Adatközlők: prof. Spät András (Budapest), Dr Molitorisz Pál (Szarvas) Ezen az úton is köszönöm!

Az első két részben bemutattam zsidó földink, Spät Imre és családja elpusztításának történetét, és környezetük egy darabkáján keresztül azt a világot, ami túlélte a gyilkolást, a háborút.

Most arra teszek kísérletet, hogy azt mutassam be, honnan jött –rokonain keresztül- hogyan élt és él ma a Spät familia.

Messze nem lesz teljeskörű ez a tudás. Nem családkutatás a célom, hanem annak bemutatása, hogyan fonódik össze a szűkebb és tágabb közösség életével a sorsuk.

1.kép: Spät Jakab portréfotója (Prof. Spät András gyűjteménye)

A történetem Spät Jakabbal (1821-1888.), Dr Spät Imre nagyapjával kezdődik. Egyedül édesapja nevét ismerem, Spät Mártonét. A töredékes információk alapján azt gyanítom, élete javát Szarvason élte le. Huszonhét évesen honvédnek állt az 1848-as szabadságharcban. Erről Bernstein Béla könyve tájékoztat, a könyv 254. oldalán található honvédlistán tűnik fel Spät neve.

Az 1849-es szarvasi zsidó-összeírásban mint “24 éves házaló, származási helye Árva (megye-FÁ) …szala(?), nőtlen“-bejegyzés szerepelt. (Ez annak  ad nagyobb esélyt, hogy  Spät inkább  Sziléziából és nem Galiciából menekült délre. Ha így volt, nagyobb a valószínűsége annak, hogy eredetileg  orthodox zsidó volt. Tény ugyanakkor, hogy lánya, Zseni, 1881-ben már neológ temetőben nyugodott.-FÁ) Házassága tehát 1849 és 1851., Róza születése közé eshetett.

A Spät -családfa a 2014. október 20-i tudásom szerint. Szombaton, október 18-án, a velencei Református Egyházközség jóvoltából két testvér, Róza (1851-1903) és Sándor (1861-1902) sírja “megkerült” Nagyításért kattints a képre!!!

Tizenegy gyermeket nevelt fel feleségével, Scheiber Katalinnal (1824-?). A tizenegy gyerekből öt  hét nevét ismerem (2014 októberében két testvér emléke előkerült). Róza 1851-ben, Mina 1853-ban, Netti 1854-ben, Lipót 1856-ban,Zseni 1861-ben, Sándor 1862-ben, Henrik 1863-ban született. A többi testvérről nincs információm. Békésben és Szarvas környékén ma több „Spák”, „Spét” és hasonló hangzású név is feltűnik az interneten, de egy Spät sem.

Spät Zseni (1861-1881) sírja a szarvasi neológ zsidó temetőben (Dr Molitorisz Pál gyűjtése)

A szarvasi zsinagóga (is) leégett 1944-ben, vélhetően az oda felhalmozott deportált-javak fosztogatás-nyomainak eltüntetése miatt, így ma az ottani zsidó közösség története-benne Spät Jakabé  közvetlenül nemigen kutatható. Dr Molitorisz Pál bejegyzést jelentetett meg  a valahavolt zsidó közösségről a Szarvasi Krónikában, érdekes, értékes. Olvasd el!

A Velencei Református Egyházközség 2014. áprilisa és októbere között feltárta és rendberakta az évtizedek óta elhanyagolt velencei zsidó temető maradékát. Tisztelet érte! A rendezés során előkerült két, Velencén eltemetett testvér, Róza és Sándor sírja. Ők 1902-ben és 1903-ban hunytak el itt. Henrik tehát feltehetően 1903-ban még Velencén praktizált és a jelek szerint a két testvére vele élt itt. Ez érdekes kérdéseket vet fel a család életmódjáról. (Nekem egyelőre ez túl nagy feladat!)

Róza (balra) és Sándor sírja (jobbra) a velencei temetőben. Felirataik: Hauer Ignácné sz. Spät Róza + 1903 (élt 52 évig), Szarvasi Spät Sándor +1902 (élt 41 évet)

Közvetett képet ad Jakab egzisztenciájáról nevezetesebb gyermekei sorsa. Legalább két olyan gyereke volt, akik iskoláztatása stabil anyagi hátteret, a dzsentriével összemérhető társadalmi státuszt követelt meg a XIX. században. Henrik az 1880-as évek elején orvosnak tanulhatott, Lipót pedig katonatisztnek állhatott, ami 1874-78 közötti Ludovikás kezdetet jelenthetett. Ez ma szerény körülmények között is évi legalább 3-4 millió Ft, tandíjból és megélhetési költségekből álló tételsor –éveken keresztül. Ehhez jön még a többi, esetleg leánygyermek hozománya. Ha csak a gyerekek fele maradhatott életben a magas gyermekhalandóság miatt, akkor is a mai viszonyok szerinti középosztálybeli egzisztenciát feltételezek ehhez.

Történetem szempontjából két Spät érdekes a testvérek közül. Henrik és Lipót.

Lipóttal, az agglegénnyel kezdem.

Történetét a legösszeszedettebb formában Kápolnásnyék „nem hivatalos” honlapján olvashatod az alábbiakkal:

„Szarvasi Sebes Ferenc

3.kép: Szarvasi Sebes Ferenc katonaportréja

Sebes [Lipót] Ferenc honvéd alezredes ismert személyisége az első világháború csatatereinek. Eredeti neve Spät volt: a tizenegy gyermekes Spät Jakab (1821-1888.) és Schreiber Kati (1824-?) házasságából negyediknek, 1856. július 25-én, Szarvason látta meg a napvilágot.

Kora gyermekségében megmutatkozott a katonai pálya iránti érdeklődése. Egyik legkiválóbb növendéke volt a Ludovika Akadémiának, ahol 1882. szeptember 1-én avatták, az akkori gyakorlatnak megfelelően hadapróddá. 1885. szeptember 1-én, háromévi csapatszolgálat után, hadnaggyá előlépve a debreceni 3. honvéd gyalogezredhez került. 1898-ban nevét Sebesre magyarosította. A világháborút a szerb, az orosz és az olasz harctereken küzdötte végig. Vitézsége elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült. Többek között 1916-ban a montenegrói arcvonalon, az 1747 méter magas Lovcen csúcs elfoglalásáért a Vaskorona-rendet s vele “szarvasi” előnévvel nemességet kapott. Nyugdíjba menetele előtt ezredessé léptették elő. Kápolnásnyéken élt, ahol 1926-ban, hetvenéves korában halt meg.

Forrás: Múlt és Jövő folyóirat 1996/1 szám

1996. június 16.

Az 1996. június 16. napján tartott megemlékezésen Dr. Kőbányai János író ismertette szarvasi Sebess Ferenc ezredes, született Spät Lipót életútját. Kitért édesapjára, Spät Jakabra, aki 1848-ban honvédként szolgált, és testvérére, a Spät orvos-dinasztia atyjára.”

Szarvasi Sebes élete nyugdíjazás utáni éveit öccsénél élte le. Saját családja nem lévén Henrik házában (erről kicsit később) élt haláláig, 1926-ig. Sírja a zsidó temető legelején található, öccséé mellett.

4.kép:Dr Spät Henrik portréja

Dr Spät Henrik körorvos története mai tudásom és Spät András emlékezete szerint Velencén kezdődött. Ott volt körorvos, ott született meg mindhárom gyermeke. Ebből fakadóan legkésőbb 1897-ben, Klarisz születésekor már Velencén praktizált. Ha ott kezdte a pályáját, 1888-tól élhetett Velencén, és több, mint 40 évig praktizált!  (A dátumokban ellentmondásban vagyok Kupi László Velence-könyve adataival, ezt később tisztázni kell.)Kápolnásnyékre költözésének okakánt Kupi László a Velencével folytatott anyagi vitát (lakhatás illetve lakhatási költségek biztosítatlansága) jelölte meg.

Spät András emlékei szerint „… Körorvos volt először Velencén, majd Kápolnásnyéken. Amikor apámmal minden évben visszamentem Kápolnásnyékre, hogy felkeressük a temetőt, láthattam, hogy mekkora szakmai kihívást jelentett valaha körorvosnak lenni, milyen nagy tekintélye volt, és milyen hálával gondolnak vissza rá a betegei. …Dédapám a XX. század első harmadában egyedül látta el Kápolnásnyéket, Velencét, Pákozdot, Pázmándot, Sukorót és néhány környékbeli tanyát.”

Vélhetően ebből a jövedelméből a (régen Posta) ma Deák Ferenc utcában, a Halász kastély szomszédságában, ahhoz hasonlóan az utcafronttól viszonylag távolabb, előkelő házat épített családjának, amit képeslapokon is megörökíttetett. A képeslapokon feltűnik a családja is.

5.kép: Dr Spät Henrik otthona-a képen Dr Spät Henrik, felesége, Róth Janka (1875-1963) és lányuk, Spät Klarisz (1897-1999.) A kép keletkezését –felette bátortalanul- 1914-1922. közé teszem. (Klarisz 1922-ben ment férjhez, a képen látható ruházat viszont az akkori mércével „lányos”. Viselője legalább 14 éves.) Nagyításért kattints a képre!

Az orvos léte, a kezelés elérése akkoriban sokkal inkább „élet-halál” kérdése volt, mint ma. Dr Spät  kb. tízezer ember ellátásáról gondoskodott, az átlagember életében tehát kulcsfigura volt.

Jó példa erre az a vicces protekció, amit prof. Spät András mesélt el édesapjáról. E szerint István Budapesten volt gimnazista. A vasúti tiszt a kápolnásnyéki vasútállomáson rendszeresen megállította a Fiume-Budapest közötti expresszt, hogy a fiú gyorsan Pestre juthasson. Ilyet népszerűtlen ember pénzért sem kaphatott.

6.kép: Dr Spät Henrik háza előtt első unokájával, Vető Lacival. A képen Laci talán 2-3 éves lehetett, Spät viszont az előző képeslapon jóval fiatalabbnak mutatott. A képeslapot 1926-27 körülinek gondolom. Nagyításért kattints a képre!

Politikailag azonban céltábla volt mind Henrik, mind a bátyja. A ’20-as évek elejének antiszemita kampányai idején két befolyásos, tehetős zsidó kiválóan szimbolizálhatta a „zsidó összeesküvő” túlélő képét, akármi is volt a valóság.

Erről Kupi László és a Fejér Megyei Történeti Évkönyv így ír:

„Az új rend stabilizálása hosszabb időt igényelt. A hatalomra jutott kurzus a megbuktatott diktatúra helyi vezetői szervezői és szimpatizán­sai ellen fordult. A szociális és faji (zsidó ellenes) szempontú atrocitá­sok a békekötést követően tematikailag bővültek. Keresztény mellett mind nagyobb hangsúlyt kapott a nemzeti jelleg hangoztatása. A kato­nai elhárítás figyelme a megye egyik „zsidófészké”-nek nyilvánított Kápolnásnyék felé fordult. Az odaérkező és bevásárlást végző pestiek – az elhárítás szerint – a nép között a mai államrend ellen izgattak. „Néhány személy felügyelet alá helyezését és a címükre érkező posta cenzúrázását tartották szükségesnek (Ez utóbbi kapcsán röpcédulák érkezésétől tartanak.). A felizzított légkörben a községházán – előfogat igénylésével kapcsolatban – tettlegességre került sor. Ezt követően a körorvos, dr. Spät Mór (sic-FÁ.) ellen – kötelesség mulasztásaira hivatkozással, de antiszemita felhanggal – sorozatos följelentések történtek. Még két évvel később is, Sebes Lipót ny. ezredessé történő előléptetése vált ki tiltakozást a helyi lakosság egy részében.”

7.kép: A két testvér sírköve a kápolnásnyéki zsidó temetőben.Nagyításért kattints a képre!

A politikai konszolidáció időszakában ezek a hangok elhalkulhattak. Spät 1930-ban bekövetkezett haláláig praktizálhatott Kápolnásnyéken.

A Spat Henrik házát 1936-ban eladásra hirdető Pesti Napló-bejegyzés

Dr Spät Henrik 1930-ban bekövetkezett halálakor vélhetően fia, Imre vette át a kápolnásnyéki praxist. Ő már nem körorvos volt, hanem kimondottan a település orvosa. Hogy e mögött megint ideológiát kell-e keresni, vagy a térség orvosellátásának általános javulását, esetleg mindkettőt, azt nem tudom.

Tény, hogy a harmincas évekbenDr Spät Imre (1898-1945) lett Kápolnásnyék orvosa. (Édesanyja elköltözött a Posta utcai házból Budapestre, a XIII. kerületi Pozsonyi út 49-be. Imre öccse, István, pár méterrel arrébb, a Hollán Ernő utcában vett lakást-róla kicsit később írok.)

8.kép: A (háttérben) a Spät (Imre) ház egy 30-as évekbeli Országzászló képen

Spät Imre praxisa eleinte zavarmentes lehetett. Ő a mai Fő utca 39. szám alatt, az I. világháborús emlékmű és az akkori Országzászló mögötti telken épített magának az édesapjáéhoz képest szerény, de kellemes otthont. A ház Späték deportálásáig a család tulajdonában volt. Utána csendőrlaktanya lett, majd pedig magánszemélyek éltek ott. Ma is lakott épület.

9.kép: Spätek Spät Imre házának hátsó teraszán 1936-ban. balról jobbra: Vető Lacika(akkor 13 éves) dr Spät Imre unokaöccse, dr Spät Istvánné sz. Sichermann Erzsébet, Imre sógornője (akkor 32 éves) , dr Spät Imre (akkor 38 éves), Spät Imre felesége, Jolán (akkor 28 éves) , Spät Gyurika (akkor 4 éves) Kilenc év múlva már csak Erzsébet élt. forrás: Professzor Spät András családi gyűjteménye

Felesége Weisz Jolán (1904-1944.). Spät András emlékezete szerint –férjével szemben- nem zsidónak született. Hogy később felvette –e férje vallását, azt nem lehet tudni. Akárhogyan volt is, osztozott sorsában, 1944. június 5-én deportálták, meggyilkolták őt is.

Kisfia, Gyurika (1933-1944) életéről annyit lehet tudni, hogy a családi hagyományoknak megfelelően Budapestre feljáró kisgimnazista volt deportálásáig, meggyilkolásáig.

A familia Spät Imrével nevezett ágát tehát kiirtották a nácik és magyar szellemi társaik. Spät András interjújában és a róla szóló könyvben tizenegy elpusztított unokatestvéréről számolt be a tizenháromból. (Ebből kilenc anyai ágon.)

Spät professzor tudomása szerint az elsőszülött Spät Klarisz férje, Vető Arnold neve által jegyzett a Vető családot először saját, Budapest XIII. Katona József utca 31. sz alatti házukban gettósították, ami akkor svájci védelem alatt állt. Mivel a védelem elég esetleges volt, a Vető családot részben elhurcolták innen.

Spät Henrik első unokáját, Vető Lacit 1944. november 9-én hurcolták el. Először a Nagybátony-Újlak Téglagyár óbudai telephelyére (Bécsi út 136.) került (feltehetően, de nem biztosan 1944.novemberében), onnan hajtották tovább sokezred magával a nyugati határ felé, jellemzően sáncmunkára. A huszas évei elején járó, szívbeteg fiatal rövid ideig bírta a gyötrelmeket, Dachauban halt meg, legkésőbb decemberben. A többi unokatestvér sorsa egyelőre nem ismert számomra. Laci édesanyja és édesapja túlélte a holocaustot és a világháborút. Vető Arnold betegségben hunyt el 1947-ben, édesanyja, Klarisz, New Yorkban, tisztes öregkorában halt meg. Laci leánytestvére az USA-ban él.

10.kép: Dr Spät István, felesége, Sichermann Erzsébet egy 1946-os fotón, és kisfiuk, András 1942-ben montázs-forrás: prof. Spät András interjúkötete

Dr Spät István, Henrik harmadik gyereke és családja túlélte az üldözést. Fia, professzor Spät András (1940- ) szerint édesapjának több hamis menlevele volt és legalább egy igazi, svájci. A gettósítás a menlevél miatt őket úgy érintette, hogy az Újpest rakpart-(ma Wallenberg, akkor Phönix utca) sarki (ma Újpest rakpart 6 vagy 7. sz. házakba), a nemzetközi gettó épületeibe, pár méterre az otthonuktól utasították őket lakni.

Spät András szerint többször elhurcolták őket, de mindig meg tudtak szökni a halál elől. Őt az ágy alatt dugták el. Épségben élték túl 1945. késő telét.

Érdekesség, hogy Spät András édesapjától úgy tudja, egy ilyen nyilas akció alkalmával az utolsók egyikeként látták Wallenberget. Wallenberg közölte a zsidókat épületekből kihajtó nyilasokkal, hogy az emberek védelem alatt állnak, mire a nyilasok rálőttek. Wallenberg a kocsijába ugrott és elhajtott. Állítólag utána többet nem látták, talán a szovjet vonalak felé indult.

A professzor arra a kérdésemre, miszerint Imréék miért nem menekültek hozzájuk, azt felelte, AKKOR és előre senki sem lehetett biztos semmiben. Akkor még nem tudhatták, hogy vidék, saját ismerős közegük, a szétszóródás nem védi meg őket, hogy a tömeg –viszonylag- nagyobb biztonságot ad. Istvánék tehát megmaradtak.

Felmerült, hogy Gyurika maradjon Pesten. A szülők azt a döntést hozták, hogy nem, vidéken nagyobb biztonságban van. Ez sajnos, hibás helyzetértékelésnek bizonyult.

„Senki sem hitte el, hogy mi lesz.” kommentálta Spät András az 1944. tavaszi eseményeket.

Spät András megmenekülése sem volt magától értetődő. (Meg semmi más sem akkoriban.)

A professzor pár nappal ezelőtt  (2014. október vége) kiegészítette a családtörténetet a saját kis kálváriájával:

E szerint 1944. őszén az Újpest rakparti védett házból egy gyermekmenhelyre vitték- emlékei szerint a Fehér Kereszt menhelyei egyikére. (Ez a tanácstalan szülők egyik gyermekmentési kísérlete lehetett.) Édesapja egyik látogatása során észrevette, hogy kisfia rühös lett és orvosi megfontolásokból András elkülönítését kérte a többiektől, megakadályozandó a többi gyerek fertőződését.

Pár nap múlva ezután a menhelyen megjelentek a nyilasok és a gyerekeket az ápolókkal együtt elhurcolták. Spät Imre keresztény felesége (Weisz Jolán) rokona erről értesülve riasztotta az édesapát, majd elrohant a menhelyre-és ott találta Andrást, egyedül az elkülönítőben. A nyilasok nem találták meg, vagy elfelejtették elvinni.

A rokon hölgy aztán visszavitte a gyereket a szülőkhöz, a “védett” házba. A professzor tudomása szerint a menhelyről elhurcoltak mind elpusztultak.

***

Megjegyzés: Az eset nagyon pontosan példázza, hogy az embertelen káosz idején min múlt az élet. Utólag persze, minden olyan egyszerű! Persze, tömegben kellett (volna) maradni, elbújni vagy harcolni (állítja az akkori kölyök, Jóska barátom, aki még hetvenévesen is lőtérre járt aztán  a fegyverével, hogy megfeleljen, ha muszáj). De akkor, az ő apja is menteni próbálta inkább, és tűrte a nyomást, mert nem tudta, mi jöhet még.

Ebbe a gyilkos szerencsejátékba pusztult bele Spät Imre családja, és maradt életben Istváné. A többi -önmagában (!) – felesleges okoskodás.

 ***

Dr Spät István életrajza a Magyar Életrajzi Lexikonban:

„Spät István (Velence, 1904. jún. 23. – Bp., 1976. máj. 22.): bőrgyógyász, venerológus. Oklevelet a bp.-i egy.-en szerzett (1928). 1928–31-ben a debreceni bőrgyógyászati klinikán orvos; bőrgyógyászati szakképesítést szerzett. 1931–32-ben a bp.-i Szabolcs u.-i Kórházban szakorvos; egyik szervezője volt a kórházi orvossztrájknak, amelyet a fizetés nélküli orvosok megélhetésük biztosításáért szerveztek. 1932–36-ban a Teleia Szanatórium nemibeteg-rendelésén dolgozott, majd magángyakorlatot folytatott. 1947-től az Orsz. Társadalombiztosító Intézet (OTI) Gyöngyösi úti Bőr- és Nemibeteggondozó Intézetét vezette. 1953-tól az Orsz. Bőr és Nemibeteggondozó Intézet bp.-i főorvosa és 1963-ig a Trefort u.-i szakrendelést is vezette. 1963-tól 1975-ig, nyugdíjazásáig a Bethlen téri Intézet főorvosa volt. Szerepet játszott a Pest m.-i bőr- és nemibeteggondozó hálózatának megszervezésében, kiépítésében és működésének eredményessé tételében. – Irod. Pastinszky István: S. I. (Bőrgyógyászati Venerológiai Szle, 1976. 6. sz.).”

Spät András elbeszéléséből tudom, hogy a nevezetes sztrájk után 1947-ig nem volt állása, magánrendelésből élt. Ezen életpálya-szakaszában ismerte meg későbbi feleségét, András édesanyját, a kozmetikus Sichermann Erzsébetet.

A háborút túlélő Spät András kutatói pályafutását hozzáférhető formában a Wikipédia írja meg. (Érdemes elolvasni, nyisd meg a linket!) Idén májusban a SOTE új, Thaly Kálmán (Tűzoltó) utcai elméleti épületében látogattam meg, itt adta oda a róla (róluk) írt kis füzetet és válaszolt kérdéseimre.

A professzor úr a beszélgetés egy pillanatában így beszélt Kápolnásnyékről: Arra, hogy az orvosi pályát választottam, meghatározó élmény volt az, amikor apámmal a kápolnásnyéki vasútállomásról a temető felé mentünk, az emberek megszólítottak, és elmondták, milyen nagyszerű orvos volt a nagypapám. Fiatalabb emberek pedig Imréről mondták ugyanezt.

„Szomorúan kell mondjam, ez az, ami ma nem létezik. A nagyapám belgyógyász volt, gyerekgyógyász volt, kisműtéteket végzett, szülést vezetett, és így tovább. Imre valószínűleg ennél kevesebbet, volt szakosodás. De nem adminisztráltak, hanem orvosi munkát végeztek, és a betegek háláját érezhették ezért! A betegek élete után évtizedekkel is hálával és megbecsüléssel beszéltek róluk az emberek! Számomra ez maradandó élmény volt, ami Nyékhez kötődik!”

11.kép: Spät András és Benedek Erika esküvőjük időpontja környékén

Ami a Wikipédiából kimaradt: A professzor úr felesége Dr Benedek Erika (1942-) Házasságukból két lány született, Eszter (1971.-) és Judit (1973-) Eszter kutató, kutatási területei alapján leginkább a kulturális antropológia látszik a ráillő tudományos skatulyának. Judit közgazda, két kisgyermek anyja.

12.kép: Judit és Eszter 2005-ben

A professzor pár éve Leányfalura költözött, onnan jár be a IX. kerületbe, a SOTE-ra. Hobbija a természetjárás, a síelés és a kutya. A kis könyvecske írásának időpontjában (2005.) ariedale terrierje volt.

Kedves Olvasó, mint látod, két XIX. században született Spät életét és leszármazottjainak útját vázoltam fel durva vonalakban. Spät Jakab tizenegy testvért nevelt, tehát sohasem lehetsz biztos abban, hogy bármely vezetéknév alatt nem egy Spättel hoz össze a szerencse.

***

Tisztelt Olvasó, a négy, Spätekről szóló bejegyzés után felteheted a kérdést: Na jó, de hogy jössz te ahhoz, hogy pont róluk, és ne más áldozatokról, a további százakról, százezrekről írj?

Erre az a válaszom: Azért, mert itt volt az ideje! A 70. évforduló számomra  lehetőség. A sokszázezer ember történetét kiváló történészek sokféleképpen megírták már. Abban a léptékben azonban elvész az, ami nekem fontos! Az, hogy az áldozatoknak és a hóhéraiknak is arca volt. Hogy ezekre az arcokra emlékezni lehet, és a tanulás miatt kell is!

Tizenéves koromban, egyetemi felvételi előtt olvastam először alaposabban a holokausztról. Akkor úgy gondoltam, akkor lesz nyugalmam, ha egyszer személyesen számot vetek az áldozatokkal és sorsukkal.

Ma már tudom, naív voltam. Az EGYIK tragédia valóban az áldozatoké. Őket és sorsukat megírtuk és – fél szívvel- számontartjuk.

De hol van a szív másik fele?

A MÁSIK tragédiáról, a többségéről ritkán, és leginkább mellébeszélünk. Nemigen tudunk elszámolni azzal, hogy a nevünkben, sokszor helyettünk, de nem teljesen a tudtunk nélkül elkövetett népirtással elveszett a becsületünk egy része. Hogy a koncból sokaknak jutott egy kevés. A szívünk másik fele az ezzel való megbékélés helyett egyelőre nem tud megbocsátani az áldozatoknak saját  felmenőink gyengeségéért.

Ki kell mondani (sokszor és újra), hogy földijeinket más földijeink küldték, jó darabon kísérték a halálba, és nem valami túlvilági, elvont hatalom, és ugyanez ismétlődik meg azóta is majd’ minden népirtásban a világon. Hogy a hőst a gyilkostól sokszor csak leheletnyi emberség választotta és választja el, és a határt nagyon könnyű volt és könnyű ma is átlépni! Hogy az áldozatoknak és a gyilkosoknak is van személyes, megírható története. E miatt itt vannak köztünk, a történetük miatt, és az utódaik révén.

Minden gyógyult dédmama emléke miatt egy kicsit Spät Henrikek vagyunk, és minden útszéli erőszak révén egy kicsit Novák Kovács Imrék. Azok vagyunk, amit teszünk. Rajtunk áll, és nem egyszerűen a körülményeken, melyik az utunk, mire emlékeznek az unokáink, ha a nevünket hallják.

Megálmodtam, hogy pénteken reggel szépen süt a Nap, és Weisz Jolán- oldalán Gyurikával- tojást vásárol Orisek Laciék papírboltja mellett. Novák Kovács Imrét a kocsma ajtajába képzeltem, kezében kisfröccsel, amint a kora nyári reggelt bámulja, benne Jolival és a kisfiúval, és nincs gyűlölet a szívében.

Így kellett volna lennie!

Június 15-én, délután 4-kor megemlékezés lesz a kápolnásnyéki zsidó temetővel szembeni közutas nagyteremben. Gyere el, ideje szóbaállni minderről!

Források:

– Dr Molitorisz Pál: A szarvasi zsidó hitközségek története

– Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók- Múlt és jövő Kiadó 1998. harmadik kiadás. (Első kiadás 1898-ban.)

– www.kapolnasnyek.info

– Titoknyitogató: Spät András – Semmelweis Kiadó, 2005.

– Prof. Spät András emlékei és családi gyűjteménye

– Kupi László: Kápolnásnyék (digitális változat)

– Fejér Megyei Történeti Évkönyv XXII. kötet, Buzási János Dani Lukács: Kápolnásnyék története

– Ember Mária: Wallenberg Budapesten

– Lazarpage– Spät professzor információja szerint unokatestvére üzemelteti ezt a honlapot-a szerzővel nem beszéltem

Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Emberek, Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Kápolnásnyék, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, XIX. század, XX. század

Címkék:Újpest rakpart, Benedek erika, Bernstein Béla, Dachau, Deák Ferenc utca, dr Spät István, Kupi László, Lovcen, Ludovika, Nagybátony-Újlak Téglagyár, Phönix utca, Posta utca, Pozsonyi út, Róth Janka, Scheiber Katalin, Sichermann Erzsébet, SOTE, Spät András, Spät Eszter, Spät György, Spät Henrik, Spät Jakab, Spät Judit, Spät Klarisz, Spät Márton, Spät Mina, Spät Netti, Szarvas, Szarvasi Sebes Ferenc, Vető Arnold, Vető László, Wallenberg, Weisz Jolán