók egyike volt a háború során. Március 6-án indult el a Balaton felől.

A már többször hivatkozott Számvéber Norbert úr szerint ebben a német erők olyan speciális, új robbanógránátokat is bevetettek, melyek a gáztámadáshoz hasonló tüneteket okoztak a robbanás környékén tartózkodó áldozatoknál. (fulladás, vérző orr, stb) Ebből komolyabb katonai diplomáciai konfiktus is lett, aminek eredményeképpen a németek később tartózkodtak a szóbanforgó gránáttípus alkalmazásától.

A szovjetek tehát emberiességi okokból (gyanakodva) telepítették ki a várhatóan a támadás irányába eső településeket 1945 március 9-11 között. (Az már más kérdés, hogy utána az üres falut kirabolták.)

Hogy ez a harc is heves lehetett, azt egyelőre a kevéske dátumozott szovjet hadisír dátuma tanúsítja. Ötből kettő erre az időszakra dátumozza az elhunyt halálát. A polgári áldozatok oldalán erre az időszakra nem esik Velencén anyakönyvezett áldozat! Ugyanakkor-tekintettel a március 26-27-én elkezdődött visszatelepülésre- március 19-25 közé 3 áldozat esik. Ők vagy itt maradtak, vagy út közben érte őket a halál.

Mindhárom szakaszról igyekszem alaposan írni. Elsősorban a polgári lakosság emlékei érdekelnek, valamint a  Margit állás, mint a faluban “ideiglenesen állomásozó” katonai objektum.

Végül a polgári áldozatokról:

A Fejér Megyei Levéltár őrzi a települések XX. századi halotti anyakönyveit. A velenceit  kijegyzetelve jutottam el addig a 48 névig, akiket a következőkben publikálok. Rajtuk kívül is olvashatók voltak nevek, azonban csak a tipikusan  háborús sérüléseket vettem figyelembe, mint a „lövés sérülés” , vagy „aknarobbanás”. Ellátatlan betegségbe is bele lehet halni, ezekben az esetekben azonban a megítéléshez orvosi asszisztencia kellett volna, mely nem állt rendelkezés(em)re. Ez még felfelé módosíthatja a listát.

Nem tudom, miért, de az anyakönyvbe néhány itt elesett magyar katona neve is bekerült. Úgy gondolom, hogy ha már a velenceiek neve mellé kerültek a nagykönyvben, megörökítem őket is.

Az így leírt táblázatot ITT éred el PDF formátumban.

A rövidített, kevesebb információt tartalmazó változat itt olvasható:

év

nap

Vezetéknév

Keresztnév

Foglalkozás

Kor

Vallás

Halálok

1944

12

11

Gyűrű János péksegéd

29

kat golyólövés

1944

12

14

Oláh Gusztáv népzenész

30

kat lövés sérülés

1944

12

14

Molnár Edit tanuló

12

kat lövés sérülés

1944

12

15

Bálint Andorné

60

izr deportálás

1944

12

15

Meszlényi Márton Elemér internálás

1944

12

15

Plankó János géplakatos-segéd

24

lövés sérülés

1944

12

16

Müller József karp. őrm

39

kat aknatalálat

1944

12

18

Wenczel János honvéd

24

fejsérülés

1944

12

19

Balogh István asztalos

36

kat aknasérülés

1944

12

20

Wickenburg (gr) Márkné

58

kat lövés sérülés

1944

12

20

Balogh András fővárosi altiszt

56

ref lövés sérülés

1944

12

21

Bognár Károly napszámos

58

ref lövés sérülés

1944

12

22

Barabás József napszámos

52

lövés sérülés

1944

12

22

Szentgyörgyi József ref lövés sérülés

1944

12

23

Pálinkás János napszámos

55

kat tarkólövés

1944

12

23

Pálinkás János kőművessegéd

34

kat tarkólövés

1944

12

23

Gerlang József napszámos

29

kat tarkólövés

1944

12

24

Rosta György cseléd

62

ref lövés sérülés

1944

12

26

Rónai György vegyeskereskedő

44

kat golyólövés

1944

12

27

Pákozdi János honvéd

34

ref aknarobbanás

1944

12

30

Szívós Imre gépkocsivezető

38

ref lövés sérülés

1944

12

30

Antal Béla honv őrvezető

31

kat lövés sérülés

1944

12

30

Lehotay Alajos üzemlakatos

34

kat lövés sérülés

1944

12

30

Trapp Lajos honv. őrvezető

28

lövés sérülés

1945

1

1

Smatkó Gyula napszámos

28

lövés sérülés

1945

1

18

Dávid Mária

22

kat gránátszilánk sér

1945

1

21

Szeiberling György nyugdíjas gépgyári főgépész

64

kat lövés sérülés

1945

1

23

Horváth Mihály földműves

58

ref lövés sérülés

1945

1

23

Szűcs Lajos nyugd. rendőr törzsőrmester

54

ref lövés sérülés

1945

1

23

Szabó István vasutas

22

kat tarkólövés

1945

1

25

Thész Mihályné

52

kat aknasérülés

1945

1

28

Kovács József földműves

58

kat aknasérülés

1945

1

28

Kiss Mihály kovácsmester

75

kat lövés sérülés

1945

1

29

Moharos Béla

10

kat aknasérülés

1945

1

29

Moharos István

12

kat aknasérülés

1945

1

29

Tichy Matild

2

kat lövés sérülés

1945

1

30

Tóth László gazdasági kertész

43

ref lövés sérülés

1945

1

30

Németh Sándor cipészsegéd

23

lövés sérülés

1945

2

2

Tauhoffer Imre kat

19

kat lövés sérülés

1945

2

15

Csik Károly napszámos

30

aknatalálat

1945

2

26

Szőke István asztalossegéd

25

kat lövés sérülés

1945

3

19

Póta Józsefné

33

kat golyólövés

1945

3

19

Biber Károlyné

56

kat golyólövés

1945

3

25

Süli Mihály

12

kat aknasérülés

1945

4

11

Jeges Sándor tanuló

10

ref gránátsérülés

1945

4

11

Kovács Lajos

4

kat gránátsérülés

1945

4

11

Bitskey Zsófia

1

ref gránátsérülés

1946

7

6

Hauser László napszámos

16

aknarobbanás

Légy társszerző!

Mint azt olvasod, ez a munka törmelékinformációk egymás mellé illesztéséből fog összeállni. Ha van információd, fotód, tárgyi emléked az 1944 őszi Margit-állás építés és az 1945 március végi visszatelepülés időszaka közti állapotokról, tisztelj meg azzal, hogy átadod, és így velem írod tovább ezt a történetet! Mailcímem: arpad.feher1@gmail.com, telefonszámom: 20/ 439-56-48, munkaidő után hívj!

Források:

–          Kupi László: Város volt város lett –Velence (2004-digitális változat)

–          Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött-A Konrad hadműveletek története (PeKo publishing 2013.)

–          Ungváry Krisztián: Budapest ostroma Corvina 2013.

–          Tóth Sándor: Budapest felszabadítása Zrinyi 1975.

–          Magyarország a második világháborúban –lexikon Petit Real, 1997.

–          Interarma -Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, 2004.

–          Meszleny Ignác: Velencei tallózások -magánkiadás 1999.

–          Fejér Megyei Levéltár 1936-1953 közötti velencei polgári halotti anyakönyve



Kategóriák:Adatok, II. Világháború, Légy Társszerző!, Margit állás, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, XX. század

Címkék:, , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: