Fejérvármegye Szabályrendeleteinek Gyűjteménye (1918.) II. A díjnok

Nem is olyan régen, szűk egy évszázada még ismert volt a díjnok státusa a közhivatalokban. A szabályrendelet összeállításának idején mintegy 5000 ilyen kisember megélhetését adta ez a munka. A hivatali kékgallérosoknál, a szolgaszemélyzetnél egy fokkal előkelőbb, a hivatalnoknál pedig alábbsorolt egzisztencia volt ez, amolyan képzett írnoki pozíció, amit később az irodai gépíró váltott fel.

 

Mint az az alábbi szabályrendeletből kitűnik, többségüket egyszerű másolásra (sokszorosításra) használták, az alkalmasabbakat pedig kevésbé igényes irodai munkára.

 

A díjnok első említését az Arcanum Tudásbázisban, a reformkor kishírei  kapcsán találtam. Így csak sejthetem, de nem tudhatom, hogy régi intézményről van szó.

 

Hazai ‘s Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)1835-09-16 / 23. szám

 

Kövér György így  ábrázolja ezt a társadalmi rangot:

 

Rangok szintje 1829-1916:

 

1829 1844 1856 1869 1889 1916
Felséges
Fenséges
Fôméltóságú 1
Nagyméltóságú 1 1 1 3 1
Méltóságos 3 7 3
Nagyságos 1 5 5 2 2 1
Tekintetes 1 5 5 5 5 3
Nemzetes 1 1 1 1
Vitéz 1 1 1 1 1
Tisztelt Úr 1
Összesen 4 134 124 134 204 9

 

A reformkortól ,nemzetes’-ként szereplô írnok, – némi átmeneti bizonytalankodás után (1869: írnok úr) – 1916-ra, a nemzetes általános kiszorulásával ,tekintetessé’ rukkolt elô. A díjnok maga csak 1856-ban bukkant elô a lajstromban, de akkor ô is ,nemzetes’-ként, 1869 után azonban mindvégig ,,díjnok úr” maradt.”

 

Magyarán: Olyan ember, akinek már van valamilyen rangja-valahol alul. (FÁ)

Később így szerepel:

 

Annál szembeötlôbb, ahogy az alsó határvonal szinte demonstratív meghúzására sor került. A történeti-jogi értelemben vett rendeknél még egyértelmûen a felfelé húzó hatás érvényesült, hiszen a köznemes is a ,tekintetes’ klasszisba tornázta fel magát. A bürokratikus intézmények esetében azonban az ,,alsó-középosztály” markáns leválasztása történt meg: elôször csak a kisebb hivatalok tisztviselôinek elég drasztikus leszakításával. Ha valóban csupán a társadalmi csoportok felértékelôdésérôl avagy a nyelvi formák leértékelôdésérôl lett volna szó, ilyen ellentétes irányú belsô mozgás aligha fordulhatott volna elô. Gondoljuk csak el, a díjnoknak – hivatalánál fogva – csak a ,tisztelt úr’ jár, ha azonban származására tekintettel nemesember, személyénel fogva a ,tekintetes’ cím dukál neki.”

 

 

Eleinte döntően közhivatalok, bíróságok, később rendőrség, postaszolgálatok is vettek ilyen beosztásba alkalmi munkaerőt. Első jogi szabályozására 1897-ben került sor. Ebben bizonyos korlátokkal már egészségbiztosításra és nyugdíjra is jogosultak lettek. Mégis, a többség számára ez a hivatalnoklét első, legalább egyéves előszobája volt, kissé a mai bírósági fogalmazói munkához foghatóan.

Az idők folyamán kiterjedt e kör alkalmazása, különösen a Trianon utáni Magyarországon, ahol az elvesztett területekről idemenekülők, és a háború sérültjei egy részének jelentett szerény megélhetést. (A sebesülés és egyéb háború érdemek előnyben részesítése az 1919 utáni díjnoki álláshirdetések visszatérő eleme, közvetett szociálpolitikai intézkedés.)

 

8 Órai Ujság, 1923. június (9. évfolyam, 122-145. szám)1923-06-15 / 133. szám kishíre

 

Ha az Arcanum Tudásbázis keresőjének találati számát tekintem, a díjnok az 1880-1945 közötti időszakban volt elterjedt státus. Ezt a képet árnyalja, hogy az adatbázis 1900 előttről sokkal kevesebb anyagot tartalmaz. Mégis, tendenciák mutatására alkalmas.

 

Nem sikerült kiderítenem, mikor tűnt el végleg a díjnoki munkakör. Feltevésem szerint 1945 után.

 

***

 

A közölt szabályrendelet egy finomsága a jóváhagyó záradék a szöveg végén. A díjnokokra vonatkozó állami jogszabályt a vármegye „tesreszabta”, mert erre az autonómiája miatt ekkor még joga volt. A vármegye törvényhatósági bizottsága (nagyjából a megyei közgyűlés) elfogadta a rendeletet, majd azt végleges jóváhagyásra – jogi kontroll céljából- a Belügyminisztériumba felterjesztette. Az elfogadással vált jogszabállyá a döntés.

 

Érdekes lenne tudni, hogy ez az alacsonyabb rendű szabályozásoknál hogyan működött.

 

***

 

 

SZABÁLYRENDELET

a díjnokok szolgálati viszonyainak és illetményeinek rendezéséről.

 

  1. §.

 

A vármegyénél rendszeresített díjnoki állások száma 4. Ezek közül 2 a központi közigazgatásnál,
2 az árvaszéknél van rendszeresítve.

 

2.§

 

A vármegye  törvényhatóságánál úgy a központban, valamint a járásokban szabályrendeletileg  rendszeresitett dijnokokat az alispán nevezi ki. A díjnokok szolgálati beosztása és elbocsátása kérdésében az alispán  intézkedik.

 

 

A díjnokok rendszerint a másolást (kiadmányok tisztázását) végzik, de kezelési teendőkkel is meg­bizhatók, ha erre képesek. A dijnokok a reájuk bízott teendők ellátásánál a legnagyobb gondossággal és figyelemmel tartoznak eljárni es az elő­irt hivatalos órákat pontosan betartani. Azt a dijnokot, aki kötelességeit ismételt megintés után is hanyagul teljesíti vagy a hivatal érdekét sértő magaviseletet tanusít, az alispán felebbezés kizárá­sával 10 koronáig terjedhető s a vármegyei tiszti nyugdíj alap javára eső rendbírsággal büntetheti és ezenfelül. az 5. §-ban szabályozott előléptetésből meghatározott időre kizárhatja. Súlyosabb beszámitású szolgálati vétség (ugy a hivatalos titok megszegése, az engedelmesség megtagadása, rendbírságolás után ismétlődő hanyagság stb.) esetén az alispán az illető dijnokot a szolgálatból azonnal elbocsáthatja. Az elbocsátott díjnok elveszti a ked­vezményekre (8. §). való összes igényeit.

 

  1. §

 

Napidíj csak a tényleges működés után jár, kivéve a megengedett kimaradás (13 és 14 §.) eseteit. Igazolt betegség esetén azonban az 1907. XIX. t.-c. 10 §-a rendelkezésére való figyelemmel illetményeik részükre a betegség kezdetétől számított 20- héten át kijárnak.

 

  1. §.

 

A rendszeresített állásokra alkalmazott díjnokok mindig az alantas kimutatásban kitüntetett leg­kisebb napidíjjal, mint kezdő illetménnyel alkalmaz­tatnak, a magasabb összegű napidíjak élvezetébe pe­dig a kimutatásban jelzett szolgálati idő betöltésével lépnek elő, kivéve a 3. §-ban említett kizárás esetét. Az előléptetésnél csak a megszakítás nélküli szol­gálati idő vehető tekintetbe. Az előléptetés, illetőleg a magasabb összegű napidíj folyósítása iránt ezen az alapon az alispán intézkedik.

 

  1. §

 

A dijnokok szolgálati idejének és a napidíj fokozatok ban történő változásoknak nyilvántartása céljából az alispán felügyelete alatt a vármegyei segédhivatali  főnök a dijnokokról törzskönyvet vezet.

 

A törzskönyvben minden egyes díjnok részére külön lapot kell nyitni, melyben az illető neve,

kora, vallása és családi állapota, végzett tanulmá­nyai, a szolgálatba lépés előtt, esetleg  más állami, törvényhatósági hivatalnál, vagy magán  egyesüle­tek és vállalatoknál eltöltött szolgálati idő hiteles okmányok alapján bevezettetik.

 

Ugyancsak a törzskönyvben külön rovatokba kell bejegyezni a kinevezés, felfogadás és a  szol­gálat megkezdésének napját, a fogadalom letéte­lének idejét, a napidíj nagyságát, az esetleg kirótt rendbírságot, az előléptetésből történt kizárás tényét és időtartamát, végül a szolgálat megszűnésének módját és az ezekre vonatkozó hivatalos iratok iktató számát.

 

  1. §.

 

A díjnokok szolgálatuk megkezdése előtt az alispán, vagy megbízottja kezeihez a következő fogadalmat teszik le:

 

Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a ki­rályhoz hű leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, díjnoki alkalmaztatásommal járó kötelességeimet lelkiisme­retes pontossággal teljesítem és a hivatali titkot megőrzöm.

 

A fogadalom letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A díjnok szolgálati ideje attól a naptól kezdve számíttatik, amikor a fogadalom letétele után szolgálatát tényleg megkezdette.

 

8.§

 

Az egy évi jó szolgálat után alkalmazásban maradt díjnokok a következő kedvezményekben részesülnek

 

  1. a törvényhatóságnál levő állások betöltésénél egyenlő minősítés és az 1873 évi II. t.-c. kor­látozásai mellett oly pályázókkal szemben, kik törvényhatósági szolgálatban nem állanak, elsőbbségük van.
  2. Igazolt betegség esetén a 4. -ban megállapított 20 hét leteltével napidíjuk beszüntetendő ugyan, de a szolgálatból csak akkor bocsátandók el, ha további három hónapon belül szolgálattételre nem jelentkeznek.
  3. Nyugalomban való ellátásra, melyre szóló igényüket a vármegyei tisztviselők segéd-, kezelő-és szolgaszemélyzet nyugdíjazásáról szóló vár­megyei szabályrendelet X-ik fejezete szabályozza.

 

Olyan díjnok, ki az államtól vagy pedig ezen vagy más törvényhatóságtól nyugdijat élvez, sem saját maga, sem özvegye, vagy árvája részére a díjnoki alkalmazás alapján sem ellátásra, sem te­metési járulékra igényt nem tarthat.

 

 

9.§

 

A 8. §-ban tárgyalt kedvezményekre igényt szerzett dijnok erről az alispántól a következő „Értesítést” kapja :

Értesités

 

  1. N. született … évben …községben   … vármegyénél …     év

…        hó        … napjától, mint díjnok alkalmazásban van, s ezen idő alatt szorgalma és al­kalmazhatósága által megszerezte a vármegyénél alkalmazott dijnokok viszonyairól alkotott szabály­rendeletben biztosított kedvezményekre való igényt.

 

A 8. §. utolsó bekezdésének rendelkezése alá tartozó esetekben a dijnoknak adandó értesítésben ki kell azt is tüntetni, hogy az illető díjnok sem saját maga, sem özvegye, vagy árvája részére a díjnoki alkalmazás után semmiféle ellátásra sem tarthat igényt.

10.§.

 

Azok a díjnokok, akik az első egy évi szolgálat (próba szolgálat) alatt nem feleltek meg, a szol­gálatból legkésőbb az  egy év elteltével elbocsátandók.

 

A kedvezményre nem jogosult díjnokokkal szemben, ha elbocsátásuk nem saját hibájukból történik, 14 napi felmondás alkalmazandó.

 

A 8. §-ban irt kedvezményekre jogositó értesitéssel ellátott díjnok elbocsátása, ha nem saját hi­bájából történik – egy havi felmondáshoz van kötve és csak alapos okból történhetik.

 

11.§.

 

Értesítéssel ellátott és a tényleges szolgálatban álló díjnokok özvegyei és özvegy nem létében a szabályszerű koron alul levő gyermekek 120 korona egyszersmindenkorra szóló temetési járulé­kot kapnak, melynek igényelhetésére és folyósítására nézve egyebekben a temetési járulékokról. szóló vármegyei szabályrendelet rendelkezései irányadók.

 

  1. §.

 

Az elbocsájtást kimondó alispáni határozat a díjnokkal minden esetben közlendő.

Az elbocsátást kimondó, ugy szintén az elő­léptetésre vonatkozó (5. §.) alispáni határozat a törvényes határidőn belül a 1876. VI. t -c. 58. §-a,c pontja alapján a közigazgatási bizottsághoz fellebezhető. A közigazgatási bizottság határozata végérvényes.

 

13.§.

 

A katonai fegyvergyakorlatra behívott kedvezményekre feljogosított díjnokot napi díja élve­zetében az alispán, hogy ha a  szolgálati viszonyok megengedik, legfeljebb 5 hétig terjedő időre meg- hagyhatja.

 

A fegyvergyakorlatra behívott díjnok helye annak részére a gyakorlati idő lejártáig fenntar­tandó, illetőleg csak ideiglenesen tölthető be.

 

14.§.

 

A kedvezményre jogosító értesítéssel ellátott díjnokoknak jogosított az alispán, hogyha azt a szolgálati viszonyok megengedik, évenkint leg­feljebb 4 heti szabadságidőt engedélyezni. Sürgős szükség esetén a szabadságon levő díjnok szolgá­latra visszahívható.

 

15.§.
Átmeneti Intézkedések.

 

A szabályrendelet életbe lépése idején alkal­mazásban levő díjnokokat az 5. §-ban megállapított napidíj fokozatokba a vármegyénél eltöltött szol­gálati idejük alapján az alispán osztja be. Azok a díjnokok, akik ez idő szerint esetleg magasabb napidijakat élveznek mint a milyenre ezen első be­osztás szerint igényt tarthatnának, a magasabb napi dij élvezetében meghagyatnak.

 

Azoktól a jelenleg alkalmazásban levő díjno­koktól, akik eddig fogadalmat nem tettek, az alis­pán vagy helyettese a fogadalmat a 7. §-ban előírt módon haladéktalanul kiveszi.

 

A szabályrendelet összes rendelkezései az alábbi kivétellel csakis a költségvetésileg rendszeresített állásokra alkalmazott díjnokokra vonatkozólag bírnak érvénnyel ; a rendszeresített lét­számon felül valamely okból (pl. munkatorlódás miatt) ideiglenesen felfogadott vagy jövőben fel­fogadható díjnokokra nem alkalmazhatók.

 

  1. §. utolsó bekezdésének rendelkezése vala­mennyi díjnokra (a rendszeresített létszámon felül ideiglenesen felfogadott díjnokokra is) érvényes.

 

13 330-1909 szám.

. Ezen szabályrendeletet Fejérvármegye törvény­hatósági bizottsága 1910 február ‘7-én tartott ren­des közgyűlésében tárgyalta és elfogadta.

 

Szüts Jenő s k.

Fejérvármegye alispánja.

 

Szám: 168022/II. a. 910

  1. kir. belügyminister.

 

Jóváhagyom.

Budapest, 1911 február hó 22-én.

A minister meghagyásából:

 

Rakovszky

ministeri tanácsos.

 

 

Férfi díjnok
napidija
            Nő díjnok

            napidíja

a
székes-
fehérvári
IV.
a móri és

váli VI.           

a

székes- fehérvári

IV

a móri és váli VI.
az adonyi és

sárbogárdi

VII.

az adonyi
és
sárbogárdi
VII.
lakáspénzosztályhoz sorozott állomáshelyeken
Az egyévi próbaszolgálat tartama alatt

Értesítés” kiadásáig Az Értesítés kiadóénak napjától kezdve a díjnoki alkalmazás 5 évéig

 

A díjnoki alkalmazás        5 évétől a 10 évéig

A díjnoki alkalmazás 10 évétől a 15 évéig

 

A díjnoki alkalmazás 15 évétől a 20- évéig

A díjnoki • alkalmazás 20 évétől kezdve

2 K 10 f.

2 K 50 f.

 

 

3 K

3 K 50 f.

 

4 K

4 K 50 f.

2 K 10 f.

2 K 50 f.

 

 

3 K

3 K 40 f.

 

3 K 70 f.

4 K

2 K 10 f.

2 K 50 f.

 

 

3 K

3 K 40 f.

 

3 K 70 f.

4 K

2 K 10 f.

2 K 50 f.

 

 

2 K80 f.

3 K .10 f.

 

3 K 40 f.

3 K 70 f.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Fejérvármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye – 1918. I. rész : forrásközlés

 

 

Források:

 

– Fejérvármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye, Velence, helytörténet, Velencei-tó, Fejér megye, Csitári és Társa, Szüts Jenő

-Arcanum Tudásbázis

Kövér György  : Ranglétra és középosztályosodás a reformkortól az elsô világháborúig



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, Adatok, Statisztika, Székesfehérvár, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: