Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép

A belterületi földterületek 1884-ig sok tekintetben megőrizték a falu régi társadalmi-gazdasági szerkezetét. Az igazi gazdasági csatatéren, a legkeresettebb, volt majorsági földeken más volt a helyzet. A következőkben első lépésben bemutatom a (volt) majorsági földek új tulajdonviszonyait. Később név szerint is igyekszem azokat megmutatni, akik az adott dűlők/földterületek döntő hányadának birtoka révén meghatározták az itt élők megélhetését.

1884-ben Velence 6176 kataszteri holdas összes területének 77%-át, 4.760 holdat birtokolták a valamikori majorsági területek (többnyire új) tulajdonosai. Listájuk kevés hasonlóságot mutat az 1817-es családnevekkel.

Pilitz

Pilitz Dániel földjei a Pilitz-később Hajdu- tanya mellett

 

Mit tekintek (volt) majorsági birtoknak?

Azokat a területeket amit valaha nem jobbágyok birtokoltak, hasznát nem ők élvezték, hanem valamikori földesuraik vagy azok utódai. Jellemzőjük, hogy a területükön nagy, gazdaságosan művelhető, többnyire jó minőségű parcellák voltak és maradtak. A jobbágyfelszabadítás után ezek lettek a földfelvásárlás legfontosabb célpontjai a gazdaságos művelhetőség miatt. Valaha és máig ez volt és maradt a föld “java”.

A (volt) majorsági birtokok megoszlása a dűlők között (a dűlők leírását a korábbi bejegyzésekben találod):

dűlő majorsági föld négyszögölben majorsági föld kat.holdban
Felső Nyéki Határra              359 494              225
Gurjal (északi határterülete)              165 831              104
Tónak alsó részén              274 602              172
Urasági Szilfák          5 971 284            3 732
Velencei tó              844 746              528
Összesen:         7 615 957              4 760  

 

A „majorsági” birtokok tulajdonosok szerint bontva:

Vezetéknevek, megnevezések Összeg / össz n.öl birtokrészek száma birtok kat.holdban % eloszlás megjegyzés
Pilitz (Dániel)     2 446 208        82      1 529 32,12%
Beck (Hugó)        1 107 182       56          692 14,54%
Singer Albert és birtokostársa Singer Antal           954 657        34          597 12,53%
Deutsch (Simon)        732 706        17          458 9,62%
Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszlényi Pál        624 614        33          390 8,20%
Velenczei közbirtokosság       308 879          9          193 4,06% nádasok, legelők, utak
Klein (Bernát)        284 162        18          178 3,73%
Szapáry (Iván)        275 357        32          172 3,62%
Szöllősy (Pál)        148 716          6            93 1,95%
Meszlényi (István)        122 292          9            76 1,61%
Aszman, Burchardt,Halász,Koch, Zlinski, Veiner közös        111 420          4            70 1,46% utak, legelők
Halász (Gedeon)        100 674        13            63 1,32%
Burchardt Gusztáv)          61 279          9            38 0,80%
Koch (Károly)          53 701        10          34 0,71%
Zlinski (Istvánné)          53 648          5            34 0,70%
Vértesi (József)          50 735          3            32 0,67%
Veiner (Antal)          44 526          3            28 0,58%
Offner (Antal)          35 157          1            22 0,46%
Kuhner (Dávid)          30 180        21            19 0,40%
Déli Vasút Társaság          25 346          6            16 0,33% vasútvonal és építményei
Klein Bernát és birtokostársai Meszlényi István és Szapáry Iván          15 029          1              9 0,20% utak
Meszlényi (Mór)            9 102          8              6 0,12%
Velenczei telkes gazdák            5 500          2              3 0,07% legelők
Szöllősy Pál örökösei           5 200          2              3 0,07%
Boné (József)            4 925          2              3 0,06%
Schmidt (Ferenczné)           2 584          2              2 0,03%
Petheő (Imréné)             1 555          1              1 0,02%
Burchardt Gusztáv és birtokostársai, Halász, Koch, Szapáry, Vértes Zlinski

                   623

         1              0 0,01% utak
Végösszeg    7 615 957      390          4 760     100%  

 

A táblázatból az alábbiakat olvastam ki:

Először azt, hogy az 1817-ben, a farádi Vörös-leszármazottak nélkül is a földek kb. 37 %-át birtokló Meszlenyek birtoka (a szőlőterületek nélkül) 7,6%-ra csökkent. Becslésem szerint a szőlőkkel sem emelkedett 10% fölé). A távoli Meszleny –rokonok és valamikori bérlőik (és persze, a Meszlenyek) földjeiket feltörekvő polgároknak adták el. Így fogyott el fokozatosan a Meszleny-dominancia a falusi gazdaságban. Befolyásuk tovább megmaradt, mint a föld.

Másodszor: az új tulajdonosi réteg Velence földterületének legalább 60%-át, a gazdálkodásra legjobban megfelelő földek 80%-át, az igazán versenyképesen művelhetők közel egészét birtokolta. Többségük tőkeerős, feltörekvő, asszimilálódni vágyó polgár (Pilitz Dániel, Beck Hugó, a Singer testvérek, Deutsch Simon, Klein Bernát, Burchardt Gusztáv, Koch Károly, Zlinski Istvánné, Kuhner Dávid). Mások, a gazdasági kisebbség, környékbeli földbirtokosok vagy arisztokraták (Szapáry Iván, Aszmann Józsefné, Szöllősy Pál örökösei, Halász Gedeon).

Hasonló folyamat zajlott le mindenütt az országban. Kupi László Kápolnásnyék-könyvében így ír erről:

“„A század legvégén (1895) Kápolnásnyék-Pettenden 12 nagybirtokost tartottak nyilván. A legszembetűnőbb az ezer holdon felüli birtokok számának megháromszorozódása. Nádasdy Ferenc gróf megőrizte birtokállományát. Fölzárkózott nyomába Halász Gedeon, aki birtokát több mint kétszeresre, 1235 katasztrális holdra növelte. Kenessey Lajos pedig ezer hold fölé Dániel Lászlóné földjének bérlése által jutott. (1092 kat. hol­don gazdálkodott). A korábbiak közül megőrizte birtokát Kenessey La­jos (változatlan terjedelemben); a megözvegyült Mérey Miklósné (Kiss Karolinnal közösen, eredeti nagyságban); Sárközy Aurél (birtokát két­szeresre növelve), főispánként; a Vörösmarty Bertalan örökébe lépő Vértessy örökösök (a korábbinál négyszerte nagyobb birtokkal), a Re­formátus Gimnázium és a Balassa alapítvány. Új tulajdonosként tűnt föl Hubay György (Kakcskovics Sándor örököseként); Luczhenbacher Miklós, mint Sárközy Kázmér és Huszár Ágostonné birtokának bérlője; Ott Károly, mint tulajdonos, és mint a Véghely örökösök, Balassa Zsó­fia és Jolán tulajdonának bérlője; Spitzer Simon, aki a Véghely örökö­sök földje egy részének és a budapesti Református Gimnáziuménak ha­szonbérlője; Szénássy Mihály tulajdonosként és a Szűcs örökösök tulaj­donának bérlőjeként. A század utolsó évtizedének jellegzetessége a bérleti rendszer további kiszélesedése. A 3171 kat. hold kiterjedésű kö­zépbirtok állománynak ekkor már több mint a fele bérletbe volt adva. Ugyanekkor 3940 kat. hold három, ezer hold fölötti, birtokos kezében összpontosult. A község földjeinek több mint a fele.”

Singer

A Singer testvérek földje az 1945-ben szétlőtt Meszleny-major és a vasútvonal mellett

 

A falu újkeletű gazdagjainak történetét részben megírtam már. Pilitz Dánielét és Singer Antalét, Beck Hugóét biztosan. Kuhner Dávid, Burchardt Gusztáv története (ha sikerül) még hátravan. Halász Gedeont pl. Kupi László Kápolnásnyék-könyvében olvashatod.

Harmadszor: Igazi nagybirtok csak egy esetben, Pilitz Dániel esetében alakult ki 1529 katasztrális holddal. Erős középbirtokosnak számított Beck Hugó, a Singer testvérek, Deutsch Simon, és a Meszlenyek.

 

***

A később következő bejegyzésekben az egyes „majorsági” dűlők tipikus tulajdonosait, a földek dűlőn belüli szerkezetét mutatom be. Azt követően a terveim szerint Kuhner Dávidról és Burchardt Gusztávról írok. Időben ezt követi majd a paraszti (volt jobbágy) földek leírása. Bár ezek az összes terület kisebb hányadát adják, a sok kis tulajdon a birtokbejegyzések – tehát az elemzői adatrögzítés- döntő hányadát jelenti. Ez babrás munka lesz részemről is.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

 

Velence a jobbágyfelszabadítás korában I. rész: Ahogy a történet kezdődik

Velence a jobbágyfelszabadítás korában II: Velence népessége 1848-ban

Velence a jobbágyfelszabadítás korában III: reformok, nyílt parancsok, sokszögelés -történelmi és földmérés-történeti gyorstalpaló

Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

-Velence 1848 előtt V: Jobbágyperspektívából

Földharcok Velencén: Úrbéres panaszok, perek 1848 előtt

– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után

-Velencei virilisták – IV. rész: Gárdony Alfréd és Gárdony Pál

Hajdu-tanya, Pilitz-tanya, Driquet-tanya

-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben

 

Források:

  • Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali dokumentációja
  • Kupi László: Kápolnásnyék története


Kategóriák:Adatok, adózás, Emberek, Gazdaság, Település-szerkezet, Velence, Velencei tó, XIX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: