Féligazságok a Velencei-tó körül

Egyikünk sem tudja a tuttit. Én sem. Véleményem van, amit kimondok. Te -ha kedved van- olvasd el! Legyen véleményed Neked is!

A Telexben ma egy beszélgetés jelent meg, egyebek között a következő állítással:

forrás: Telex

5. Jól van a Velencei-tó

Lukács Balázs szerint nem kell megmenteni a Velencei-tavat, mert ez egy szikes tó. Része a természetes működésének, hogy ennyire kevés víz van benne, mint most. Ha nem lennének víztározók, valószínűleg gyakrabban fordulnának elő hasonlóan alacsony vízszintek, de teljesen sosem száradt volna ki. A Velencei-tó a legtöbb szikes tóhoz képest nagyobbnak számít, ezért ritkábban szárad ki. A kiszáradás valójában a tóra ráépülő szolgáltatások miatt okoz gazdasági-társadalmi problémákat. „A Velencei-tó köszöni szépen, jól van, az ökoszisztémájának időnként szüksége is van alacsonyabb vízszintekre.”

***

A beszélgetés többségéhez nem szólnék hozzá, nem értek hozzá, biztos jobban tudják.

Két határozott megjegyzésem azonban van:

„Szikes tó” 1

Velencei-tó évezredes folyamatok mentén lett ilyen. Valamikori mérete nemcsak a rajzokon, fennmaradt térképeken mérhető. Egy Velencétől Várpalotáig, Abáig; északon a Vértesig tartó bonyolult mocsár és vízügyi rendszer része volt, mely felszín feletti és alatti áramlásaival is táplálta a tavat. Ennek komoly szakirodalma van.Ez a bonyolult rendszer részben tudatos emberi beavatkozás (a mocsarak lecsapolása) , részben az éghajlatváltozás révén nagyjából megszűnt. A tó ebben az évezredes szövetségben végül magára maradt.Nem az, ami akár pár száz éve volt. Pontosan olyan, mint számos társunk a gorillától az óriás cédrusig. Elloptuk az életterét!!!! (A hivatkozott “szakértők” felesleges, személyeskedő megítélését most ünnepélyesen kitörlöm.Tensiomint veszek be, és tárgyilagosnak próbálok látszani. Engem minősítene minden más. Megöregedtem, a nagykést is visszatettem a helyére. Újraköszörülöm a hegyét. Egyelőre csak az öreg tölgy vágódeszka szenvedett némi maradandó kárt.)

„Szikes tó” 2

A „szikes tó” a hetvenes évektől további műszaki beavatkozások révén jórészt elvesztette környezeti beágyazottsága jelentős, maradék részét is. Partjait kikövezték, mint akkoriban oly sok üdülőtavat. Helyette a hetvenes években nagyon modernnek számító éghajlati és hidraulikai modellezéssel puffervíz-tavakat létesítettek. Gyakorlatilag akkor korszerű víztározó lett!

A bökkenő, hogy 50 éve az akkori mérnöki tudás és technológia kevés volt még az éghajlat hosszú távú modellezésére. Senki sem számolhatott azzal, hogy az éghajlat ilyen mértékű, és a magam hite szerint nagyon is tartós- változásba kezd.

Hogy azt a keveset is elherdáltuk, amit felépítettünk? Igen! De ha háromszor akkora tárolókat építettünk volna is, és még ha a szakpolitika gondos lett volna is, és előrelát -bár egyik sem volt- az sem lett volna elegendő teljesítmény a  ténylegesen és rendszeresen lehulló csapadék nélküli a valamikor magától értetődő komfortra. Maradt az elhallgatás, a tudatlan hazudozás. “Negyven milliárd” -röhej!

Tehát:

-Nem, a Velencei-tó geológiai értelemben már réges-régen nem szikes tó!

Nem ez az állapot nem természetes, (hanem mesterséges) mert maga a tó sem az már, nagyjából 50-200 éve. Fokozatosan lett mássá.

***

Egyetlen dolog van, amiben egyetértek a két ifjú, jóképű (de irigylem) nagyon “okos” (ezt meg nagyon nem irigylem) megmondóemberrel: Jóval alázatosabb, spórolósabb idők jönnek. Akár tetszik, akár nem. Tessék tudomásul venni, alázatosabbnak kell lennünk, és ezzel tisztelni a tavunkat! Mint öregjeinket! Újra és újra: tanulnunk kell! És ez nagyon komoly!

***

PS: Talán Illene gyakrabban hozzászólnom szerelmünk ügyéhez, a tóhoz. Csakhogy 2021 óta semmiféle érdemi, szakmai minőségű gondolatot nem látok körülötte. (Na jó, a tisztított szennyvíz kicsit segít, de messze nem eleget) Az okoskodás bőszít. Huhogni nem szeretek. Negyvenmilliárd-típusú, optimista hazugsághoz sincs kedvem arcot adni. (Ez a dicsőség maradjon a Narancsos Nagybajszúé) A reális kompetenciám, hogy néha írok az általam gondolt józan ész nevében, itatom a a madarakat, és senyvedő fáim. Feleim, tőlem ennyi tellik.

Segítsetek! Akad egy kis lavór víz Nálatok, a fáknak, madaraknak?

•  •  •

Kapcsolódó bejegyzések

Felejtés – megjegyzések a Velencei-tó vízszintje körül kialakult vitához – A tó vízszintjének, huszadik századi átalakításának és a tározórendszer korlátainak korábbi értelmezése.

A Velencei-tó és környezete ma ismert formájáról – forrásközlés – Az 1976-os rendezési koncepció és a tópart átalakításának dokumentációja.

„Velentzei Tó Székes Fehérvármegyében” (1817) – nyomozás és forrásközlés – Korai tóleírás, amely a történeti vízrajzhoz és a lecsapolási elképzelésekhez ad forrást.

Fürdető – A velencei partszakaszok, feltöltések és kövezett partfalak helytörténeti változásainak bemutatása.

Irodalomjegyzék és háttérforrások

Telex: Aszály, vízhelyzet, Duna, Velencei-tó – Lukács Balázs és Szijártó Márk beszélgetése (2026. augusztus 6.)

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Tógazdálkodás – Balaton, Velencei-tó

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Pátkai-tározó

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Zámolyi-tározó

Sédi Károly: A Velencei-tó vízrajza. Vízügyi Közlemények, 1936, 18. évfolyam

HungaroMet: Hőmérséklet- és csapadéktrendek – megfigyelt hazai változások

HungaroMet: Csapadékszélsőségek változása

English extract

The article contributes to the public and professional debate surrounding the exceptionally low water level of Lake Velence in 2026. It challenges a claim quoted from a Telex interview that the lake, as a saline shallow lake, does not need to be “saved” because periods of low water are part of its natural functioning. In a personal, polemical essay, the author argues that present-day Lake Velence is no longer a purely natural saline lake, but a system reshaped by long-term landscape change and, especially, twentieth-century engineering interventions, shoreline reinforcement and reservoir construction. The text highlights the disappearance of the former wetland network, the role of the water-storage system, and the lasting effects of climate change and insufficient precipitation. Its main conclusion is that today’s condition cannot be treated simply as a natural cycle; adaptation, restraint and recognition of the lake’s altered hydrological character are required.



Kategóriák:1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, Agárd, Gárdony, Pákozd, Pátka, Sukoró, Velence, Velencei tó, XX. század, Zámoly

Hozzászólás