Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben

A falu (belső) képe 1884-ben csak néhány elemében volt a jelenlegihez hasonló. A templomokon és talán a tűzoltóház (helyén) túl kevés ismerős épületre lelnénk, leszámítva az utcaszerkezetet. Igaz, hivatalosan az utcákat sem tartották számon. A faluban idegenként való eligazodás kalandtúra lehetett akkoriban. Az 1884-es kataszteri térkép és birtokrészlet-nyilvántartás alapján megkísérlem bemutatni azt, amit ezek a források mutatnak.

Az 1884-es birtokrészletív 574 kisebb-nagyobb birtokdarabkát írt le, melyek együtt 203.190 négyszögöl méretűek voltak, együtt Velence akkori közigazgatási területének   2 %-a. Mai fogalmaink szerint északról a Felszabadulás út, keletről nagyjából a mai Rózsa és Ibolya utca környéke, délről részben az Ősz vagy a Nyár utca a mai Tópart útig, valamint tőle délnyugatra a mai Velencei Tó Kapuja északi széléig, észak-nyugaton nagyjából a mai Enyedi köz által határolt területen, egyebütt a tó (valamikori) partja által határolva kontúrozódott a belterület. (A part a maihoz képest 100-200 méterrel kíjebb húzódott az 1970-80-as évekig.) Akit érdekel: nézze meg a Tóbíró –közben a Tóbíró-házat, a kerítése valaha a víz szélén volt, a környező nyárfákhoz kötötték ki a Nagy-bírófamilia ladikjait.

belter nyers 2

A belső falu szerkezete az 1884-es kataszteri térképen

 

A faluszerkezet viszonylag homogén volt. Nem alakult ki a kizárólag kisnemesség által birtokolt nemesi telkek falurésze. Feltehetően a török megszállás után már nem alakulhatott ki ilyen archaikus faluszerkezet. A belterületen keveredett nemes és nem nemeslak. Volt viszont elkülönülés a vagyon és befolyás szerint. Többnyire a (régebbi betelepülésű) Főszegen –ez az Enyedi köztől a Templom-közig tartott- éltek a módosak, az Alszegen –ettől dél-keletre- a kevésbé módosak. Ez alól persze, lehetett kivételt találni.

A falusi szegénység-ezt nem árt megjegyezni- nem feltétlenül az Alszegen élt. Az igazán szegényeknek nem volt saját házuk. Ők vagy más házának igen szegényes vendégei voltak, vagy a külterületeken, majorságokban éltek. 1884-ben egy részük cselédnek, egy részük mesterembernek, egy részük napszámosnak számított.

A belterület-akkori szóhasználat szerint Beltelek – csak a házak – és valószínűleg a lakosság- 80%-át tartalmazta Velencén. Minden nagyobb nemesi lak, majorság és tanya azon kívül esett. Példaként: a mai Velencefürdő –akkor éppen szerény mértékben iparosodó- területe két külterületi dűlőhöz, a „Tó alsó részén” és az „Urasági Szilfák” dűlőhöz tartozott. A fentebb írt belterület-határok 1884-ben még azt jelentették, hogy az azokon kívül eső területek a nemesi lakokat és gazdasági érdekeltségeket és cselédházaikat leszámítva még csak tervezett betelepülési területek voltak. A mai belterület kb. kétharmada akkor külterület volt.

Megemlítendő még az utcanevek hiánya. A házszámozás logikája is sajátos volt. Időnként a tulajdonos azonosítójának tűnik, aki nevéhez több helyrajzi számon azonos házszámmal több épület tartozik, másutt valóban a házat jelöli. Ez a birtokrészlet-kimutatás egyik gyengesége. Mégis, minden addiginál részletesebben és pontosabban írta le Velencét.

A 203 190 négyszögölnyi belterület megoszlása a különböző funkciók között:

funkció négyszögöl %
kert                114 675 56%
ház, gazdasági épület, udvar                 44 415 22%
szántó                 21 501 11%
egyéb (jellemzően közterület)                 18 476 9%
szőlő                  2 895 1%
erdő                 1 228 1%
összesen          203 190    

 

funkció1884

Ugyanez diagramon

 

A birtoknyilvántartás következetlensége miatt nem tudjuk pontosan, hány esetben volt udvar is a ház körül, nem lehet megállapítani a kiegészítő gazdasági épületek méretét sem (az udvar részeként kezelték, és összesen 2 esetben önállóan)

A bejegyzések kisebb tévedést megengedő részeinek eredményeit az alábbi tábla foglalja össze:

megnevezés eset átlagos méret n.ölben átlagtól való eltérés
lakóház összesen: 280 (csak a lakóházként definiált 56 ház adatai alapján) 27,2 15,4
lakóház és udvar is 115 129,8 52,9
lakóház+udvar+gazd.ép is 109 256 115,7
kert 240 454,5 251

 

E szerint a belterületen összesen 280 lakóház állt, legalább (!!!) 204-hez tartozott saját udvar (számos esetben, pl. örökösöknél volt közös udvar) és összesen 109 esetben került dokumentálásra gazdasági épület az udvar részeként vagy -2 esetben- önállóan. 240 esetben dokumentáltak kertet.

Máskor talán helytálló megadni mindezek átlagos méretét. A mi esetünkben azonban az adatok átlagtól való eltérése igen nagy, közel 50%. Ilyenkor okosabb pontosabban megvizsgálni az adatokat.

A (pontosan megadott méretű) lakóházak mérete (ne feledjük, a jelentősebb úrilakok és majorsági épületek nélkül!):

lakóházak mérete négyszögölben eset kumulált esetszám kumulált %-eloszlása
10 alatt 5 5 9%
11-15 13 18 32%
16-20 17 35 63%
21-25 5 40 71%
26-30 2 42 75%
30-35 7 49 88%
46-50 1 50 89%
51-55 1 51 91%
65-70 2 53 95%
71-75 1 54 96%
100 felett 2 56 100%
Végösszeg 56    

 

A lakóházak esetében az látható, hogy a lakóházak túlnyomó többsége a faluban valójában 20 négyszögöl-kb. 72 m2 alatt volt. Felvetődik, hogy esetleg azoknak a nagyobb portáknak volt komolyabb udvara, melyek a nyilvántartásban összevonva, ház+udvar+gazdasági épületként jelentek meg, csakhogy szép számmal voltak olyan esetek is, ahol a ház mellett külön jelölte meg a jegyző az udvart és a gazdasági épületet az azonos tulajdonosnál.

lakóház mérete

Az önálló bejegyzésben szereplő lakóházak megoszlása négyszögöl-méret és esetszám szerint (56 eset)

 

Egyelőre hajlamosabb vagyok azt gondolni, hogy a ház+udvar+gazdasági épület-együttes a jegyzékben nem CSAK a valamikori módosabb jobbágyok egyértelmű ismertetőjele. Ugyanakkor az is biztos, hogy a gazdasági épület a vagyon, a háztáji, igásállat tartására utaló nyom. Az így jelölt birtokrészek gazdái közül számos családnév régi jobbágyi és nemesfamilia, de bőven van példa a volt zsellérek ugyanilyen portáira is. Családkutatás kéne annak korrekt kimutatására, komoly –e az összefüggés a nagyobb udvarméret, a gazdasági épület léte és a vagyonosság között. (Ráadásul az igazi vagyon akkoriban az itt most nem vizsgált, külterületi föld volt…)

kertméret

Az önálló bejegyzésként szereplő kertek eloszlása négyszögöl-méret és esetszám szerint 1884-ben

 

Hasonló a helyzet az udvarokkal. Önállóan udvart 21 (!) esetben jelöl a jegyzőkönyv. Ha ennek hinni lehetne, az udvarok mérete 100-150 négyszögöl, 360-410 négyzetméter körül alakulhatott a kertek nélkül.

 

A kertek sokkal gyakrabban jelentek meg önálló bejegyzésként a kimutatásban.

kertméret, négyszögöl esetszám kumulált szám %-eloszlás
0-50 5 5 2%
51-100 23 28 12%
101-150 37 65 27%
151-200 18 83 35%
201-250 15 98 41%
251-300 10 108 45%
301-350 17 125 52%
351-400 12 137 57%
401-450 15 152 63%
451-500 10 162 68%
501-550 4 166 69%
551-600 11 177 74%
601-650 4 181 75%
651-700 4 185 77%
701-750 3 188 78%
751-800 8 196 82%
801-850 6 202 84%
851-900 3 205 85%
901-950 4 209 87%
951-1000 7 216 90%
1000 felett 24 240 100%

 

 

A statisztikákból jól kiolvasható, hogy a falusiak felének 350 négyszögöl, kétharmadának 500 négyszögöl alatt volt a kertmérete.

Van néhány kiugróan nagy kert a kimutatásban. Ezek részben közösségi területek, amilyen a velencei református iskola és lelkészet. Ugyancsak ide tartoznak egyes nagybérlők, így a Singer testvérek (Singer Antalról, Gárdony Alfréd és Pál apjáról már írtam), Kuhner Dávid, akiről majd az Urasági Szilfák, esetleg az Anna-malom kapcsán írok, de köztük vannak Velence „nagy familiái” kisebb nemesei, a Bognárok, Nagyok, Kupik, Ludmannok, Schmidtek, Grániczok stb, a nemesek közül pl. a Schönemarkok, Némethek, Csernák.

A következőkben azokat a családneveket közlöm –összevonva- akik a falu belterületéből 400 négyszögölnél többet birtokoltak. Megjelölöm, hogy az összevont területméret hány birtokrészből tevődik össze. Mint az látható lesz, indokolt lett volna néhány további összevonás. Mégis: a közölt 103 családnév így is tanulságos lesz.

Sorcímkék Összesítés négyszögölben megadva esetszám
Schmidt (Ferencné) 24309 7
Singer Albert és birtoktársa Singer Antal 23275 10
Nagy 10994 23
Szombathy 8362 6
Bognár 8274 15
Kis 6392 14
Sági 6227 13
Horváth 4851 10
Németh 4626 17
Velencze község 4078 13
Farkas 3882 15
Hajdu 3785 9
Szücs 3771 8
Ludmann 3175 7
Bárány 2984 7
Csizmadia 2851 3
Velenczei közbirtokosság 2541 3
Géjó 2523 10
Klein 2396 4
Retezi 2370 8
Mentler 2349 2
Posvai 2333 4
Dömsödi 2083 7
Kollár 2077 2
Klauz 2030 7
Kupi 1999 3
Velencze rk lelkészet 1967 3
Tóth 1951 7
Pintér 1870 2
Meszlényi 1782 5
Fekete 1778 6
Tuba 1700 6
Horváth József és birtokostársa Horváth Pál 1670 2
Cserna 1599 2
Velenczei ref lelkészet 1563 3
Bicskei 1516 6
Keresztúri 1482 2
Márczi 1471 2
Schönermark 1454 6
Török 1409 6
Gaál 1344 2
Lukácsi 1313 6
Kerek 1227 2
Petheő 1204 2
Lederer 1188 2
Dobozi 1184 2
Krón 1165 3
Dömsödi 1101 3
Tóth 1095 8
Kúhner 1088 1
Szórádi 1086 2
Csajági 1051 2
Vaczki 1047 2
Varga 1023 5
Csapó 1013 7
Velenczei refi iskola 1005 1
Fiáth 986 2
Juhai 962 2
Garbacz 885 3
Mike 820 2
Kőszegi 814 2
Szántó 777 2
Jeges 767 2
Galambos 742 3
Huszár 725 4
Garbacz 710 2
Velenczei rk iskola 706 2
Meszlényi Benedek és birtoktársa Meszlényi Pál 678 2
Velenczei ref iskola 670 2
Szili 662 2
Aszmann 657 2
Heizler 644 2
Teker 638 2
Dobrovics 633 2
Tóth kb István és birtokostársa Tóth Pál 614 2
Bernyó 602 2
Csákvári 594 4
Verle(?) 593 2
Winterstein 590 2
Galló 581 2
Gáncs 581 2
Velenczei rk. Harangozó alap 579 2
Gránicz 576 2
T. Tóth 556 2
Kovács 538 5
Lestár 527 2
Cseh 521 1
Velenczei harangozó alap 508 2
Schönmark 503 2
Kupi István és Lestár István 498 1
Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszlényi Pál 487 3
Kremmer 477 2
Pilitz 473 2
Tamás 470 4
Ifj Géjó József és birtokostársa id Géjó József 456 1
Geiszlinger 445 2
Vida 432 2
Füsi 420 4
Meszlényi 418 2
Bobányi 416 3
Murányi 409 4
Lázár 403 2
Gárdonyi 400 2

 

A „listavezető” Schmidt Ferencnéről nem sikerült megtudnom semmit azon kívül, hogy Velence és Kápolnásnyék határán, a mai Halász utca felett majdnem 14 hold szántóföldje volt- csak neki a belterületen.

Schmidt ter

Schmidtné földjei

 

A „második helyezett” Singer testvérek 1884-ben alapítottak itt közös vállalkozást, és ennek jegyében számottevő földterületeket vásároltak fel mind a belterületen, mind a tótól délre elterülő, volt majorsági területeken.

A listán harmadik Nagyok nem feltétlenül egy familia, de köztük van a falunak számos bírót adó nemesi Nagy család is. Nem tudom megállapítani- a rokoni kapcsolatok ismerete hiányában- hány familia voltak is ők, de a belterületen túl számos valamikori jobbágyföldön is ott olvasható a családnév.

Nem folytatom tovább a listát. Rámenne egy év. Ha kedved van, böngészd, olvasd, értelmezd és írd meg! Ha komolyan gondolod, segítek!

* * *

Kedves Olvasó, az eddig leírtakat az alábbi módon összegzem:

1/ A belterület mai fogalma igen messze áll az 1884-estől. A mai belterület töredéke jelentette akkoriban Velencét.

2/ 1817-1884 között megváltozott a falu tulajdonosi szerkezete. Megjelentek benne a tőkebefektetők, vállalkozók, akik gazdaságilag gyorsan átvették a vezető szerepet a volt földesuraktól.

3/ A telekkönyv nem szociológiai munka, mégis, jól követhető benne (a tulajdonviszonyok szélsőségessége révén) az a feszültség, ami a jobbágyfelszabadítás előtt és után volt jellemző a falura, és ami a XX. század agrármozgalmainak mozgatóereje lett.

4/ Bár a belterületen megmutatkozó vagyoni különbségek is látványosak, óvatosságot javaslok a következtetéseknél! Az igazi különbségeket a tényleges gazdasági hátteret jelentő külterületek tulajdonkülönbségei mutatják majd meg. (Nemsokára.)

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Velence a jobbágyfelszabadítás korában I. rész: Ahogy a történet kezdődik

Velence a jobbágyfelszabadítás korában II: Velence népessége 1848-ban

Velence a jobbágyfelszabadítás korában III: reformok, nyílt parancsok, sokszögelés -történelmi és földmérés-történeti gyorstalpaló

Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

-Velence 1848 előtt V: Jobbágyperspektívából

Földharcok Velencén: Úrbéres panaszok, perek 1848 előtt

– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után

-Velencei virilisták – IV. rész: Gárdony Alfréd és Gárdony Pál

Források:

  • Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali dokumentációja


Kategóriák:Adatok, adózás, Emberek, Gazdaság, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, XIX. század

Címkék:, , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: