A belterületi földterületek 1884-ig sok tekintetben megőrizték a falu régi társadalmi-gazdasági szerkezetét. Az igazi gazdasági csatatéren, a legkeresettebb, volt majorsági földeken más volt a helyzet. A következőkben első lépésben bemutatom a (volt) majorsági földek új tulajdonviszonyait. Később név szerint is igyekszem azokat megmutatni, akik az adott dűlők/földterületek döntő hányadának birtoka révén meghatározták az itt élők megélhetését.
1884-ben Velence 6176 kataszteri holdas összes területének 77%-át, 4.760 holdat birtokolták a valamikori majorsági területek (többnyire új) tulajdonosai. Listájuk kevés hasonlóságot mutat az 1817-es családnevekkel.
Pilitz Dániel földjei a Pilitz-később Hajdu- tanya mellett
Mit tekintek (volt) majorsági birtoknak?
Azokat a területeket amit valaha nem jobbágyok birtokoltak, hasznát nem ők élvezték, hanem valamikori földesuraik vagy azok utódai. Jellemzőjük, hogy a területükön nagy, gazdaságosan művelhető, többnyire jó minőségű parcellák voltak és maradtak. A jobbágyfelszabadítás után ezek lettek a földfelvásárlás legfontosabb célpontjai a gazdaságos művelhetőség miatt. Valaha és máig ez volt és maradt a föld “java”.
A (volt) majorsági birtokok megoszlása a dűlők között (a dűlők leírását a korábbi bejegyzésekben találod):
| dűlő | majorsági föld négyszögölben | majorsági föld kat.holdban |
| Felső Nyéki Határra | 359 494 | 225 |
| Gurjal (északi határterülete) | 165 831 | 104 |
| Tónak alsó részén | 274 602 | 172 |
| Urasági Szilfák | 5 971 284 | 3 732 |
| Velencei tó | 844 746 | 528 |
| Összesen: | 7 615 957 | 4 760 |
A „majorsági” birtokok tulajdonosok szerint bontva:
| Vezetéknevek, megnevezések | Összeg / össz n.öl | birtokrészek száma | birtok kat.holdban | % eloszlás | megjegyzés |
| Pilitz (Dániel) | 2 446 208 | 82 | 1 529 | 32,12% | |
| Beck (Hugó) | 1 107 182 | 56 | 692 | 14,54% | |
| Singer Albert és birtokostársa Singer Antal | 954 657 | 34 | 597 | 12,53% | |
| Deutsch (Simon) | 732 706 | 17 | 458 | 9,62% | |
| Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszlényi Pál | 624 614 | 33 | 390 | 8,20% | |
| Velenczei közbirtokosság | 308 879 | 9 | 193 | 4,06% | nádasok, legelők, utak |
| Klein (Bernát) | 284 162 | 18 | 178 | 3,73% | |
| Szapáry (Iván) | 275 357 | 32 | 172 | 3,62% | |
| Szöllősy (Pál) | 148 716 | 6 | 93 | 1,95% | |
| Meszlényi (István) | 122 292 | 9 | 76 | 1,61% | |
| Aszman, Burchardt,Halász,Koch, Zlinski, Veiner közös | 111 420 | 4 | 70 | 1,46% | utak, legelők |
| Halász (Gedeon) | 100 674 | 13 | 63 | 1,32% | |
| Burchardt Gusztáv) | 61 279 | 9 | 38 | 0,80% | |
| Koch (Károly) | 53 701 | 10 | 34 | 0,71% | |
| Zlinski (Istvánné) | 53 648 | 5 | 34 | 0,70% | |
| Vértesi (József) | 50 735 | 3 | 32 | 0,67% | |
| Veiner (Antal) | 44 526 | 3 | 28 | 0,58% | |
| Offner (Antal) | 35 157 | 1 | 22 | 0,46% | |
| Kuhner (Dávid) | 30 180 | 21 | 19 | 0,40% | |
| Déli Vasút Társaság | 25 346 | 6 | 16 | 0,33% | vasútvonal és építményei |
| Klein Bernát és birtokostársai Meszlényi István és Szapáry Iván | 15 029 | 1 | 9 | 0,20% | utak |
| Meszlényi (Mór) | 9 102 | 8 | 6 | 0,12% | |
| Velenczei telkes gazdák | 5 500 | 2 | 3 | 0,07% | legelők |
| Szöllősy Pál örökösei | 5 200 | 2 | 3 | 0,07% | |
| Boné (József) | 4 925 | 2 | 3 | 0,06% | |
| Schmidt (Ferenczné) | 2 584 | 2 | 2 | 0,03% | |
| Petheő (Imréné) | 1 555 | 1 | 1 | 0,02% | |
| Burchardt Gusztáv és birtokostársai, Halász, Koch, Szapáry, Vértes Zlinski |
623 |
1 | 0 | 0,01% | utak |
| Végösszeg | 7 615 957 | 390 | 4 760 | 100% |
A táblázatból az alábbiakat olvastam ki:
Először azt, hogy az 1817-ben, a farádi Vörös-leszármazottak nélkül is a földek kb. 37 %-át birtokló Meszlenyek birtoka (a szőlőterületek nélkül) 7,6%-ra csökkent. Becslésem szerint a szőlőkkel sem emelkedett 10% fölé). A távoli Meszleny –rokonok és valamikori bérlőik (és persze, a Meszlenyek) földjeiket feltörekvő polgároknak adták el. Így fogyott el fokozatosan a Meszleny-dominancia a falusi gazdaságban. Befolyásuk tovább megmaradt, mint a föld.
Másodszor: az új tulajdonosi réteg Velence földterületének legalább 60%-át, a gazdálkodásra legjobban megfelelő földek 80%-át, az igazán versenyképesen művelhetők közel egészét birtokolta. Többségük tőkeerős, feltörekvő, asszimilálódni vágyó polgár (Pilitz Dániel, Beck Hugó, a Singer testvérek, Deutsch Simon, Klein Bernát, Burchardt Gusztáv, Koch Károly, Zlinski Istvánné, Kuhner Dávid). Mások, a gazdasági kisebbség, környékbeli földbirtokosok vagy arisztokraták (Szapáry Iván, Aszmann Józsefné, Szöllősy Pál örökösei, Halász Gedeon).
Hasonló folyamat zajlott le mindenütt az országban. Kupi László Kápolnásnyék-könyvében így ír erről:
“„A század legvégén (1895) Kápolnásnyék-Pettenden 12 nagybirtokost tartottak nyilván. A legszembetűnőbb az ezer holdon felüli birtokok számának megháromszorozódása. Nádasdy Ferenc gróf megőrizte birtokállományát. Fölzárkózott nyomába Halász Gedeon, aki birtokát több mint kétszeresre, 1235 katasztrális holdra növelte. Kenessey Lajos pedig ezer hold fölé Dániel Lászlóné földjének bérlése által jutott. (1092 kat. holdon gazdálkodott). A korábbiak közül megőrizte birtokát Kenessey Lajos (változatlan terjedelemben); a megözvegyült Mérey Miklósné (Kiss Karolinnal közösen, eredeti nagyságban); Sárközy Aurél (birtokát kétszeresre növelve), főispánként; a Vörösmarty Bertalan örökébe lépő Vértessy örökösök (a korábbinál négyszerte nagyobb birtokkal), a Református Gimnázium és a Balassa alapítvány. Új tulajdonosként tűnt föl Hubay György (Kakcskovics Sándor örököseként); Luczhenbacher Miklós, mint Sárközy Kázmér és Huszár Ágostonné birtokának bérlője; Ott Károly, mint tulajdonos, és mint a Véghely örökösök, Balassa Zsófia és Jolán tulajdonának bérlője; Spitzer Simon, aki a Véghely örökösök földje egy részének és a budapesti Református Gimnáziuménak haszonbérlője; Szénássy Mihály tulajdonosként és a Szűcs örökösök tulajdonának bérlőjeként. A század utolsó évtizedének jellegzetessége a bérleti rendszer további kiszélesedése. A 3171 kat. hold kiterjedésű középbirtok állománynak ekkor már több mint a fele bérletbe volt adva. Ugyanekkor 3940 kat. hold három, ezer hold fölötti, birtokos kezében összpontosult. A község földjeinek több mint a fele.”
A Singer testvérek földje az 1945-ben szétlőtt Meszleny-major és a vasútvonal mellett
A falu újkeletű gazdagjainak történetét részben megírtam már. Pilitz Dánielét és Singer Antalét, Beck Hugóét biztosan. Kuhner Dávid, Burchardt Gusztáv története (ha sikerül) még hátravan. Halász Gedeont pl. Kupi László Kápolnásnyék-könyvében olvashatod.
Harmadszor: Igazi nagybirtok csak egy esetben, Pilitz Dániel esetében alakult ki 1529 katasztrális holddal. Erős középbirtokosnak számított Beck Hugó, a Singer testvérek, Deutsch Simon, és a Meszlenyek.
***
A később következő bejegyzésekben az egyes „majorsági” dűlők tipikus tulajdonosait, a földek dűlőn belüli szerkezetét mutatom be. Azt követően a terveim szerint Kuhner Dávidról és Burchardt Gusztávról írok. Időben ezt követi majd a paraszti (volt jobbágy) földek leírása. Bár ezek az összes terület kisebb hányadát adják, a sok kis tulajdon a birtokbejegyzések – tehát az elemzői adatrögzítés- döntő hányadát jelenti. Ez babrás munka lesz részemről is.
Kapcsolódó bejegyzések:
–Velence a jobbágyfelszabadítás korában I. rész: Ahogy a történet kezdődik
–Velence a jobbágyfelszabadítás korában II: Velence népessége 1848-ban
–Velence a jobbágyfelszabadítás korában III: reformok, nyílt parancsok, sokszögelés -történelmi és földmérés-történeti gyorstalpaló
– Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok
-Velence 1848 előtt V: Jobbágyperspektívából
– Földharcok Velencén: Úrbéres panaszok, perek 1848 előtt
– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után
-Velencei virilisták – IV. rész: Gárdony Alfréd és Gárdony Pál
– Hajdu-tanya, Pilitz-tanya, Driquet-tanya
-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben
Források:
- Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali dokumentációja
- Kupi László: Kápolnásnyék története
Kategóriák:Adatok, adózás, Emberek, Gazdaság, Település-szerkezet, Velence, Velencei tó, XIX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?