Meszleny Ignác 1815-ös szárazmalma

Kárpáti Miklós szerzőtársam pár napja meglepett ezzel az írással. Egy malomról, az emlékéről szól, ami egykor velencei volt. Sokszor kockázatos emlékezni, de most nem. Ha kedved van egy érdekes történethez, hajrá!

szerző: Kárpáti Miklós

Nincs szerencsénk a velencei malmokkal, ahány csak volt a településen, mind elpusztult… Többször esett már szó a kisvelencei Anna gőzmalomról, amely a maga idejében, az 1850-es években a korszerű magyar malmok sorába tartozott. Ezt kilenc évtized változó intenzitású és formájú működése után a második világháború harcai tették végképp használhatatlanná, mára nyoma sem maradt. Köztudomású, hogy volt a faluban, a Felszegen[1] egy másik, jóval kisebb gőz-, majd villamos géppel működtetett malom és daráló is (Kaposy-malom[2]), de  évtizedekkel ezelőtt ez is eltűnt a település térképéről, ma már autóbuszmegálló-név sem őrzi az emlékét. Arról is van adatunk, hogy az 1840-es években az Anna gőzmalom[3] építése előtt, annak helyén (vagy a közelében) volt egy szárazmalom, a hivatkozáson kívül azonban annak sincs nyoma.

Velence történetének forrásaiban alig, a feldolgozásokban egyáltalán nem esik szó szárazmalomról. (A település vízrajzi adottságai miatt vízimalom nem kerülhetett szóba, ebben a korszakban szélmalomból egy-kettő ha akadt az egész országban, így egyedül a szárazmalom valamelyik formája jelenthetett megoldást a gabona helyi őrlésére.) A ritkás adatok számát most módomban áll eggyel bővíteni – egy majd’  kétszáz év előtti híradás ismertetésével.

 

szarvas

szarvas2

Szerencsésebb helyen (Szarvason) idegenforgalmi attrakció a működőképes, felújított, hasonló nagyságú és hasonlóan több munkafolyamatot egyesítő (bár húsz évvel később épült) ipari műemlék, a “kétlóerős” szárazmalom. Forrás: programturizmus.hu

 

A Tudományos Gyűjtemény 1817. évi 11. számában bukkantam az érdekes hírre: beszámol arról, hogy két évvel korábban Velencén a sokoldalú, gazdálkodóként és megyei tisztségviselőként is eredményesen tevékenykedő Meszleny Ignác (1781-1826)  korszerű szárazmalmot építtetett – saját irányítása alatt és saját műszaki újításával. A malom egyidőben volt képes gabonát őrölni, kását darálni, olajos magvakat törni, a munkafolyamaton belül azokat hevíteni,  sajtolni, valamint szecskát vágni. Gabonából óránként 1 pozsonyi mérő (63,5 liter) volt a kapaciása, az olajütő napi teljesítménye (a “szezonális”18 órás munkanappal számolva!) két mázsa (kétszer 100 font) olaj volt, ami 112 kg-nak felel meg.  Mindezt két ló erejével és három ember munkájával végezte.

 

olajuto

Forrás: Magyar néprajzi lexikon IV.kötet

 

 

A szerző, Moldoványi (József?) azt is elmondja, hogy személyesen győződött meg a malom működéséről és a tulajdonos hozzáértéséről.

meszlenymalom

Az eredeti szöveg hasonmása…

 

 

…és leirata:

 

Malom-készítés.

Tekéntetes Nemes Meszlényi Ignácz Úr , Velenczén Fehér Vármegyében, ez előtt két esztendővel, nagyobb részt önn Kormánnya alatt készittetett egy Malmot, melly ugyan egy üdöben lisztet öröl, olajnak való magot öszsze tör; olajt két medenczébe sutól; kását készít; a’ sutólandó porhanyó len, vagy más olaj lisztet forgatásával a’ tűznél melegít; végre szecskát vág. A’ malom-kerék’ vonására két ló elegendő. A’ liszt őrlésére eggy molnár, az olaj sutolására pedig, minden hozzá tartozandóival együtt, két embernél több nem kívántatik. A’ malom 12 óra alatt, 12 pozsonyi mérő búzát közönséges liszté öröl, finom szitás liszté pedig , 4 p[ozsonyi] m[érőt]. Az olaj sutolást már most nagyobb tökélleteségre vitte, mert a’ mag-törő kerekeknek helyesen föltalált változásával, 18 óra alatt, két mázsa olajt kisutól. Ezen hasznos készítménynek személyesen tanúbizonysága lévén , érdemesnek tartottam közönségessé tenni ‘s mivel a’ mechanikus dolgokban jártas, és belátó birtokosától sokat lehet jövendőben várni, külömben is malmának tökélletes tudásával bir, édes Hazánk nevében, annak bő, ‘s hasznos leirására ötet kérem.

Moldoványi.

 

Csak sajnálhatjuk, hogy Meszleny Ignác nem teljesítette Moldoványi kérését “annak bő s hasznos leírására”. Talán kiderült volna belőle a malomépület helyszíne, nagysága, az, hogy csak saját terményei feldolgozására szánta vagy mások számára is dolgozott (vámőrlő volt) a malom, pontosan milyen újítást alkalmazott az olajsajtolásnál, stb, stb …

 

Bár e híradáson kívül más információm egyelőre nincs a Tudományos Gyűjtemény révén országos hírre szert tett berendezésről, azért megpróbálom számba venni legalább a lehetséges helyszíneket.. A falun kívül az akkor még csak településkezdeményként létezett Újtelep (Kisvelence) jöhet számításba, a kor közlekedési-szállítási lehetőségei kizárják egy a birtok távolabbi pontján való építést. Bizonyítékom egyik helyszínre sincs, mindkettő mellett szólnak érvek, de magam inkább a kisvelencei helyszínt tartom valószínűnek.

turistaterkep1

turistaterkep2

Az 1929-ben felvett velencei-tavi turistatérkép első részletén “Mm” felirat jelzi a Kaposy-malmot, a másodikon az újtelepi Anna-malom és környéke, mint lehetséges helyszín.

 

Elsőre nem tartottam kizárhatónak, hogy a faluban, a Fő út és Országút sarkán állt malom elődje lehetett ez a szárazmalom. Mellette szólt volna a Buda-Fehérvár közti országút (és postaútvonal), ami a malom termékeinek távolsági szállítását könnyíthette, nem beszélve a környékbeli községek őrletőinek kiszolgálásáról. Közel volt a család régi kastélya is (aminek helyén ma a  Gschwindt-kastély áll), az egyik birtokközpont. Nem találtam viszont a katonai felmérések térképein a későbbi malomépülettel azonosítható építményt. Az bizonyosnak látszik, hogy ha a faluban is volt,  nem lehet a Kaposy-malom elődje, a családi emlékezet szerint ugyanis 1922-ben egy üres telekre építették malmukat. Nem beszélve arról, hogy ha a a faluban volt, az azt jelentené, hogy a XIX. század első felében két szárazmalom is működött a településen, .

A kisvelencei helyszín közlekedés szempontjából nem versenyezhetett ugyan a faluéval, a Meszleny-birtok legjobb termőterületei azonban a tó keleti oldalán helyezkedtek el és a kisvelencei építés lerövidítette volna az ottani termények malomba szállítását. A néhány évtizeddel korábban, a XVIII. század utolsó harmadában épített új (a mai vasútállomás melletti) kastély valószínűleg a gazdaság központja is volt, ez a még el nem adott, betárolt őrlemények esetében megintcsak csökkenthette a szállításigényt. A katonai térképeken is vannak olyan épületek, amik éppen malmot is takarhattak. (Ráadásul a harminc évvel későbbi források tudnak itt egy szárazmalomról…)

Még egy érdekes időbeli egybeesés, ami alátámaszthatja a kisvelencei helyszínt: 1818 előtt épült meg a Meszleny-kastély előtti boltozott nagyhíd. A híd történetének összegzésekor töprengtünk is rajta, mi indokolhatta itt egy ilyen komoly híd felépítését. Arra gondoltunk, hogy talán Gárdony bekapcsolása a közforgalomba, az új Meszleny-kastély jobb megközelítése vagy a Meszlenyek nyugati és keleti birtoktestének összekapcsolása. Nos, lehetséges, hogy a kor mércéjével mérve nagy teljesítményű malom termékeinek biztonságos szállítása legalább olyan mértékben indokolta a kőhíd építését, mint a másik három szempont…

Mint mondtam, a malom helyére vonatkozóan csak találgattam, a logikusnak tűnő érvek csak addig azok, amíg egy másik, az építtető – esetleg homlokegyenest ellenkezően is – logikus gondolatmenetének nyomára nem bukkanunk.

 

A kutatás már csak ilyen: ha egy kérdésünkre választ találunk, az rögtön új kérdéseket vet fel…

belyeg1

A szarvasi szárazmalom bélyegen.

 

***

Köszönöm, Miklós! Bízom benne, folytatod!

 

Kapcsolódó bejegyzések:

 

Károly János (velencei) történetírása

A Velencei Anna Gőzmalom története I: Bevezetés-beharangozó-féle

A Velencei Anna Gőzmalom története II: A “Balassa-korszak” (1853-1866.)

Gondolatok az Anna Gőzmalom képeiről

A velencei Anna Gőzmalom története III: A malomipar gazdasági és politikai környezete az 1850-1900 közötti időszakban

A velencei Anna Gőzmalom története IV A malom virágzó korszaka (1866-1896)

A Velencei Anna Gőzmalom története V : Maláta és ágyú (1896-1919)

A velencei Anna Gőzmalom története VI: Megint maláta és ismét ágyú (1919-1945)

 

 

 

Források:

-Tudományos Gyűjtemény 1817-1841.

-Magyar néprajzi lexikon

-A Velenceblog írásai

-A Kaposy-malomról: Kaposy László válaszai Fehér Árpád kérdéseire (F.Á. szívességéből)

-Kupi László: Város volt, város lett

-Velencei tó és környéke. Kirándulók térképe (1929)

-mapire.eu

-Arcanum Digitális Tudománytár

-Hungaricana

[1] Felszeg vagy másutt Főszeg: A város északi részén, a Bence –hegy szomszédságában kezdődő, és nagyjából a katolikus templomig tartó valamikori legősibb településrész. Magas fekvése miatt védett volt a vízmozgástól. A jobb módú velenceiek lakhelye volt, bár a nemesség nem csak ide koncentrálódott.

[2] Kaposy Laci ígérete szerint abból is bejegyzés lehet hamarosan. (Ugye, Laci?)

[3] Lásd: Kapcsolódó bejegyzések



Kategóriák:Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Főszeg, Gazdaság, Gschwindt (Meszleny, Hauszmann stb) kastély, Hauszmann stb) kastély, térképészet, történelmi térkép, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, XIX. század

Címkék:, , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: