Szerzők: Felletár Zsolt, Kupi László, Fehér Árpád
Pár kődarab és négy öntöttvas tárcsa. Ennyi maradt Velence valamikori látványosságából, az Anna Gőzmalomból. A következő hónapokban összefoglaljuk, amit a malomról az elmúlt években, ennek ürügyén pedig amit a XIX. század közepének vállalkozási lázáról megismertünk.
Négy kazánrögítő tárcsa – a malom tárgyi emlékei-Kupi László fotója
| Kutatási előzmények: A kutatás elsősorban két ember sokéves előzetes munkájához köthető.A velencei malom körüli közvetlen terepmunka Kupi László révén évekkel ezelőtt kezdődött. Ennek eredményeképpen munkaanyagok készültek (ezeket László a hiperlinken elérhető formában foglalta össze).
A második szál Felletár Zsolté, aki valójában városa, Szeged egyik legismertebb malomvállalkozó, a bégavári Back család kutatása nyomán jutott el Velencére. A család második generációjából Back Ernő volt az, akit Kuhner Dávid tőkepénzes gabonakereskedő, a Balassa-féle korai gőzmalom vásárlójaként az üzletbe-sejthetően tőkéje miatt tulajdonostársként kezdetben bevont. Zsolt saját, korábbi, a „Szegedi fűrészes história” c. ipartörténeti kismonográfiája kapcsán végzett kutatásai és a jelenleg folyó „malmos könyv előmunkálatai során megszerzett ismeretanyagát kiválóan tudjuk kamatoztatni a közös munka során. Aki próbálta ezt az időszakot kutatni, tudja értékelni mindezt. Ráadásul németül is kutat, ami az osztrák eredetű és nyelvi kultúrájú befektetői kör miatt alapvetőnek bizonyult. A személyes hozzájárulásom, hogy a Zsolt által átadott szaktudás és konkrét információk mellé a magyar levéltári kutatásokat biztosítom és szerkesztek. Számtalan, olykor ellentmondó adat morzsájából áll össze az a kép, amit megpróbálunk összefüggő keretbe illeszteni. |
***
Sok fordulóban egyeztettük, miféle módon mutathatnánk be a legjobban a feltárt eredményeket. Végül abban maradtunk, hogy a kínálkozó lehetőségek közül az egyes tulajdonosok szerint korszakoljuk majd a munkát.
A malom (hűlt) helye Velence újtelepi részén (Google Föld)
Persze, jobban szerettük volna a malmot a maga fizikai valójában és történetében bemutatni, csakhogy ehhez a fennmaradt műszaki és képi információ nem elegendő.
Kazánrögítő kőkocka -a kevés megmaradt tárgyi emlék egyike- Kupi László fotója a helyszínen
Ennek megfelelően az alábbi fejezetek szerint haladunk majd:
1/ A Balassa-korszak: 1853-1866. Ebben a bejegyzésben a gőzmalom szakmai előzményének számító szárazmalmi, az 1858-as gőzmalom-alapítási, majd az 1866-ban zárult adásvétel körülményeit írjuk le.
2/ A Kuhner-Back-Bloch-korszak: 1866-1896: A malom fénykorának időszaka, mely történetesen a magyar malomipar intenzív növekedésének és aranykorának korszaka.
E korszakról viszonylag sok és sokféle információ áll rendelkezésre.
Az egyes időszakok eddig feltárt tematikus információi. Neked van kiegészítő tudásod?
3/ A Stern Artur, majd Deutsch Artur, végül a laktanya-korszak: 1896-1914/18: A malom fő tevékenységként a liszttermelésről fokozatosan a malátahántolás felé tolódott, szoros összefüggésben a keresleti piac igényének változásával. Ez már a hanyatlás időszaka volt. A világháború alatt lovassági, 1919-ben tüzérségi kiképzőlaktanyaként működött az épület-komplexum.
4/ A Deutsch-Hajdu-korszak: 1920-1945: A malátaüzemi funkció is visszaszorult, de nem szűnt meg. A malom pontos működéséről ebből a korszakból nincs megbízható adat, vagy információ, csak a létezéséről, majd a II. világháború alatti megsemmisüléséről, kövei széthordásáról az újjáépítés időszakában.
***
Nem vagyunk még a munka végén. Hátravan a Hadtörténeti Levéltár szerény idevonatkozó iratanyagának megismerése és két kiváló malomipari illetve szeszipari szakemberrel való konzultáció. Ez az ismeretanyag még izgalmas ízeket adhat nyomozásunkhoz.
***
Előre bocsátjuk: A malom története nem lesz könnyű olvasmány. Mai szemmel idegesítően szövevényes családtörténet, ami azonban nem a szerzők „bűne”, hanem a korszak vállalkozástörténeti sajátossága. Akkoriban a tőkét új vállalkozásba fektetni, nyereségesen gazdálkodni, vagy szükség esetén veszteség nélkül kivonni a vállalatból a mainál sokkal nehezebb és kockázatosabb vállalkozás volt.
A felmerülő pénzügyi-üzleti kockázatok csökkentését, a gyárak/malmok indításához szükséges tőkét a befektető iparosok és kereskedők sok esetben a családjaik közötti vagyonegyesítési célú érdekházasságok révén teremtették meg, melynek során kialakult szövevényes érdekcsoportok és cégcsoportok feltárása és értelmezése rendkívül aprólékos munkát és komoly szakismeretet igényel. Ennek ellenére megfelelő és elégséges információk hiányában a siker még így sem garantált.
Másodszor: Az Anna-Malom története szemléletes példája a feudális keretek között működő malomipar profitorientált, kapitalista vállalkozássá való átalakulásának. Írásainkban igyekszünk bemutatni a kétfajta malom-működtetési mechanizmus módját a két, egymást követő társadalmi-gazdasági időszakban.
Harmadszor: Abban reménykedünk, hogy a fölötte szegényesen fennmaradt műszaki és képi információk, valamint a még élő és megszólítható szakemberek tudása révén rekonstruálhatjuk, mi is zajlott itt 160 évvel ezelőtt.
***
Ha van időd és kedved, ha jó az idő, sétálj el Velencén a Malom utcába! Mászd meg a kaptatót és képzeld el, hogy ott ötemeletes iparépület áll, meg számos másik, ahol gőzgép visít és kisvasút sínje csillan a tavaszi napfényben! Sok tíz ember, megannyi ló cipel nehéz zsákokat ki-be, és Te, kiváncsi idegen beleszagolsz a gépház szénszagú világába! Aztán látod a belőlük élő kereskedők világát Budapesttől Bécsig (mert csak idáig ér a fantáziánk.) Kalandra fel!
Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, Emberek, Falusi épületek, Gazdaság, I. Világháború, II. Világháború, képek, Település-szerkezet, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, XIX. század, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?