Gondolatok az Anna Gőzmalom képeiről

Szerző: Kárpáti Miklós

 

Velence történetének egyik érdekes és jelentős ipari emléke az 1857 körül alapított kisvelencei Anna gőzmalom. A mai szakrendelő mögötti dombvonulat lankáján, a Régiposta, Dévér és Malom utca által határolt területen álló, a tó keleti sarkának egykori képét meghatározó létesítményt az ország csekély számú korai gőzmalmai között tarthatjuk számon. A későbbiekben malátagyárként, majd a XX. században három évtizedig kaszárnyaként is hasznosított, a második világháború végén teljesen elpusztult épületegyüttes történetének feltárása jelenleg is folyik a velenceblog.hu helytörténeti oldalon.

A magam részéről a malom fellelhető képeit, ábrázolásait veszem számba, hiszen ezek segítségével megkísérelhetjük az egykori üzem látványának rekonstrukcióját, és több olyan információhoz is hozzájuthatunk, amelyek az ugyancsak gyér számú írott emlékekben nem maradtak ránk.

A gőzmalom jelenlegi ismereteim szerint két grafikán és néhány igen egyenetlen minőségű fényképen maradt fenn. (A képek gyűjteményemből, dokumentumgyűjtésemből és Fehér Árpád gyűjtéséből származnak, köszönet az átengedett képekért!)

Az első rajz közismert, Herman Ottónak a Magyar halászat könyve c., 1887-ben megjelent munkájában maradt ránk, a (néhány évvel korábban készült), Kossuthra hajazó szigonyost ábrázoló kép hátterében látható a malom kéménye és egy legalább kétszintes épület elnagyolt képe. Ha a rajzoló pontosan rajzolta a kép hátterét, akkor a szigonyos a jelenlegi partvonalnál jóval kijjebb, a tó medrében épített vasúti töltés közvetlen közelében kellett álljon csónakjával, mert csak onnét takarhatta a kéményt a malomépület.

szigonyos

Mondhatjuk, hogy ez bizony nem sok, mégis figyelembe kell vennünk, hogy ez a legelső ábrázolás, a következő csak egy-másfél évtizeddel későbbi fényképen, képes levelezőlapon maradt ránk.

Jelenleg két, az előző századfordulón készült képes levelezőlapról van tudomásom, amelyen malomképeket találunk. Nem igazán számítom ide azt a (fényképész szignója szerint) 1895-ben készült felvételt, amely a Bence-hegyről ábrázolja Velencét és amelyen csak a nagyon jó szemmel és gazdag képzelőerővel rendelkezők sejthetnek a nagy hídon és a Fürdetőn túl, a lap jobb szélén valamiféle épületcsoportot.

tóabencehegyről

Az első jó minőségű, valódi, közeli ábrázolás egy ún. mozaik-képeslap, részben egymásra „montírozott” képekkel, egy rajzzal és három fényképpel, talán a malmot jelképező rajzolt búzakalászokkal – 1900. július 2-iki, Kis-Velencze feliratú feladási bélyegzővel, ami azt jelenti, hogy a felvétel ennél mindenképpen korábban készült.

mozaik

A lap valódi időutazásra ad alkalmat, ugyanis valamennyi képen megsemmisült épületeket láthatunk. A malomról már tudunk, a negyedik (kastélyt ábrázoló) fénykép azonban a fizikailag és szinte írásos nyom nélkül eltűnt Rédey-kastély. (A Virág-féle Magyar kastélylexikon Fejér megyei kötete az elpusztultak között sem említi!)

A bal felső sarokban látható távlati rajzzal később foglalkozom, vegyük szemügyre a malmot ábrázoló fényképeket!

(Ebben a korszakban persze sokszor nehéz a fényképet a rajztól elhatárolni, mert az elmosódott fényképekre is rásegítettek ceruzával, tollal, átrajzolták, módosították, retusálták a fényképet a sokszorosítás előtt. Tovább növelhette a káoszt a fekete-fehér képek utólagos kifestése is… amellyel azután néhány esetben alaptalan feltételezésekre is alkalmat adhatnak. Példaként álljon itt egy színezett, a tó felől ábrázolt Velence-kép, amelynek baloldalán, a Bence-hegy irányában a falut valószínűleg hírből sem ismerő festő egy 150-200 méter hosszú épületet állított elő oly módon, hogy egy facsoportot cserépszínűre színezett…)

kifestés

A késői kutatók szerencséjére a malmunkat ábrázoló fényképek színezetlenek…

A képeslapon látható egy épületegyüttes a gőzgép kéményével.

malomfénykép1

A később kifejtett térképi tájolás segítségével feltételezhető, hogy a kép a Beck-kastélynak akkor még a Régiposta utca által határolt parkja irányából, észak-keletről ábrázolja a telepet, az út túloldaláról. (Egy a gőzmalom működési elveivel tisztában lévő kutató más korabeli malmok ismeretében nyilván azonnal meg tudja állapítani az egyes épületek funkcióját, ez a feladat azonban másra vár.)

Ugyanez a kép látható a másik, egykorú képes levelezőlapon is, talán kissé jobb minőségben. (Sajnos nem egészen egyértelmű, hogy a mellette lévő, nádfedeles parasztházból kialakított vegyeskereskedés Ófalu vagy az ekkor már 300 fő feletti lakosú Kisvelence ellátását szolgálta-e. Inkább az utóbbira voksolok, mivel a két településrész igen távol feküdt egymástól így értelmetlen lett volna a képeslapra kerülő képeket „keverni”. Összképe alapján lehetne akár az Iskola utcai Heiden-porta is, de az sem zárható ki, hogy a malom alatt, a tóparton lévő (Bögi) tanya mára ugyancsak eltűnt egyik épületét látjuk.)

kisvelencefénykép

Az első lapon látható egy kissé homályosra sikerült fotó a malom belső udvaráról, gabonás vagy lisztes zsákokkal, rakodókkal és a kisvasút kocsijával. Mivel a gőzmalomba az őrlendő gabonát vasúton szállították és a lisztet is vasúton vitték a megrendelőkhöz, közeli vasútállomásra vezető kis lejtésű vágány jó szolgálatot tehetett. A háttérben álló két ló azt igazolja, hogy a malom és a vasútállomás közti ipari vágány lóvasútként működött ebben az időben, a képen pedig a kisvasút felső „végállomását” látjuk. A baloldali kocsi külön síneken áll, tehát a malomban a kisvasúttól független vágányrendszer segíthette a belső anyagmozgatást.

malombelső

A képeslapokkal közel egykorú (talán egy-két évvel korábbi) felvétel található Károly János Fejér vármegye története 1904-ben megjelent 5. kötetében. (A szövegből kiderül, hogy a Velencéről szóló részt 1896-ban írta, így vélhetően a kép is akkor, vagy nem sokkal később készült.) A közelmúltban reprintben is kiadott mű több helyen is említi a gőzmalmot, a közepes minőségű felvétel „alulnézetből”, kb. a mai autómosó irányából készült a tiszteletet parancsoló épületegyüttesről. (Az akkori talajszint természetesen legalább egy méterrel alacsonyabban volt, a területet még negyedszázada is folyamatosan töltötték.) Nagy dolog lenne, ha a választott püspök hagyatékából előkerülne az eredeti negatív, mert a kissé sötét fénykép rengeteg fontos információt rejthet. A felvételen a dombon álló gyárkémény és a malom néhány épülete vehető ki, a dolgozók és családtagjaik (?) egy csoportjával és a későbbi Bögi-tanyával. A malomnak rendkívül nagy volt a vízszükséglete, amelyet a tóból nyertek ki és ugyanide folyatták vissza az elhasznált vizet – a kép előterében ennek is sejthetők a nyomai. (Az eredetiről készült képet a Vörösmarty Mihály Könyvtár rendkívül készséges munkatársai bocsátották rendelkezésre, a második, kissé világosabb változatért Fehér Árpádot illeti köszönet.)

gozmalom_foto2_kicsinyitett

 

károlyanna2

Károly Jánosra visszatérve, művében az akkori közelmúlt adatai, köztük a malom alapítására vonatkozók nagy valószínűséggel hitelesek. Ha belegondolunk, hogy a malom alapításától az anyaggyűjtésig még negyven év sem telt el, és az adatszolgáltatók közül sokan a malomépítés szemtanúi is lehettek, világos, hogy adatait több forrásból is meríthette és ellenőrizhette. Ugyanúgy, mint ha most az 1970-es évek második felének egy jelentősebb beruházásáról írna valaki…

 

Az épületegyüttes mintegy harminc éves katonai korszakából is maradt fenn egy képeslap, amely az épületek közötti téren tartott szabadtéri misét ábrázolja „Őfelsége születésnapján”.

táborimise

Mivel a lap hátoldala nem áll rendelkezésre, (az aukciós oldalon már maga a lap sem elérhető), a datálás nem könnyű, csak viszonylag tág határok között mozoghat. Amit biztosan tudunk: nem készülhetett 1914 nyara előtt és 1918. augusztus 17. után. A lombos fák sem adnak támpontot: az 1916-ig uralkodó Ferenc József augusztus 18-án, az 1916-1918 között uralkodó IV. Károly augusztus 17-én született. Véleményem szerint 1914, 1915, 1916 és 1917 augusztusa a lehetséges időpont, 1918-ban ilyentájt, a katonai vereség árnyékában már valószínűtlen az uralkodó megünneplése. (IV. Károly trónra lépte után ugyan egyszerűsítette a protokollt és a hadseregen belül is számos újítást vezetett be, de az uralkodó és hitvese születés- és névnapját a hadseregben továbbra is megünnepelték, s hogy ez nem az uralkodó ellenére történt, azt az 1917-ben általa (születésnapján) folyósítani rendelt rendkívüli, öt napi zsold is bizonyítja.)

Az épületek láthatóan jó karban voltak, részben pala-, részben – a kép baloldalán – fémlemez-fedéssel. Az épületek között valamiféle közvilágításra utal a legénység feje felett látható gázlámpa.

A fák közt szűk kilátás nyílik egy nagyobb térre, az épületek elhelyezkedéséből ítélve valószínűleg délnyugatra, Gárdony felé, így ott a mai Malom utca és az azon túli szántók látszhatnak. Ha helyes a következtetésünk, akkor ebből és az árnyékokból ítélve a misét délelőtt tarthatták…

 

És most vegyük szemügyre a képes levelezőlap bal felső sarkában látható madártávlati rajzot, amely egy valóban impozáns, városias ipartelepet ábrázol – a kép kissé gyanúsan impozáns is…

malomrajz

A korabeli részvények fejrészén láthatunk ilyen, a lehetséges befektetőkben pavlovi reflexet kiváltani akaró rajzokat. A rajzokra azért is szükség volt, mert a nyomdatechnika a napilapok többségében csak rajzok közlését tette lehetővé, csak így lehetett hirdetni. Gyanúnkat növelheti, hogy a környéken nem volt és ma sincs olyan magasságú pont, ahonnét ilyen kép készülhetett volna. Első pillantásra a képen haladó vonat is furcsa, hiszen a vasúti sínek a teleptől jóval messzebb vannak – alaposabban szemügyre véve azonban mégiscsak a Déli vasút – „eltérített”, némileg elrajzolt perspektívájú sínein haladó – szerelvényét látjuk. Azután egyre több létező részletet fedezhetünk fel. A malomépületet ipari vágány kötötte össze a régi velencei vasútállomás Gárdony felé eső vasúti átrakodó területével – a kép bal oldalán, a kémény melletti épület sarkánál a kisvasút kanyarodó sínei is felfedezhetők.

A rajz a mai Sárkányosrét irányából ábrázolja a malmot. A képek betájolásában és az ipari vágány vonalának megállapításában az 1929-ben felvett, katonai pontosságú turistatérkép lehet segítségünkre.

29-estérkép

 

29-estérképátírt

(Tudnunk kell, hogy a térképet készítő M.Kir.Állami Térképészet rejtett katonai térképészet volt, a hadsereg létszámát és összetételét érintő trianoni megkötések miatt ide vezényelték – bújtatták – a térképészettel foglalkozó tiszti állományt – köztük egyik nagyapámat is… A húszas évek elején végrehajtott katonai térképrevízió és az évtized végi légifelvétel-sorozat civil melléktermékei voltak ezek az európai hírű „angyalos” turistatérképek, amelyek pontosságáról legyen elég annyi, hogy 20 évvel később, a Rákosi-korszakban, – a kezdetleges és mesterségesen torzított turistatérképek időszakában – már birtoklásuk is kémkedés gyanújával járt!)

A térképhez alább mellékelt, 1927-ben készült légifelvétel – szintén Fehér Árpád gyűjtéséből – segíthet abban, hogy a térképpel összevetve elhelyezhessük a térben az egykori üzemet. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a környék úthálózata a mai napig megőrizte az egykori birtokviszonyok és gazdasági funkciók szabta vonalvezetést!

légifelvétel1927

Az egykorú képeslapok fényképeivel összevetve meg kell állapítanunk, hogy a gyártelepről készült madártávlatú rajz egyes elemeiben komolyan vehető, de a megrendelő igényeit figyelembe véve idealizált. A létezőnél kissé nagyobb, méltóságteljesebb, mindenütt egy-egy emelettel megtoldott épületeket és a valóságosnál valószínűleg magasabb kéményt ábrázolt a rajzoló. A telephely nagyságának, elrendezésének ismeretében valószínű az is, hogy a létező magas épületekhez hozzáköltött még néhányat, azok egy részét, amelyek a kéménytől jobbra látszanak. A térkép tanúsága szerint ugyan voltak ott épületek, de az épületeket ábrázoló fényképfelvételen úgy látszik, hogy többségük egy-kétszintes épület volt, ezeket „emelte meg” három-négy szintesekké. A nagy épületeket kissé széttolta, így a valóságosnál jóval nagyobb alapterületre „terítette szét” a létesítményt. A domb magasságát is kétszeresére emelte, holott a helyszín kiválasztásában komoly szerepet játszhatott a tóból való közvetlen vízkivétel lehetősége, ami a rajzon szereplő magasság esetében mindenképpen gondot okozott volna. A kép hátterében látható, bazilika-szerű és -nagyságú épület számomra végképp érthetetlen, ilyen méretű és magasságú épület nyomát sem a térképen, sem a légifelvételen nem találtam.

 

Reménykedem abban, hogy a későbbiekben múzeumi-levéltári gyűjteményekben, egyes családi fényképek, rajzok között, esetleg a még fel nem tárt sajtótermékekben felbukkannak olyan illusztrációk, amelyek a nyitott kérdéseket tisztázzák, esetleges rossz következtetéseinkre rácáfolnak és Velence egykori nevezetességéről újabb információkkal is szolgálnak.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

 

Források:

Herman Ottó Magyar halászat könyve (1887)

Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái (2002)

Károly János: Fejér vármegye története 1-5. kötet (1896-1904. reprint: 2012)

Vasárnapi Újság 1917. 19.sz. Tábori mise a harcztéren a királyné nevenapján

Ludwig-baka 1917. szept. 1.

Kupi László: Város volt, város lett (2004)

A velenceblog.com tárgyba tartozó írásai

Saját kép- és dokumentumgyűjtemény, házikönyvtár, a Gárdonyi Antikvárium

könyvanyaga

Fehér Árpád kép- és dokumentumgyűjtése

Szóbeli közlések



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, Falusi épületek, Fotók, Fotók, képek, történetek, Gazdaság, Gárdony, Habsburg Birodalom, I. Világháború, II. Világháború, Légifotó, térképészet, történelmi térkép, Település-szerkezet, Uncategorized, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , ,

1 hozzászólás

  1. Köszönjük ! Körültekintő precízséged a régi ! Marika

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: