Szerzők: Felletár Zsolt, Fehér Árpád, Kupi László

Az előző, malommal kapcsolatos bejegyzésekből kivehető, hogy sok viharon jutott túl 1919-ig a malom. Az 1919 és 1945 közötti szűk három évtized a malom létének utolsó szakasza. Nem kevésbé kalandos, mint az eddigiek.

1919 júliusától nincs közvetlen és hiteles adat arról, hogyan alakult a malom sorsa-egészen 1928-ig. Ebben a tíz évben csak feltevéseink vannak a malom viszonyairól, melyek alapjául későbbi dokumentumok szolgálnak, jellemzően a negyvenes évekből.

Hajdu Géza az 1930-as években (forrás: Geni adatbázis)

Ezek szerint a háború után a malom visszakerült Deutsch Arthurhoz, korábbi birtokosához. Velencén a háború alatt új vállalkozók jelentek meg, köztük a Herskovits/Hajduk. A Hajdu Testvérek üzleti háló és strandépítés mellett házasodtak is. Köztük a legsikeresebb, Géza, 1928-ban feleségül vette Deutsch Arthur Zsuzsanna nevű lányát.

Deutsch Zsuzsanna (forrás: Geni adatbázis)

Géza és Zsuzsanna Kisszálláson, az ország egyik legnagyobb haszonbérletében[1] éltek és gazdálkodtak a húszas évektől. (Géza már a húszas évek elején majdnem minden érdekeltségéből kiszállt, vélhetően pénzzé téve azokat a haszonbérlet megszerzéséért.)  A negyvenes évek dokumentumai alapján az Anna Malom később vagy hozományként került a Hajdu-Deutsch –házaspárhoz, vagy más módon szerezte meg Géza, illetve a család[2].

A korábbi, Kuhner-féle malmi területek és egyes Hajdu-Deutsch ingatlanrészek összevetése Velencén (A birtoklistát és a hozzá tartozó térképet ebben a bejegyzésben találod)

Mindenféle kutatás ellenére nincsen semmiféle gazdálkodási adat arról, hogy a kiterjedt velencei Hajdu-gazdaságon belül a malom hogyan működött, hova szállított, milyen munkahely volt. Kizárólag légifotók, térképek és egy katonai vázlat jelzi, hogy a malom létezett, egészen 1945-ig.

Ezek:

Légifotó 1927-ből. Ez a malom legrészletesebb, első felülnézeti képe

Kataszteri térkép-részlet 1936-ból. Ez az egyetlen kataszteri térkép, ami az adott területről fennmaradt az 1850-1945 közötti időszakban

Az 1931-32-es túristatérkép-rajta a malom ábrázolásával

***

1939-1942 között számos úton korlátozták a zsidóknak minősítettek üzleti tevékenységét, egyebek mellett (egyelőre még csak) gazdálkodói vagyonuk kisajátításával. Az érintettek e rendelkezések ellen többféle módon védekeztek. Ezek egyike a fiktív adásvétel egy megbízható, zsidónak nem minősülő személlyel. Feltehetően, de nem bizonyítottan ez történt ebben az esetben is.

Az itt elérhető adásvételi szerződés szerint 1940. augusztus 2-án a Hajdu testvérek és Deutsch Zsuzsanna eladták a malmot a Rura Kereskedőház KFT-nek, melyet Dr Nagy László temesvári illetőségű ügyvéd képviselt. Ezen a címen igyekeztek 1942-ben és 1945-ben is kivonni az ingatlanokat a kisajátítás alól-sikertelenül. 1941-ben illetve 1942-ben megszülettek a vonatkozó határozatok a falu „zsidó vagyona” javának eltulajdonításáról.

Hogy az adásvétel fiktív lehetett, azt a Hajdu-Deutsch páros ügyvédjének, Kiss Elemérnek az 1945. június 20-án kelt, velencei elöljáróságnak címzett levele támasztja alá. (A kicsit lejjebb található hivatkozáson tekinthető meg.) Ebben az ügyvéd arra hivatkozott, hogy a malom tényleges tulajdonosai a Hajdu család tagjai és a telekkönyvben is ez áll. (Tehát feltehető, hogy a korábbi adásvételt a földhivatal eleve nem vette tudomásul.)

A malom 1940-1944. decembere közti sorsáról sincs más információnk.

***

1944. decemberének első napjaira Velence hónapokra frontvonallá változott a Margit Állás részeként. A vonal Velence-Kápolnásnyék közötti szakaszát alakulatával védő Tomka Emil rajza szerint a malom az állásrendszer első védelmi vonalának része volt.

Tomka Emil vázlata az első vonal állásairól. A malom a 126-os magassági ponttól nyugat-északnyugati irányban, a rajzon látható szaggatott vonalon (harcérintkezési vonal) volt megtalálható

A malom pár méterre feküdt a főúttól. Kiváló megfigyelési és lőállásként kikerülhetetlen pozíció volt mindkét oldal katonái számára. Vélhetően ez pecsételte meg a sorsát. Bár az 1944 decemberi harcokban a nehézfegyverzet szerepe kisebb volt, 1945. januárjától változó körülmények között volt az akkor már elsősorban nehézfegyverzettel folytatott küzdelem középpontjában.

A Konrad III. hadművelet (1945.jan 18-26.) idején a német fő csapásirány, a német harckocsik felvonulási terepe a főút volt, melyre merőlegesen, több vonalban helyezkedett el a szovjet védelem Pusztaszabolcs mélységéig. Ebbe a vonalba is beletartozott a malom.

A Tavaszi Ébredés, szintén döntően nehézfegyverzettel vívott hadművelet (1945. március 6-19-a mi környékünkön) pedig úgy érintette a malom környezetét, hogy a tótól délre elterülő harci övezet északi határán állt.

A két hadművelet a komolyabb kőépítményekben akkora kárt okozott, hogy elvétve maradt köztük helyrehozható. Erről az időszakról tudomásunk szerint nem maradt meg fotó sem a malomról, sem Velencéről.

***

1945. március 21-ével kezdetét vette az evakuált lakosság visszatelepülése. Nagyon kevés épület maradt sértetlen. Sem épületfa, sem építőanyag, tégla nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségben. Ami a malomból megmaradt, azt széthordták, a Tükrössy-kastélyhoz hasonlóan. Bár az 1945. júniusi ügyvédi levél a „Rura” KFT-t a bontás jogcím nélküli engedélyezőjeként nevezte meg, akkoriban valójában kevesen kértek engedélyt bármilyen bontásra. Az elöljáróság a fennmaradt dokumentumok szerint szemet hunyt az ilyen tulajdon elleni akciók felett. Így lehetett ez ebben az esetben is.

A malom valószínűleg gyorsan „elfogyott”. A Hajduk valamikor 1000 kataszteri holdas birtokának addigra 400 holdra zsugorodott maradékát a Földigénylő Bizottság sajátította ki.

Azok a Hajduk, akik túlélték a Holocaustot, a jelek szerint kivándoroltak. Szerencsére maradt leszármazottuk, aki adatokkal és képekkel állított emléket ezeknek az embereknek.

1950-re a malomnak hűlt helye maradt. Az 1960-as és 1969-es légifényképeken szénabálák és törmelékhalmok láthatók a valamikori malom helyén.

Az 1950-es légifotó (forrás: Hadtörténeti Térképtár)

Az 1960-as légifotó (forrás: Hadtörténeti Térképtár)

Az 1969-es légifotó (forrás: Hadtörténeti Térképtár)

***

A Velencei Anna Gőzmalom 87 évet „élt”, ami ipari üzemnél szép kornak számít. Voltak szép és szomorúbb korszakai, akár az embernek.

Velence szempontjából a malom kiemelkedő ipari létesítmény volt. Fénykorában sok embernek adott szegényes és jópáraknak jó megélhetést. Szép lenne ma megmutatni az épületet valamikori állapotában, de ez sajnos, lehetetlen. Úgy véljük, ezzel a bejegyzés-sorozattal szerény emléket állítottunk a malomnak és a malmot működtető embereknek.

Kapcsolódó bejegyzések:

Károly János (velencei) történetírása

Fényes Elek velencei fejtörője 1865-ből

A Velencei Anna Gőzmalom története I: Bevezetés-beharangozó-féle

A Velencei Anna Gőzmalom története II: A “Balassa-korszak” (1853-1866.)

Gondolatok az Anna Gőzmalom képeiről

A velencei Anna Gőzmalom története III: A malomipar gazdasági és politikai környezete az 1850-1900 közötti időszakban

A velencei Anna Gőzmalom története IV A malom virágzó korszaka (1866-1896)

A Velencei Anna Gőzmalom története V : Maláta és ágyú (1896-1919)

Források:

• Geni adatbázis- Amos Hod adatai a Deutsch és Hajdu családokról
• Magyar Országos Levéltár (Lángliliom utca): A Deutsch-féle malátagyár fondja
• Arcanum Tudásbázis
• A Fejér Megyei Levéltár alispáni anyagainak velencei csomója

[1] Hajdu Géza személye innentől gyakori témája volt a gazdasági és politikai sajtónak. A harmincas évek végétől a zsidóvagyon elleni támadások gyakran hivatkozott témája volt a birtok.

[2] Hajdu Géza a húszas években mindenét pénzzé tette, hogy a Kisszállási Uradalom bérlője lehessen és a negyvenes évekig gazdálkodhasson ott. Valószínűtlen, hogy egy öreg és kevéssé hatékony malmot vásárolt volna több száz kilóméterre az életétől. Inkább az a valószínű, hogy az ajándék (?) kezelését itt élő József vagy Aladár testvérére bízta.

Kategóriák:1920-1939, 1945-1989, Adatok, Emberek, Falusi épületek, Fotók, Fotók, képek, történetek, Gazdaság, képek, Légifotó, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, Velence térkép, XX. század

Címkék:Anna Gőzmalom, Deutsch Arthur, Deutsch Zsuzsanna, Dr Nagy László, Hajdu Géza, helytörténet, Holocaust, Kiss Elemér, Kisszállás, Konrad Hadművelet, Kuhner, Margit állás, Rura Kereskedelmi KFT, Rura Kereskedőház, Tomka Emil, Velence, Velencei tó