„Ki Mit Tud” a velencei „Hangya Szövetkezet”-ről?

Szerzők: Kárpáti Miklós és Fehér Árpád

Az 1945 előtt is itt élt kevesek emlékezetében él még a katolikus templom melletti épület, ahol a velencei Hangya Szövetkezet-hivatalos nevén a „Velencei fogyasztási és értékesítő szövetkezet” működött. Kérem, légy Társzerző! Ha fotód, emléked van a szervezetről, vagy felismered a később ismertetett csoportkép szereplőit, tisztelj meg azzal, hogy munkaidő után felhívsz (telefonszámom: +3620 439-56-48) vagy mailt küldesz az arpad.feher1@gmail.com –ra!

Regi Hangya

A Hangya jelvénye

V Hangya 1924

Az 1923-as, a Hangya 25. évfordulójára kiadott könyv egyik képe a velencei épületről (forrás: Kárpáti Miklós)

Egy éve kutakodok a velencei Hangya Szövetkezet nyomai után. A helye megvan. Galambos Misi bácsi kétely nélkül bökött rá a mai Vitorlás étterem katolikus templom melletti épületére. Nagy Karcsi barátom sem hagyott kétséget felőle: az volt a „Hangya”.

V Hangya 1924

Az 1923-as, a Hangya 25. évfordulójára kiadott könyv egyik képe a velencei épületről (forrás: Kárpáti Miklós)

Hangya

A valamikori velencei Hangya épülete a két világháború között.(Helyesen: a II. világháború után)

4

Az egykori Hangya, mai Vitorlás Étterem utcafrontja nyugati irányban új épületrészt kapott valamikor, ezért a régi szerkezet nem ismerhető fel

 

De mi is volt a Hangya szövetkezeti mozgalom?

A Hangya 1898-ban alakult értékesítési szövetkezeti mozgalom és szervezet volt. Céljairól az (új) Hangya Szövetség honlapja így ír:

A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek.”

A szervezet 1922-re 1969 tagszervezetből állt.

1923 Hangyák száma

A Hangya 1923-as, 25. évfordulójára készített kiadvány illusztrációja a tagszervezetek számáról

 

Az 1920-as években biztosan működött szervezete Kápolnásnyéken, Velencén és Pusztaszabolcson. Eddig minden különösebb keresgélés nélkül eljutottam. Azonban Velencére vonatkozóan meglehetősen kevés egyéb nyom maradt. A Fejér Megyei Levéltár fő és alispáni fondjai, a szegényes velencei állomány a velencei Hangyára vonatkozóan nem tartalmaz adatot.

Ami van, az másutt keresendő. Az Arcanum Tudásbázis révén töredékesen hozzáférhető Központi Értesítő-számokban 1923-1927. között található adat a velencei szervezetre vonatkozóan. E szerint 1923-ban, a hálózat 25. évfordulóján megemelte az üzletrészek értékét 100 koronára, továbbá belépett a Magyar Gazdaszövetségbe. A szervezet tehát korábban alakult meg.

Frissítés 2015.07.07-én: Kárpáti Miklós a korábban már említett évfordulós kötet papírváltozatában adatokat talált, amit alább olvasható hozzászólásában adott közre. E szerint a velencei szervezet 1903-ban alakult meg.

A Hangyáról képeskönyv is megjelent, benne a velencei vezetőség csoportfotójával.

Velencei Hangya 1

A velencei csoportfotó 1923?-ból. Kiket ábrázolhat?

 

A különböző “cégbírósági” említésekben a következő vezető személyek tűnnek fel a Velencei fogyasztási és értékesítő szövetkezet kapcsán:

Manndorff Géza báró – 1923-ig

ifj Meszleny Pál -1923-tól, (Manndorff helyébe került)

Kovács István -1924-ig,

Decsi Károly -1924-ig

Takács Ignác -1924-ig

Szüts Dániel (1926-ig)

Horváth József (1927-ig)

 Miklós idézett forrása szerint az alapító-kezdeményező Manndorff Géza báró,  szerepet játszott még (1923-ban) (Igazgatósági tag) Tőke István plébános, (FB) Kovács István községi főjegyző elnök, Pólya József nyugdíjas könyvelő.

Miklós adata és a kép alapján a kép közepén látható, botjára támaszkodó, ülő alakot vélem Manndorff Gézának. A további három szereplő jó eséllyel a csoportkép első sorában keresendő.

Akármi történt is utána, a szervezet valószínűleg tovább működött. 1926-ban és 1927-ben még biztosan voltak a szervezet működésére utaló jelek. Utána dokumentált emlék egyelőre nincs birtokomban. Mégis, az a tény, hogy Galambos Mihály emlékezetében biztos tudás él a szervezetről, azt mutatja, a szövetkezet valamiképpen tovább élt még egy ideig. Ezért vetődik fel, hogy Légy Társszerző! Mi a történet folytatása?

Kárpáti Miklós hozzászólásai:

“A rendkívül sikeres Hangya-mozgalom és üzlethálózata szinte mindenütt megérte az államosítást, szövetkezeti tulajdonból formálisan szövetkezeti tulajdonba ment át. Nincs okunk kételkedni abban, hogy ez Velencén is így történt.

(…)

Ami az 1927 utáni továbbélést illeti, egy közvetett bizonyítékkal máris szolgálhatok. Az biztos, hogy 1936 után is létezett a Hangya-üzlet. A Hungaricana egyik Hangya-képes lapján ugyanis az Apostol kiadóvállalat mellett hatjegyű telefonszám szerepel, amit viszont 1936-ban vezettek be.

(FÁ: egy nappal később: ) “Máris módosítanom kell. Utánanéztem és az Apostol képeslapkiadó valamennyi fellelt lapja 1946 augusztusa után került postára (a forint-filléres bélyegek alapján) – ezek szerint a velencei Hangyát ábrázoló lap sem véletlenül 1946-os vagy azutáni keltezésű!
Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az üzlet nevében és épületében is túlélte a háborút, nem téved a helyi emlékezet.
(Ettől függetlenül a telefonszámos datálás – nálam több alkalommal is bevált, – jól használható módszer…)”

Ugyancsak Kárpáti Miklóstól néhány további kép és információ:

hangya1908

A Hangya Szövetkezet egy 1908-as képeslapon (Kárpáti Miklós gyűjtése)

hangya1920

A Hangya Szövetkezet épülete 1920-ban (Kárpáti Miklós gyűjtése)

hangya1930

A szövetkezeti épület 1930-as ábrázolása- a lapot maga a Hangya Szövetkezet adta ki! (Kárpáti Miklós gyűjtése)



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, Falusi épületek, Fotók, Gazdaság, Légy Társszerző!, Velence, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , ,

4 hozzászólás

  1. Kedves Árpád!
    A rendkívül sikeres Hangya-mozgalom és üzlethálózata szinte mindenütt megérte az államosítást, szövetkezeti tulajdonból formálisan szövetkezeti tulajdonba ment át. Nincs okunk kételkedni abban, hogy ez Velencén is így történt. Ez persze így csak feltételezés.
    Ami az 1927 utáni továbbélést illeti, egy közvetett bizonyítékkal máris szolgálhatok. Az biztos, hogy 1936 után is létezett a Hangya-üzlet. A Hungaricana egyik Hangya-képes lapján ugyanis az Apostol kiadóvállalat mellett hatjegyű telefonszám szerepel, amit viszont 1936-ban vezettek be. (Maga a lap a bélyeg alapján 1945 után került postára, de ez önmagában persze nem jelent bizonyítékot a továbbélésre.)
    A lapról a linket külön küldöm el.
    Ha időm engedi, keresgélek a jegyzeteim között, kell lennie a Hangyáról is ennek-annak.
    Üdv:
    Miklós

  2. Máris módosítanom kell. Utánanéztem és az Apostol képeslapkiadó valamennyi fellelt lapja 1946 augusztusa után került postára (a forint-filléres bélyegek alapján) – ezek szerint a velencei Hangyát ábrázoló lap sem véletlenül 1946-os vagy azutáni keltezésű!
    Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az üzlet nevében és épületében is túlélte a háborút, nem téved a helyi emlékezet.
    (Ettől függetlenül a telefonszámos datálás – nálam több alkalommal is bevált, – jól használható módszer…)
    Miklós

  3. Kedves Árpád!
    Eddig a Hangya működésének végét próbáltuk behatárolni, azt hiszem sikerrel.
    Az is tisztázódott, hogy a cikkedben szereplő kép a háború után, 1945-46-ban készült.
    Most lássuk a kezdeteket.
    Átnéztem a lapjaimat és ez a velencei szervezet megalakulását jóval korábbra tolja ki, mint azt a hézagos hivatalos adatokból sejteni lehet.
    Egy 1908-ban postára adott lapon már látható (és olvasható!) a szövetkezet, tehát ennél mindenképpen előbb kellett megalakulnia.
    A következő kép az 1920-as évek elejéről való.
    Egyébként maga a velencei Hangya is adott ki képes levelezőlapot a 30-as évek elején, amelyen természetesen szerepel az üzletnek helyet adó épület is.
    A képeket szokás szerint külön küldöm el, hogy beilleszthesd.
    Üdv:
    Miklós

  4. Kedves Árpád!
    Mai rendezkedésem közben előkerült a Hangya … első 25 éve c. (1923-as kiadású) emlékkönyv, amelyből a velencei igazgatóság és felügyelőbizottság írásodban közölt képe is származik. A könyveket, folyóiratokat mindig érdemes eredetiben is átnézni, mert különben az ember ki van szolgáltatva annak, hogy az internetre felrakó személy mit tart fontosnak és mit nem. A kötet ugyanis szöveges részében is foglalkozik a velencei tagszövetkezettel, s ebből sok érdekesség kiderül, példának okáért az alapítás éve is, amely a tókörnyéki településeket több mint másfél évtizeddel megelőzve, Székesfehérvárral egyidőben, 1903-ban volt!
    A teljes szöveg:

    “Velencze: Alakult 1903-ban, báró Manndorff Géza nagybirtokos kezdeményezésére. Saját házzal rendelkezik. Igazgatóság: b. Manndorff Géza, Tőke István plébános ügyvezető. Felügyelő bizottság: Kovács István községi főjegyző elnök, Pólya József nyug. tan. könyvelő. Évi forgalo: 4 millió korona.”

    Ez a szöveg részben választ ad a “kiket ábrázolhat?” kérdésedre. Az ülő sorban lehet a felsorolt négy vezető ( – a plébánost és a mellette ülő Manndorffot viszonylag könnyű azonosítani).
    A képek között megtalálható még a szövetkezet üzlete is, a képet beszkennelem és külön elküldöm majd, hogy teljes legyen a képcsarnok.
    Üdv: Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: