1900-1919

Fejérvármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye – 1918. I. rész : forrásközlés

Kárpáti Miklós szerzőtársam jóvoltából kölcsönkaptam  a valamikori Fejér Vármegye 1918-as jogszabálygyűjteményét, ami  amolyan közigazgatási kézikönyv-féle.  Két lépésben ismertetem. Először magát a dokumentumot teszem elérhetővé, és néhány körülményt ismertetek róla, majd a második bejegyzésben néhány érdekesebb jogszabályról adok ismertetést. *** A… Bővebben ›

A SÉDI KÁROLY-“REJTÉLY”

Dr Sédi Károly története, sorsa érdekes és viszontagságos. Egyrészt ott a vitathatatlan szakmai érdem, aminek az első jelentős tóleírásunkat köszönhetjük. Másrészt a Sédi nevéhez kötődő politikum, melynek az első időkben haszonélvezője lett, végül pedig kerékbetörte a szakmai pályáját. Harmadrészt e… Bővebben ›

“Egy hölgy arcképe”

Ülök a Kisvilág egyik antikváriumának sarkában, képeslapokat nézek, olvasok. Az egyiken Havel Lipótné néz velem szembe 1909-ből. A kép Uher Ödön műtermében készült. Ő is ismerős. Ha van kedved, ismerd meg őket!   Kezdem az egyszerűbbel. Uher Ödön fotográfus (1859…. Bővebben ›

Hajdu Géza története

Jó ideje írtam már a velencei virilistákról. Köztük voltak a Hajdu testvérek is, akik emlékét ma is tanya őrzi a külterületen. Írtam a sorsukról, amit tudtam. Pár napja az a szerencse ért, hogy Hajdu Géza lánya, Klára asszony talált rám… Bővebben ›

Dédnagyapám Bertha Gyula -ahogy én ismerem

Időnként, szerencsére egyre gyakrabban,  az a megtiszteltetés ér, hogy szerzőtársaim akadnak. Egyikük Berta Kristóf. Kristóf 18 éves fiatalember. Dédapja I. világháborús katona, majd az önvédelmi harcok idején (1919.) bizonytalan ideig a Vörös hadsereg katonája, később nyomdász, sportoló. Kristóf első, talán… Bővebben ›

Vöröskatonák

Kárpáti Miklós pár hónappal ezelőtt érdekes könyvet mutatott. A terjedelmes, 827 oldalas olvasmány a Fejér megyei, 1918- 1949. között aktív munkásmozgalmárokat mutatja be úgy, ahogy azt az MSZMP helyi vezetése 1984-ben be szándékozott mutatni.  Kik voltak ezek az emberek?  Mi… Bővebben ›

Ahol Hauszmann Alajos megpihent

Kevesen tudják, hogy Hauszmann Alajos építész, egyetemi tanár, a hazai historizmus nagyja 1910 és 26 között jórészt Velencén élt és itt is hunyt el, 1926. július 31-én. Lakhelye a később sokféle néven futó, ma leginkább Gschwindt-kastély –néven ismert épület, mely… Bővebben ›

Gárdony Pál, akinek arca is van

A napokban levelet kaptam Kerekesné Tóth Szilviától, aki a WEB-en talált meg. Azt kérdezte, érdekelne-e Gárdony Pál, valamikori virilistánk, jeles lovasember portréja.  (Mert hiányoltam korábban.) Örömmel mondtam igent. A levél így szólt: „Kedves Árpád!  Mint írtam, Dr. Vecseklőy József A… Bővebben ›