Velence a Magyar Néprajzi Múzeumban IV. Schmidt Tibold fotói (1910.)- 1.rész, Halászat

A Magyar Néprajzi Múzeum Velencével foglalkozó gyűjtései közül az első, általam ismert fotók Schmidt Tibold nevéhez köthetők.

(Ludmann Ágota kiegészítő információival)

Ennek körülményeiről a gyűjteményt ismertető Fogarasi Klára így írt:

A gyűjtemény gyarapodásához nagyban hozzájárult, hogy 1910-ben a Magyar  Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya[1] tisztviselői személyzete, belső és külső munkatársai (Sebestyén Gyula, Solymossy Sándor, Belulenszkó Sándor, Győrffy István, Ernyey József, Sztripszky Haldor, Schmidt Tibold, Divald Kornél, Garay Ákos, Kovách Aladár) s a néprajz vidéki művelői országos gyűjtésre indultak.”

A fennmaradt anyagokból Velencére vonatkozóan 13 fotót publikált a múzeum, mind Schmidt Tibold nevéhez kötődött. 8 fotó a halászathoz, 5 a paraszti életmódhoz általában.

Először is: Ki az a Schmidt Tibold? Múzeumi érdeklődésemre kiderült, nincs a múzeumban életrajza, sem fotó a személyéről.  Másutt sem. Az Arcanum és Hungaricana -gyűjteményekben pár kósza adat lelhető fel róla. A következtetés-halmaz eredménye:

Feltehető, hogy 1888-89 körül születhetett, egy 1916-os forrás szerint, Brassóban.  Mindenesetre 1906-ban, Erdélyben, a Hunyad megyei Szászvárosban volt hetedikes gimnazista a Református Kun-Kollégiumban. 1913-ban cikket közölt a Budapesti Hírlapban[2]  egy sajátos hagyományról az általam sejtett szülőföldjén.

Más utalásokból kivehető, hogy a nála sokkal jelentősebb néprajzos szerepet vitt Győrffy István barátja, kutatótársa volt. Feltehetően 1910 körül lett az akkor még Néprajzi Gyűjtemény munkatársa, gyakornoki státusban, majd 1915-ben léptették elő „fizetéstelen segédőrré”. Na ja, akkor sem lehetett könnyű néprajzosnak lenni! 1916-ban bevonult, 1916. szeptemberében az 1. AK mozgó hírszerző csoportját vezette másokkal[3]-bármit jelentsen is ez. 1919-ben visszatért a háborúból és 1919-ben kinevezték (visszavették) „múzeumi segédőrnek”. Magyarország tiszti cím és névtára ekkor a dr-titulust használta a neve mellett. 1921-ben viszont már az özvegye adományozott a múzeumnak Bata Timea, a múzeum jelenlegi kurátorának tájékoztatása szerint. Vélhető tehát, hogy Schmidt Tibold viszonylag rövid életet él, és legkésőbb 1921-ben számomra ismeretlen körülmények között elhunyt. Ez indokolhatja a szerény információkat róla.

Pár  hónappal a bejegyzés megjelenése után Ludmann Ágota hívta fel a figyelmem a Néprajzi Értesítő kicsit bővebb információjára

“A másik nagy könyvbevételezés egy olyan hagyaték, amelyről bizonyára szívesen lemondott volna a Néprajzi Múzeum könyvtára. 1910-ben került díjas gyakornoknak Schmidt Tibolt (? -1921. április 15.) tanárjelölt a Néprajzi Múzeumba. A románul jól tudó fiatalember erdélyi gyűjtőutakon vett részt, és éppen csak megkezdte néprajzos pályafutását, amikor 1914-ben behívták katonának, s a romániai fronton tolmácsként szolgált. Leszerelése után, 1918-ban vette át a könyvtár kezelését (egyszersmind a Magyar Néprajzi Társaság könyvtárnoka is lett). 1921-ben elhunyt, s személyében egy ígéretes néprajzos munkatársat veszített el a Néprajzi Múzeum.

Legfőbb vagyona könyvtára volt, s talán özvegyén kívánt a múzeum vezetése segíteni azzal, hogy könyvhagyatékát megvásárolták. A 243 könyvért ötezer koronát fizetett a múzeum (ltsz.: 6.623-6.865). S azt mondhatjuk, bármi is volt a hagyaték megvásárlásának indoka, megérte. A könyvhagyaték jelzi, hogy egy lelkes fiatal kutató saját korában milyen szakkönyveket tartott érdemesnek elhelyezni saját „jövendő” könyvtárában a történelem, a mitológia, a meseirodalom vagy a nyelvészet témaköréből. (Szerény anyagi eszközökből körülbelül a 20. század első két évtizedének irodalmát tudta megvásárolni.) Ugyanakkor a hagyatékból kitűnik az is, hogy Schmidt Tibolt az erdélyi és a román területek kutatására készült fel – talán származása is ide kötötte -; hézagpótló munkákat hagyott hátra könyvtárában az erdélyi és a román etnikai irodalom, valamint e terület helyismereti anyagában is. Könyvhagyatékának fele román nyelvű. Ennyi román nyelven megjelent szakirodalmat eddig összesen nem szereztek be a könyvtár számára, s 1945-ig nem is került be még egyszer ennyi román nyelvű irodalom, mert a romániai könyvtermés hivatalos vásárlásának gátat vetett a trianoni határok nyomtatványbehozatali és postai korlátozása. A hagyaték tartalmán kívül könyveinek kezelésében is egy fiatal, könyvtárosszívű kutató megható könyvszeretetét fedezhetjük fel könyveinek otthoni kezelésében: szinte kivétel nélkül saját kezű tulajdonosi bejegyzéssel látta el könyveit.

Schmidt Tibolt pontos életkorát nem sikerült felderíteni, csak azt tudjuk, hogy fiatalon hunyt el, maradandó munkássággal nem járulhatott hozzá a néprajztudományhoz. Az általa gyűjtött tárgyakon kívül néhány könyvrecenzió, egy tanulmánya, a háború előtt megkezdett román népköltészeti kutatási témájának első publikációja  és a párizsi békedelegáció számára készített térképe  tartotta fenn nevét. Egy műve viszont abban a figyelemben részesült, hogy a szocialista korszakban „zárolt” könyvvé minősítették.”

(Köszönöm, Ágota!)

***

Schmidt tehát a múzeum által szervezett gyűjtőkörút részeként került Velencére. Kicsi az esélye, hogy a hely maga ismerős lett volna neki, viszont a fentebb hivatkozott, Fogarasi Klára-féle szöveg arra utal, külső (helyi)  segítséget is kaphattak a munkájukhoz. Talán emiatt volt lehetséges, hogy sejthetően rövid itt tartózkodása során pont egy tóbíró és egy befolyásos paraszt portájára vetődött el.

Ez a bejegyzés most a halászati szálat bogozgatja. Ebben a fotózott valamikori tóbíró, Nagy György (1851-1926) leszármazottjai, Nagy Károly, és Szekrényesiné Nagy Valéria voltak  segítségemre. Annyi információt kaptam, ami kiváló alap lesz a Nagy-familia alaposabb történetéhez is.

Az első kép Nagy György tóbírót és nagycsaládját mutatja.

Nagy György és családja a tóbíró-ház udvarán  (1910. forrás: MNM) A kép eredeti címe: „A tóbíró és családja”,  katalógusszáma: NM F 11869  A képen a tóbíró-ház akkori állapota látszik. Ez mára úgy változott, hogy a ház közepére előszobát építettek az ’50-es években, továbbá a valamikori jegespince elé kisebb házacska került. Egyebekben a ház szerkezete változatlan.

A képen látható alakok: Nagy György, felesége, Nagy Györgyné, Galambos Éva (1856-1940) (- a forrásfotón az ülő alakok közül balról harmadik) lányai, unokái. A fotó tudott vagy vélt résztvevőinek azonosítása jelenleg zajlik, és a Nagy familiáról szóló bejegyzésben, interjú formájában publikálom.

A ház mai képe(i).  (A fotózás mai szöge már nem lehet ugyanaz, mert a fotózás akkori pontjára garázst építettek, valamint részben növényzet borítja) A bejárat elé szélfogó került, a pincelejáró elé kis házikó. Nagy Károly elmondása szerint viszont belül ugyanaz az ajtó takarja a pincét, mint hajdanán.

 

A második kép valószínűleg  Nagy György egyik lányát mutatja, valószínűleg Nagy Annát (1892-1984) 18 éves korában.

A kép címe: Magyar leány ‘városiban’ (városi ruhában) katalóguszáma: NM F 11870 forrás: MNM

A harmadik kép egy tóparti, elsősorban tárolásra használt épületet mutat, csónakokkal és varsákkal. A kép eredeti címe félrevezető, az amúgy többnyire szegény halászok ennél valamivel jobb körülmények között laktak.

A kép érdekessége, hogy jól megfigyelhető rajta a halász/pákászcsónak jellegzetes alakja. Erről korábban hosszasabban írtam.

A kép címe: Halászház és ‘hajók’ (csónakok) varsákkal, katalógusszáma: NM F 11871, forrás: MNM

A negyedik kép elég rossz minőségben maradt meg, és a szárnyas varsát mutatja meg kifeszített állapotban.  Mivel nehezen kivehető, alább mutatom majd Herman Ottó rajzát a varsáról. [4]. A képen a tóbíró mellett fia, Nagy Károly látszik, kalapocskában.

A kép más érdekességeket is mutat. A képen jobb oldalon egy  masszívabb, gazdagabb (cseréptető borítja) ház sarka látszik, közvetlenül a tóparton. Ilyen háznak ma már nyoma sincs. Ismerősök emlékei, valamint a légifotók azonban három házat is mutatnak, amik közül volt, ami az ötvenes évekig megfelelhetett ennek a leírásnak.

Herman Ottó 1887-es rajza a szárnyas varsáról

Nagy Károly szerint az épület valaha talán Szűcséké-é volt.  A ház azért lóg ki a sorból, mert-mint az később, a nagyháló bemutatásánál látszani fog- méretében felülmúlja a tóbírói házat, és mégis, az alszegen, a szegényebbek, jórészt halászok lakóhelyén volt megtalálható, közvetlenül a tóparton, miközben a jobbmódú parasztok a vízbiztosabb Főszeg felé építettek inkább.

A kép címe: Szárnyas varsa, katalógusszáma: NM F 11872, forrás: MNM

(A korábban írt nagy ház vélelmezett helye az 1884-es kataszteri térképen forrás: Mapire)

 Az ötödik kép a nagy húzóhálót mutatja, szárítón, ugyanazon nagy ház mentén, háttérben a tóval. A húzóháló nehéz darab, nemigen vitték messze a víztől. Használatát Keszi Kovács László filmezte le 40 évvel később.

A kép címe: „Húzóháló”,   katalógusszáma: NM F 11873, forrás: MNM

 

Előtérben Nagy György látszik a család egy részével és két új szereplővel: mellette egy azonosítatlan hölggyel, tőlük jobbra egy tagbaszakadt emberrel.  A nagy húzóháló nehéz dolog, ilyet szárítóállványon, a víz mellett tartottak (erre az ötvenes évekbeli illusztráció lesz példa), vagy közvetlen mellette valahol, mint ezen a képen.

A kép egyik érdekessége a csónakban ülő páros, akik kirívóan polgári ruhában ülnek ott. Fiatal férfi és egy hölgy képe látszik a kinagyított részleten. Szeretném azt gondolni, hogy a férfi a gyűjtő, de ennek a vágyamon kívül alig van alapja.  Lehetnek aztán azok, akik a múzeum támogatójaként a fotózás alanyait szervezték. Egyvalamit biztosnak vélek: nem véletlenül keveredtek a képre!

A következő kép Nagy Györgyöt ábrázolja szigonyokkal és varsákkal. A képhez Karcsi barátomnak mindjárt két észrevétele volt. Felmenője testtartásában a sajátját vélte felfedezni, másrészt elmondta, a padlásukon pár gyönyörű, nyílegyenes rudat őriz olyanokból, ami őse kezében látható.

Nagy Károly egy következő bejegyzésben nyilatkozik majd a varsák és az ötágú szigony velencei sajátosságáról.

A kép címe: „A tóbíró varsákkal és szigonyokkal”, katalógusszáma: NM F 11867 forrás: MNM

 

A kép címe: Utcarészlet katalógusszám: NM F 11874, forrás: MNM

Az utolsó kép egy rejtvény a számomra. Kérlek, kapcsolódj be a megfejtésbe! Velence egy utcarészletét mutatja. Nem találom a helyszínt! A kép egy viszonylag nagyobb, szabad teret mutat, továbbá ívesen beépített házakat.Az 1884-es kataszteri térkép rajzai alapján több jelölt is lehet, példaként: a régi piactér, a mai posta környéke, esetleg a mai tűzoltószertár környéke, vagy a katolikus templom és a Bod-kápolna közötti rész.

A Horváth-házak 1884-ben (forrás: Mapire, 1884-es kataszteri térkép)

Szempont, hogy a fotók készítője nem próbált átfogó képet adni a faluról. Két mesterségre, a halászéra és a parasztéra koncentrált. Nagyon gazdaságosan bánt a kutyagolással. A régi piactér a vasút és a tóbírói ház közé esik, Horváthék háza (igaz, 1884-ben) a tűzoltószertár és a katolikus templom közé.

 

Légy Társszerző! Mit gondolsz erről?

 

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Velence a Magyar Néprajzi Múzeumban: Halászat a Velencei-tavon (1950-51)

Velence a Magyar Néprajzi Múzeumban II: Jeges halászat a Velencei-tavon (1958-78)

Velence a Magyar Néprajzi Múzeumban III: Nádvágás tolókaszával (1958-78)

“Télen a Velencei-tavon” – 1942.

A Velencei Tavi Halászati Társulatról, a tóbérlő és a tóbíró szerepéről-forrásközlés

 

Források:

-Arcanum Tudásbázis gyűjteménye

A Hungaricana gyűjteménye

-A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI (Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény)

– Herman Ottó: A magyar halászat könyve 1887. (reprint, 2008.)

 

Lábjegyzet:

[1] A Magyar Néprajzi Múzeum csak jóval ezután vált le a Magyar Nemzeti Múzeumról, mert tudomásom szerint részben kinőtte korábbi épületeit, részben eltartott egy darabig, amíg elegendő elismerést szerzett ehhez.

[2] „A hunyadmegyei ginai leányvásár” Budapesti Hírlap 1913/ 171.sz.

[3] Pál-Antal Sándor – Simon Zsolt (szerk.): A Maros megyei magyarság történetéből 3. (Marosvásárhely, 2012) Koszta István: Földindulás – 1916, háborús őszi napok Erdélyben

[4] Herman Ottó: A magyar halászat könyve 1887.



Kategóriák:1900-1919, Adatok, Emberek, Falusi épületek, Fotók, Fotók, képek, történetek, Gazdaság, képek, Légifotó, Légy Társszerző!, Tóbíró köz, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

6 hozzászólás

  1. Kedves Árpi!
    Schmidt Tibold (Tibolt)-ról. A szászvárosi iskolai értesítő szerint vallása református, így tehát nem lehet erdélyi szász, akik közismerten evangélikusok.
    1916-ban Brassóban a kémelhárításnál hadbíró, nyilván román tudása miatt.
    Egyébként irathagyatéka a Nemzeti Múzeumból nem a Néprajzi Múzeumhoz került, hanem az Országos (ma Magyar Nemzeti) Levéltárba – ezért nem tudnak semmit róla a Néprajzi Múzeumban.
    eleveltar.hu: “Bekerülés módja: Vétel: MNM növ. napló: 1921:43. Az iratokat a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya vásárolta meg 1921-ben Schmidt Tibolt özvegyétől, majd a Múzeumi Törzsanyagban […] jelzet: R 224, majd A szekrény No. 97. A 6258/2009 OL számú ügyiraton került jelenlegi őrzési helyére. Schmidt Tibolt hadbíró Brassóban a közös hadsereg kémelhárító egységénél teljesített szolgálatot”
    (Ha ismét látogathatók lesznek a levéltárak, lehet, hogy érdemes lenne belepillantani ebbe a hagyatékba…)

  2. A Néprajzi Múzeumban egyébként Velence mellett Torockóból származó román portákat ábrázoló képei maradtak még meg.

  3. Kedves Árpi!
    Csak egy forrásmegjelölés erejéig szólnék hozzá a témához, több helyütt is említik Schmidt Tibold nevét a Néprajzi Múzeum 2005-ös értesítőjében, A Néprajzi Múzeum Könyvtárának történeti rétegei című írásban.
    A 115. oldalon olvasható személyének és könyvtárának rövid története.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: