Kevesen tudják Velencén, sőt Magyarországon, milyen kézzelfogható nyomai vannak nálunk az emberi kultúra korai időszakainak. Fülöp Gyula a középkorig bezárólag mondta el ezt. Hangfelvétel. 2016. április elsején Galambos Györgyné Mária, elméletben pedig a Velencei Helytörténeti Egyesület szervezésében előadást hallgattunk erről… Bővebben ›
Szerzők: Felletár Zsolt, Kupi László, Fehér Árpád Pár kődarab és négy öntöttvas tárcsa. Ennyi maradt Velence valamikori látványosságából, az Anna Gőzmalomból. A következő hónapokban összefoglaljuk, amit a malomról az elmúlt években, ennek ürügyén pedig amit a XIX. század közepének vállalkozási… Bővebben ›
Kárpáti Miklós megjegyzéseivel- a hozzászólásokban és a szövegben keresd őket- (2015. márciusában) Nagybirtoknak az 1.000, kataszteri hold feletti, egységes kezelésben lévő birtokot tartotta a korszak szakirodalma. Nekünk a Meszlenyek birtokdarabolódása után egy ilyen jutott: Pillitzé. Cseh Viktor kiegészítésével Kápolnásnyéken több… Bővebben ›
A belterületi földterületek 1884-ig sok tekintetben megőrizték a falu régi társadalmi-gazdasági szerkezetét. Az igazi gazdasági csatatéren, a legkeresettebb, volt majorsági földeken más volt a helyzet. A következőkben első lépésben bemutatom a (volt) majorsági földek új tulajdonviszonyait. Később név szerint is… Bővebben ›
Az elmúlt hetekben a Gschwindt-kastélyé mellett az 1920-30-as évek történeteibe botlottam. Egyrészt dr Beck Lajos telekparcellázásainak történetébe, másrészt helytörténeti egyesületünk tagja, Somhegyi Judit jóvoltából édesanyja, Farkas Józsefné Éva néni (gyereklány volt akkor, budapesti nyaralóként került ide) emlékeibe erről az időszakról…. Bővebben ›
2014. szeptember 21-én, vasárnap, pár hetes készülődés után a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (a továbbiakban GÉM) kezdeményezésére és a Velencei Helytörténeti Egyesülettel (VHE) közös szervezésében abban a ritka lehetőségben volt részem, hogy életemben először belülről láthattam a (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyt, gyermekkorom… Bővebben ›
Amint arra Tükröspusztai sorozatom első bejegyzésében utaltam, fontos lenne tudni, ki volt az, aki Tükröspusztából, Tükrössy Pick Richárd pénzéből, saját tehetségéből, sokak verejtékével öntözve mintagazdaságot épített fel a XX. század huszas-harmincas éveiben. Ezt az embert Jancsó Mózesnek hívták. Kedves Olvasó!… Bővebben ›
Adatközlők: prof. Spät András (Budapest), Dr Molitorisz Pál (Szarvas) Ezen az úton is köszönöm! Az első két részben bemutattam zsidó földink, Spät Imre és családja elpusztításának történetét, és környezetük egy darabkáján keresztül azt a világot, ami túlélte a gyilkolást, a… Bővebben ›
Több bejegyzésben is említettem azt a munkát, aminek célja, hogy a Velence 1714-es újrabetelepítéséhez kötődő szájhagyományt megbízható dokumentummal lehessen megerősíteni. Ez a munka a minap határkőhöz érkezett. A kutatás történetét kicsit később írom le. A lényeg: 1716-ban (meg az országos… Bővebben ›
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
Velenceblog 