A tó vízszintje 2021.augusztus 8-án, az agárdi vízmércénél 83 cm volt. A víz kissé büdös, túlvagyunk egy halpusztuláson, pang az idegenforgalom. A történetbe belekeveredik a politika: eleinte nagy garral megoldást ígért (valamikor) aztán elsunnyog (egyelőre), mert csak a becsült költségek… Bővebben ›
Galambos Mihályné, Zsuzsa, kutatótársam egészen egzotikus munkával ajándékozott meg pár hete. A „Velencei-tavi üdülőtáj általános rendezési terve, városépítési koncepció” (1976.) közel háromszáz oldalas prezentációs kötetével, meglehetős méretben, felette igényes formában. Ha érdekel, ezentúl megismerheted, kutathatod. A terv előzményei: A tókörnyék… Bővebben ›
Miből van az Otthon? Pár napja, egy egyébként boldogtalan hírt kommentálva írtam le, otthon vagyok Velencén. Azóta azon gondolkodom, mi az! Akkor lennék otthon, ha van telkem, rajta házam, a házamban szoba, abban kis sarok, benne szék, asztal, rajta… Bővebben ›
Hónapok óta már előttem van két fotó, valahonnan a XX. századból. Mesélek róluk egy keveset, ha érdekel. Az első az 1930-as évekből származik. Tóth Lászlóné Zsuzsa néni hagyta rám pár évvel ezelőtt. A Tóth házaspár 1938-ban Édesapját, Tóth Józsefet és… Bővebben ›
Pár napja elhunyt Meszleny Ignác, Náci bácsi. Róla szól ez a bejegyzés. Nekrológféle, de nem csak az. Náci bácsi ugyanis jelenség volt, mégpedig történelmi, kertészeti és emberi jelenség, és ez előbbi kettő is szót érdemel. Meszleny Ignác 1925-ben született. A… Bővebben ›
egy hete már a rigóim hangját hallgatom. Megszoktam, hogy figyeljek rájuk. Megéri, nekem elhiheted! Egy bő hete tehát ismét énekelnek, meg az örvösgalamb és mások. Kiürült az etető, alig fogynak a magvak. Hajdinakenyeret lehet kapni a boltban. Újdonság. Szép! Ma… Bővebben ›
Hatásvadásznak tűnhet a cím, de így pontos. Egy 174 éves újdonsággal szolgálhatok: Velence a szerencsejátéknak köszönheti egykori toronyóráját! Szerző: Kárpáti Miklós A római katolikus templom épülete 1830-ra készült el, január 18-án szentelték fel, de felszereltsége bizony messze volt a teljestől…. Bővebben ›
Zsuzsa néni –ahogy megismertem- világító kék szemű, élő öregasszony volt, nagyjából nyolcvanhét évesen. Tett róla, hogy elbűvölő legyen. Történeteket mondott azoknak, akiket érdekelt. Látszólag mindig a múltról. Igazából meg a múltról és magából –egy keveset, amennyit némi figyelemmel érteni lehetett…. Bővebben ›
Hazafelé tartottunk Anyával. A gyerekkoráról beszélt. Decemberi gyerek, ahogy nagyobbik nagyfiam is. A decemberi gyerekek a karácsonyfa alá születnek. Akkor is, ha késnek egy kicsit. Vallásost és vallástalant megtalál a várakozás és megszületés története. Édesanyám 1941. decemberében született Debrecenben. Nagyapa… Bővebben ›
Talán tíz maradt meg mára azokból a házakból, amik nem is olyan régen Velence képét adták. Halászházak, parasztházak. Az úri építmények kisebbsége mellett a sokaké. Valamikori földiké. A parasztház a tó környékén nem túl bonyolult valami. Egymás mellé rakott szobák… Bővebben ›
