Pár napja elhunyt Meszleny Ignác, Náci bácsi. Róla szól ez a bejegyzés. Nekrológféle, de nem csak az. Náci bácsi ugyanis jelenség volt, mégpedig történelmi, kertészeti és emberi jelenség, és ez előbbi kettő is szót érdemel. Meszleny Ignác 1925-ben született. A… Bővebben ›
Meszleny Ignác
“Velentzei Tó Székes Fehérvármegyében” (1817). Nyomozás és forrásközlés
Kárpáti Miklós szerzőtársam Újévre vadonatúj tudással, egy korai tóleírással talált meg 1817-ből. Ha van kedved, olvasd! Szerző: Kárpáti Miklós A Velencei-tó egyik legrégibb[1] leírása a Tudományos Gyűjteményben, 1817-ben, az első évfolyam első számában jelent meg. Nem ismeretlen,… Bővebben ›
Meszleny Ignác 1815-ös szárazmalma
Kárpáti Miklós szerzőtársam pár napja meglepett ezzel az írással. Egy malomról, az emlékéről szól, ami egykor velencei volt. Sokszor kockázatos emlékezni, de most nem. Ha kedved van egy érdekes történethez, hajrá! szerző: Kárpáti Miklós Nincs szerencsénk a velencei malmokkal, ahány… Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: „Velencei-tó”, és a „Tónak alsó részén fekvő” –dűlő
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
A velencei vasútállomások építtetésének igaz története és “még annál is csodálatosabb” históriája
Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével, és Bauer László 2023. májusában publikált fotójával. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg! Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett… Bővebben ›
Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai
Színes társaság volt a maga korában! Régi és nagyonis új urak. Az emléküket legfeljebb kövek őrzik, meg persze, néhány papírdarab. Nem ismétlem meg mindazt, amit már eddig leírtam. Ebben a bejegyzésben Velence gazdaságilag meghatározó földterülete és annak még nem ismertetett… Bővebben ›
Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn
A jobbágyfelszabadítás szép és fontos jogi gesztusa nem járt a volt jobbágyok, zsellérek megélhetési feltételeinek biztosításával. A föld és termelőeszköz döntő hányada továbbra is “nagy”birtokosok kezén maradt, csak az élőmunka nem feltétlenül. A falu közigazgatási határának észak-keleti részén található… Bővebben ›
Az Urasági Szilfák Ura: Ki volt Pillitz Dániel?
A korábbiakban már említést tettem –igaz, Pilitz (!) Dániel –néven korának legjelentősebb velencei földbirtokosáról az 1870-90-es években. Az azóta megismert adatok miatt sokadjára is előveszem ezt a rejtélyes figurát. Pár hete azt írtam, Pillitz vélhetően az 1870-es években tűnhetett fel… Bővebben ›
Hajdu-tanya, Pilitz-tanya, Driquet-tanya
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
Velence, a II. világháborús hadszíntér-17. rész: Akik ástak
Velencén a Margit Állás építésének földmunkáit nem a kivezényelt lakossággal végeztették, hanem munkaszolgálatosokkal (a későbbiekben MUSZ-osok). A környező települések (pl. Székesfehérvár, Martonvásár, Érd esetében) a polgári lakosságot és (ritkábban) a sorkatonákat kötelezték a földmunka elvégzésére. Kápolnásnyék és Velence talán azért… Bővebben ›