Kárpáti Miklós szerzőtársam jóvoltából kölcsönkaptam a valamikori Fejér Vármegye 1918-as jogszabálygyűjteményét, ami amolyan közigazgatási kézikönyv-féle. Két lépésben ismertetem. Először magát a dokumentumot teszem elérhetővé, és néhány körülményt ismertetek róla, majd a második bejegyzésben néhány érdekesebb jogszabályról adok ismertetést. *** A… Bővebben ›
Dr Sédi Károly története, sorsa érdekes és viszontagságos. Egyrészt ott a vitathatatlan szakmai érdem, aminek az első jelentős tóleírásunkat köszönhetjük. Másrészt a Sédi nevéhez kötődő politikum, melynek az első időkben haszonélvezője lett, végül pedig kerékbetörte a szakmai pályáját. Harmadrészt e… Bővebben ›
Hatásvadásznak tűnhet a cím, de így pontos. Egy 174 éves újdonsággal szolgálhatok: Velence a szerencsejátéknak köszönheti egykori toronyóráját! Szerző: Kárpáti Miklós A római katolikus templom épülete 1830-ra készült el, január 18-án szentelték fel, de felszereltsége bizony messze volt a teljestől…. Bővebben ›
Ülök a Kisvilág egyik antikváriumának sarkában, képeslapokat nézek, olvasok. Az egyiken Havel Lipótné néz velem szembe 1909-ből. A kép Uher Ödön műtermében készült. Ő is ismerős. Ha van kedved, ismerd meg őket! Kezdem az egyszerűbbel. Uher Ödön fotográfus (1859…. Bővebben ›
Jó ideje írtam már a velencei virilistákról. Köztük voltak a Hajdu testvérek is, akik emlékét ma is tanya őrzi a külterületen. Írtam a sorsukról, amit tudtam. Pár napja az a szerencse ért, hogy Hajdu Géza lánya, Klára asszony talált rám… Bővebben ›
Időnként, szerencsére egyre gyakrabban, az a megtiszteltetés ér, hogy szerzőtársaim akadnak. Egyikük Berta Kristóf. Kristóf 18 éves fiatalember. Dédapja I. világháborús katona, majd az önvédelmi harcok idején (1919.) bizonytalan ideig a Vörös hadsereg katonája, később nyomdász, sportoló. Kristóf első, talán… Bővebben ›
Kárpáti Miklós pár hónappal ezelőtt érdekes könyvet mutatott. A terjedelmes, 827 oldalas olvasmány a Fejér megyei, 1918- 1949. között aktív munkásmozgalmárokat mutatja be úgy, ahogy azt az MSZMP helyi vezetése 1984-ben be szándékozott mutatni. Kik voltak ezek az emberek? Mi… Bővebben ›
Kevesen tudják, hogy Hauszmann Alajos építész, egyetemi tanár, a hazai historizmus nagyja 1910 és 26 között jórészt Velencén élt és itt is hunyt el, 1926. július 31-én. Lakhelye a később sokféle néven futó, ma leginkább Gschwindt-kastély –néven ismert épület, mely… Bővebben ›
A napokban levelet kaptam Kerekesné Tóth Szilviától, aki a WEB-en talált meg. Azt kérdezte, érdekelne-e Gárdony Pál, valamikori virilistánk, jeles lovasember portréja. (Mert hiányoltam korábban.) Örömmel mondtam igent. A levél így szólt: „Kedves Árpád! Mint írtam, Dr. Vecseklőy József A… Bővebben ›
Somhegyi Jutka 2015. szeptemberében egy általa szerkesztett önéletírással lepett meg. Kelemen Jánosné Szarka Erzsébet életével, amit ezen az úton közlök. Köszönöm a szerzőnek és Jutkának! Ha elmúltál már … -valamennyi- , ha megfelelő érzékeid vannak, és megélhetted a szüleid… Bővebben ›
Velenceblog 