Hajdu-tanya, Pilitz-tanya, Driquet-tanya

A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó  tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors. Ez a bejegyzés nem igazán a tanyáról szól, inkább tulajdonosairól a XIX-XX. században.

Az 1700-as évekből nincsen adat arra, hogy a mai Hajdu-tanya helyén emberi élőhely volt. Meszleny Ignác Velencei Tallózásában így emlékezett meg a területről:

Meszleny János Velencét végrendeletileg Pál nevű .fiára hagyta. Pál fiai: II. János, Antal és II. Pál , aki örökségét Antalra hagyta, mert a legtöbbet ő törődött vele. Lányai: Anna, aki 1763-ban farádi Vörös Ignáchoz ment feleségül; Rozália 1766-ban farádi Vörös Antalné lett. A Vörös-család sárpentelei birtokos család volt. A lányok birtokrészüket a tóhoz közelebbi területeken hagyták. Az egyik birtokrészét késóbb egy Pilitz nevű gabonakereskedő vette meg. Tőle a Hajdu-testvérek vásárolták meg. (i.m. 13. o.)

1782_EKF

Az Első Katonai Felmérés térképszelvénye a Hajdu –tanya környezetéről

 

A tanya helyén az 1782-85-ös Első Katonai Felmérés nem rögzített építményt. Igaz, a környéken máshol sem. Se Tutyi, se a Szilva-tanya, sem más, későbbi telepek nincsenek a térképen. Egyelőrer azt gondolom, azért, mert még nem voltak meg.

A következő, megfelelő minőségű térkép Magyarország Második Katonai Felmérésének térképe volt 1858-ból.

Hajdus bong 1858

Magyarország Második Katonai Felmérésének térképszelvénye a Hajdu –tanya környezetéről

A mai Hajdu-tanya helyén akkor a Driquet-tanya elnevezés szerepel. (Mellesleg: a térképszelvény élettel, elnevezésekkel telt meg, amik jó része máig azonosítható.

De mi az, hogy Driquet-tanya?

Pár hónapja írtam, hogy megtaláltuk Driquet Péternek, az 1848-as szabadságharc alezredesének és édesapjának sírját Meszleny család sírkertjében. Édesapja  császári katonatiszt volt, aki a jelek szerint itt, Velencén telepedett le öreg napjaira. A szabadságharc bukása után fia utolsó éveire is itt húzódott meg 1872-ben, meglehetősen hamar bekövetkezett haláláig.

Driquet Péterről terveim szerint alaposabban jövő februárban írok. Reményeim szerint róla és egy másik velencei ’48-asról méltóképpen meg tudunk emlékezni akkor.

1902 Triquet

Az 1902-es, Állami Nyomda által kiadott térképen-kétszeresen is helytelenül- a “Triquet”-név szerepelt. A Belügyminisztérium az 1890-es években engedélyezte a “Pilitz” -tanya elnevezés használatát a területre

1884kicsi

A tanya említése Magyarország Harmadik Katonai Felmérésének térképén, 1884-ben

A tanya csak ezután lett Pilitz. A tulajdonváltozás valahol 1872 és 1876. között történhetett. A vásárló Pilitz Dániel, akit Meszleny Ignác gabonakereskedőként írt le a Velencei Tallózásokban, a korabeli sajtóban azonban bortermelőként is megjelent.

1876 Bor

A Borászati Lapok 1876. augusztus 25-i számának híre-benne a Velencei Pilitz-bortermelővel

Pilitz familiájában jó eséllyel nem egymaga foglalkozott borászattal. Kortársa, jó eséllyel rokona, Pilitz Antal veszprémi ügyvéd, a Herendi Porcelánmanufaktúra jelentős hitelezőjének neve a (Balaton)Almádi területén található filoxéravész elleni kísérlet résztvevői között tűnik fel az 1890-es években.

A legtöbb említés mégis a “Pilitz-féle mustmérő” kapcsán található. Ezt a századfordulón népszerű mustmérő eszközt a Műegyetem Dr Pilitz Vilmos nevű tanára találta fel. Gyanítom tehát, hogy a Pilitz-familiának erős kötődése volt a borászathoz, bár laikusként ennél messzebb nem jutottam.

1884 kat terkep Pilitz

Pilitz Dániel (egy földjének) neve a vasútvonal, a tó és a “Szabolcsi út” (ma: Pusztaszabolcsi út) háromszögében az 1884-es kataszteri térképen

Pilitz földjeinek neve sajnos csak töredékesen áll a rendelkezésemre, mert a Fejér Megyei Levéltár által közzétett, 1884 körüli kataszteri térkép Velence déli területei tekintetében hiányos.

 

A Hajdu Testvérek Pilitz után és a háborús évek alatt jelentek meg a területen. Mint arról már a róluk szóló bejegyzésben beszámoltam, birtokuk háborús szerzeménynek számított az akkori jogfelfogás szerint, tehát 1914 és 1920 között vették.

 

A Hajdutanyán-máskor Hajdu-pusztán- az 1930-as statisztika szerint 151 ember élt. 59 gyerek és 92 felnőtt. A statisztika arról tájékoztat, hogy közülük 106 a katolikus, 37 a református, 4 zsidó, 3 kálvinista, 1 görög katolikus. Megjegyzem, hogy míg a pár kilóméterrel arrébb található Tükröspusztán a katolizált Pick Richárd katolikus iskolát működtetett, addig Hajduék, akik a református vallást választották, református tanyasi iskolát működtettek. Érdekes kérdés, hogy a Hajdu-birtok többségi katolikus munkásai átjáratták-e gyerekeiket Tükröspusztára a vallás miatt. Mindenesetre a 151 emberből a statisztika szerint 85 volt írástudó, azaz a felnőttek közül csak 7 volt írástudatlan.

1943kicsi

A Hajdu-tanya a HM 1943-as katonai térképén

A statisztika kissé tovább is folytatódik még. E szerint a tanya lakosságából 48 kereső volt, 44 férfi és 4 nő. Az eltartottak száma 1930-ban 103 volt a gyerekekkel együtt. 3 iparos dolgozott ott. A 44 keresőből 33 volt cseléd, ők 80 családtagjukat tartották el, tehát a cselédcsaládok átlagos létszáma 3,42 lehetett, vélelmezhetően 3 gyerek volt a leggyakoribb. 6 munkás élt a tanyán, akik 11 eltartottal éltek. Ebből a munkáscsalád átlagos létszáma 2,83-ra adódik. Ebből vélelmezhető, hogy itt az egy gyerekes család lehetett a leggyakoribb, amilyen például Tükrösön Tóth Lászlóéké volt.

 

A Hajduk egészen 1945-ig, meg a földek teljeskörű elkobzásáig maradtak a tanya és a földek gazdái és kiterjedt gazdálkodást folytattak itt, -ahogy azt korábban már alaposan leírtam.

***

A tanyákon talán lassabban járt az óra, mint a faluban. Mindenesetre az eddig megismert példák azt mutatják, az idő alaposan megforgatta a tanyák tulajdonosainak és munkásainak is az életét. Kit a várfogság, kit a csőd, kit a felette átvonuló világháború.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

1782-1785: Magyarország Első Katonai Felmérése

„Kinyílt” a Meszleny temető kapuja- 300 éve települt újra Velence

Velencei virilisták – V. rész: A Hajdu Testvérek

Velence-Tükröspuszta II: 1933-41 között

 

 

Források:

  • Arcanum Tudásbázis,
  • Magyarország Első és Második Katonai Felmérése –adatbázis DVD-k, Arcanum,
  • Hadtörténeti Intézet Térképtára
  • KSH NEDA adatbázis,
  • Tóth Lászlóné Tóth Zsuzsa néni emlékezete
  • Meszleny Ignác: Velencei Tallózások-magánkiadás, digitális változat, 1994-2014.


Kategóriák:1751-1800, 1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, Adatok, Gazdaság, Habsburg Birodalom, I. Világháború, II. Világháború, Pusztaszabolcs, Statisztika, térképészet, történelmi térkép, történetek, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: