Kisvelence, Velencefüred, Velencefürdő –településrészek, utcák névváltozása Velencén

1946-ban és 1947-ben is Velence képviselőit az újjáépítések mellett más súlyos kérdések is gyötörték. Legalább két alkalommal foglalkoztak a falu településrészeinek helyes elnevezésével, az abban uralkodó szomorú állapotok felszámolásával.

1947. tavaszán, 18-as szám alatt végül azt a határozatot hozták, hogy a „Kisvelence”, „Pótvelence”, „Újtelep” –elnevezéseket megszüntetik és helyette a törzskönyvezett „Velence” helyneveket használják. A postához, MÁV-hoz és a Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz azzal a kéréssel fordultak, hogy a postahivatalokat Velence I-II postahivatalnak, a vasútállomást a félrevezető Kisvelence Megállóhely helyett Velence Megállóhelyként, a Velence Újtelepi Elemi Iskolát Velencei Elemi Iskolának nevezzék azontúl.

Az államigazgatás csikorgó kerekei útjukra indultak. A leveleket elküldték a kijelölt címzetteknek, akik közül a posta azt válaszolta, hogy Kisvelence bizony törzskönyvezett lakhely, azt a Belügyminisztériumnak kell kivennie a nómenklatúrából. 1947.júniusában tehát Hergovics főjegyző az alispánhoz fordult az eljárás elindításáért, amit a Belügyminisztérium 1948. márciusában meg is tett.

BM2

1. kép: A Belügyminisztérium levele a döntés meghozataláról

Levelükben tájékoztatták az elöljáróságot, hogy a kérést teljesítették, Kisvelence nevének törlését elrendelték annak további járulékos feladataival (hivatalok, hatóságok nevének megváltoztatása) egyetemben. Jelezték továbbá, hogy Pótvelence Kisvelencével azonos, az Újtelep pedig nem törzskönyvezett név, ott tehát nincs mit javítani.

Az elnevezések kényes egyensúlya ezzel helyreállt. Hogy a dolog még tökéletesebb legyen, 1948.november 14-én rendkívüli testületi ülésen tárgyalták Kisvelence nevének törlését és új név választását.

Ebben az (ismeretlen nevű) előadó ismertette a Belügyminisztérium döntését, továbbá arról tájékoztatott, hogy a minisztérium döntése szerint a településrésznek új nevet kell adni. (Erről valójában nem volt szó a hivatalos levélben.)

Az Előadó a „Velence Fürdőtelep” –elnevezést javasolta. Dr Kovács Árpád körorvos, képviselő a „Velencefüred”- elnevezést javasolta. A „Fürdőtelepre” 7-en, a „Füred-re 15-en szavaztak, így a döntés „Velencefüred” lett. A bölcs indoklás szerint így a településrész „fürdőjellege” továbbra is fennmarad.

És így is lett! A településrész „fürdőjellege” fennmaradt. Hogy hogyan lett mégis „Velencefürdő” belőle a végén, arról már nem szól önkormányzati jegyzőkönyv, mert lassan az önkormányzatiságnak is vége lett.

 

De ezzel még nem állt mg a munka. 1948 végén még egyszer sikerült foglalkozni az elnevezésekkel, ezúttal a tanyákéval. Tükröspuszta, Hajdutanya és Beck tanya elnevezése volt a téma, mégpedig –vélhetően felsőbb sugallatra-a „Fasiszta és reakciós helynevek névváltoztatása” kapcsán.

A testület 2801/1948-as határozatában megállapította, hogy Tükröspuszta nevében nincs kivetnivaló. A korábban „Pilic tanyának” nevezett tanyát-mivel ma már a Hajdu testvérek bírják, Hajdu tanyának nevezzék. A Beck tanya-megnevezés pedig-mivel immár a falu része – szűnjön meg.

Kisvelence

2.kép: A Kisvelence-elnevezés,Tükrös, Hajdu-tanya az 1952-es katonai térképen

 

Hogy mennyiben volt reakciós bármelyik elnevezés, a felől kétség gyötör. Inkább a felső direkció adhatta az ürügyet arra, hogy megint elővegyék a nevek kérdését a községi kocsma bérletbe adása, vagy a falusi kútfúrás témája mellé.

A téma mindenesetre kicsit messzebbre visz. A Solt köz kapcsán már érintettem a falu történelmi gyakorlatát, aminél az utcában lakó nagyobb familia vagy az utcatorkolatban lakó falubeli nevéről kapta az utca a nevét, ami aztán rajtaragadt valameddig. A Scholl-házról (ma: Solt köz 19.) elnevezett utca sejthetően a XX.század eleji magyarítási hullám alatt alakult át „Solt”-tá.

solt19 kicsi

3.kép: A valamikor Scholl-ház

Tény, hogy élt Scholl a faluban. Egy anyakönyvi levélben megtaláltam az 1905 május 12-én, Velencén született Scholl János nevét. 1905-ben tehát még élt Scholl a faluban (édesapja, János).

Scholl János

4.kép: Scholl János anyakönyvi levele

A tradicionálisabb nevek emlékét néhol utcanévtáblán,  néhol már csak az emlékekben őrzi a falu.

Enyedi 1930 2013

5.kép: Az Enyedi utca (egyik) Enyedi háza a 30-40-es években és most. Valaha Enyedi Jánosé, a ma ott élő Enyedi Zoltán nagyapjáé volt a porta.Róla Zoltán azt mondta el, hogy János édesapja 1918-ban hunyt el, ekkor fogadta örökbe Enyedi István, a falu későbbi bírája (1945-ig), aki szintén az utcában lakott. Zoltán szerint az utca róla kapta a nevét. Életében aligha neveztek el róla utcát. A negyvenes években még élt, 1945-ös lemondása után is. Az utca halála utáni “nevére vételének” kicsi az esélye, mivel Enyedi “ideológiailag” a régi rendet képviselte, ha akkor nevet adtak volna az utcának, az ma a “Tavasz” vagy “Sirály”-nevet visel. Nagyobb esélyt adok annak, hogy az utca régóta viseli az “Enyedi” -nevet, amit az 50-60-as években nem ítéltek ideológiailag elég veszélyesnek, hogy változtassanak. (A kép forrása: Enyedi Zoltán)

Az Enyedi utca és Enyedi köz (ma a Főszeg Északi Strandra vezető utcája) a falu egyik valamikor vezető familiájának nevét örökíti meg. Ma is él ott Enyedi, Enyedi Zoltán, aki a valamikori családi házhelyen (Enyedi utca 21.) épített magának házat.

Klein

6.kép: A valamikori Klein ház(ak???), köztük a Klein köz

A Klein-köz Klein Miksáék emlékét őrzi. Kleinék a ma Fő utca 2 alatti, jelenleg orvosi rendelőként működő épületben éltek, ott volt vegyesboltjuk, kocsmájuk helyét egyelőre nem ismerem.  Klein Miksa sírja a velencei temetőben, a Beck kápolna mellett található. Az idős Klein Miksánét más földijeinkkel együtt 1944. június 5-én deportálták és vitték a halálba. Emlékezetüket ma ez a kis utca őrzi.

A Csikesz-köz a Klein köz egy (még kisebb) mellékutcácskája volt, ahol jó eséllyel a Csikesz familia egy része lakott. (Mivel a régi térképek sem mutatnak mást, ez a mai Nádas köz lehetett.)

Szűcs1

7.kép:A Szűcs köz (helye) az 1880-as kataszteri térképen

A Szűcs-köz a Tóbíró közből nyíló, a Fő utcával párhuzamos utcácska volt. A KNEB/ÁSZ stb. Üdülő/Oktatási Központ helyén régen pár ház állt, többségük a Szűcs familiából. Az utcanevet a lebontott házakkal együtt elsodorta a buldózer.

Topos2

8. kép: A Topos -köz helye az 1880 körüli kataszteri térképen

A (ma) Fő utca 98 és 106-os szám között kicsi zsákutca található. Ma nincs külön neve. Ez nem volt mindig így. A nem nagyon távoli múltban Topos ház állt ott, valahol a 100-104. házszám valamelyike helyén. Innen kapta akkoriban a Topos-köz nevet. Topos- leszármazott ma a Templom közben lakik, eltűnt a név is.

Az utcanevek tradicionális elnevezése mára jórészt eltűnt. A régi házak is elfogynak vagy átalakulnak. (Bosszankodhatunk emiatt, de attól még szeretjük a száraz, meleg otthont és a kényelmet…). Azt hiszem, érdemes lenne néhol emléktáblát állítani a régi elnevezéseknek-ha már a valamikor ottlakók története hiányzik is.

 

Források:

–          Magyar Levéltári Portál Fejér megyei kataszteri térképe

–          Hadtörténeti Intézet: A Velencei tókörnyék 1951-52-es térképrészlete

–          Nagy Károly emlékezete

–          A Solt-köziek emlékezete

–          Kupi László Velence-kötete

–          A Fejér Megyei Levéltár Velence községre vonatkozó, 1945-48-as anyagai



Kategóriák:1945-1989, 1989-től napjainkig, Emberek, Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Főszeg, térképészet, Tóbíró köz, történelmi térkép, Tükröspuszta, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: